Szófia
| Szófia (София) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Bulgária | ||
| Megye | Szófia | ||
| Polgármester | Vaszil Terziev | ||
| Irányítószám | 1000 | ||
| Körzethívószám | 02 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 404 116 fő (2024. jún. 15.)[1] | ||
| Népsűrűség | 933,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 550 m | ||
| Terület | 1349 km² | ||
| Időzóna | EET, EEST | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 41′ 52″, k. h. 23° 19′ 18″42.697886°N 23.321726°EKoordináták: é. sz. 42° 41′ 52″, k. h. 23° 19′ 18″42.697886°N 23.321726°E | |||
| Szófia weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szófia témájú médiaállományokat. | |||
Szófia (София – Szofija ⓘ, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.[2]
Földrajza
[szerkesztés]Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.
Éghajlata
[szerkesztés]Szófia éghajlata nedves kontinentális (Dfb és Cfb Köppen besorolása szerint, ha -3 °C-os izotermával, évi 10,9 °C-os átlaghőmérséklettel), ahol a négy évszak nem élesen, de elkülönül egymástól. A tél hideg és többnyire havas: a hóval fedett napok száma átlagosan 56 egy évben és átlagosan 98 cm hó esik. A leghavasabb feljegyzett tél 1939-1940-ben volt, amikor 169 cm hó esett összesen, az eddigi rekord hóvastagság 57 cm volt, ezt 2001 december 25-én mérték. A leghidegebb napokon a hőmérséklet -15 °C alá is csökkenhet, leginkább januárban. A legalacsonyabb feljegyzett hőmérséklet -31,2 °C (-24 °F) (1893. január 16-án.), a leghidegebb feljegyzett év 1893 volt, amikor a januári átlaghőmérséklet -10,4 °C (13 °F) és az éves hőmérséklet 8,2 °C (46,8 °F) volt. A leghidegebb feljegyzett év 1893 volt.
A nyarak melegek és naposak, de a város általában valamivel hűvösebb marad, mint Bulgária más részein a tengerszint feletti magasság miatt. Hőhullámok idején a hőmérséklet eléri vagy meg is haladja a 35 °C-ot, különösen júliusban és augusztusban. A legmagasabb feljegyzett hőmérséklet 40,2 °C (2000. július 5.). A legmelegebb feljegyzett hónap 2012 júliusa volt, 24,8 °C-os átlaghőmérséklettel. A legmelegebb év a feljegyzések szerint 2023 volt, 12,1 °C-os éves hőmérséklettel.
A tavasz és az ősz általában rövidek, az időjárás szeszélyes és hirtelen csap nyárba vagy télbe.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,0 | 22,0 | 31,0 | 31,0 | 34,0 | 38,0 | 41,0 | 40,0 | 36,0 | 34,0 | 25,0 | 23,0 | 41,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,3 | 5,7 | 10,8 | 16,0 | 21,0 | 24,8 | 27,3 | 27,3 | 23,1 | 17,2 | 9,7 | 4,4 | 15,9 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −1,1 | 0,6 | 5,2 | 10,2 | 14,9 | 18,6 | 20,7 | 20,4 | 16,3 | 10,8 | 4,8 | 0,4 | 10,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,9 | −3,7 | 0,1 | 4,5 | 9,3 | 12,5 | 14,3 | 13,9 | 10,3 | 5,6 | 0,5 | −3,3 | 5,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −31,2 | −25,4 | −18,4 | −10,5 | −2,2 | 1,4 | 4,0 | 3,5 | −2,0 | −6,0 | −15,3 | −20,7 | −31,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 32 | 37 | 52 | 74 | 80 | 59 | 48 | 39 | 42 | 51 | 43 | 591 |
| Havi napsütéses órák száma | 75 | 97 | 145 | 179 | 227 | 262 | 306 | 289 | 214 | 160 | 98 | 59 | 2111 |
| Forrás: World Weather Information Service, Climate Sofia - Bulgaria | |||||||||||||
Demográfiája
[szerkesztés]A város népességének változása:
| Lakosok száma | 434 900 | 1 166 587 | 1 183 295 | 1 200 783 | 1 229 324 | 1 268 343 | 1 303 654 | 1 339 645 | 1 374 742 | 1 404 116 |
| 1946 | 1999 | 2002 | 2005 | 2008 | 2012 | 2015 | 2018 | 2021 | 2024 |
Története
[szerkesztés]A terület első lakosai az i. e. 8. század folyamán telepedtek le itt, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is, és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.
A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Iusztinianosz keletrómai császár építtette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek, és egészen a 16. századig használtak. A Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból.
1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére székesegyháza a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét viseli ma is bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.
Kerületei
[szerkesztés]
Szófia területét közigazgatási szempontból a megyei szintű Szófia főváros (Oblaszt Szofija sztolica) fedi le, amelynek egyetlen kistérsége a Fővárosi kistérség (Sztolicsna obstina). A fővárost körülvevő Szófia megye területe nem foglalja magában a fővárosét, noha adminisztrációs székhelye Szófia. Huszonnégy kerületre oszlik, a tényleges Szófián kívül három másik várost és 34 községet foglal magában.[3] A kerületek és a települések polgármesterei választások eredményeként kerülnek pozícióikba, a közgyűlések tagjait négyévente választják. A szófiai önkormányzat és mind a 38 település közös vezetője a szófiai főpolgármester.[3] A 2023-as önkormányzati választást Vaszil Terziev nyerte meg, és kezdte meg első terminusát mint a Folytatjuk a Változást – Demokratikus Bulgária pártszövetség és a Mentsük Meg Szófiát párt közös jelöltje.[4][5]
| Városi kerületek | Részben vagy tisztán elővárosi kerületek | Szófia térképe |
|---|---|---|
|
1. Szredec (Средец) |
14. Iszkar (Искър) |
|
Látnivalók
[szerkesztés]-
A bolgár parlament épülete -
-
Szent Szófia szobra -
A Nemzeti Balett és Operaház épülete
Belváros
[szerkesztés]
| Látnivaló | Leírás | Kép |
|---|---|---|
| Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (Храм-паметник Александър Невски) |
Az 1877–1878-as orosz-török felszabadító háborúban elesett 200 000 orosz katona emlékére épült. | 
|
| Szófiai központi zsinagóga (Софийска синагога) |
Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája és a legnagyobb ilyen vallási létesítmény a Balkán-félszigeten. | 
|
| Banja Basi mecset | 16. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal. | 
|
| Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов) |
1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években újjáépítették. | 
|
| Csodatévő Szent Miklós-templom | A belvárosban álló orosz ortodox templomot 1913-ban építették. | 
|
| A Hét Szent Temploma (църква Свети Седмочисленици) |
A templom annak a hét szentnek állít emléket, akik elvitték a kereszténységet a szlávokhoz. | 
|
| Szent György-templom (Ротондата "Св. Георги") |
A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található. | 
|
| Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата) |
Az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb kulturális komplexum Délkelet-Európában. |
Környező látnivalók
[szerkesztés]| Látnivaló | Kép |
|---|---|
| Bojana-templom | 
|
| Dragalevci monostor | 
|
| Rilai kolostor | 
|
| Vitosa hegység | 
|
Közlekedés
[szerkesztés]
Szófia tömegközlekedése a modern értelemben 1901-ben indult az első villamosok üzembe helyezésével. Főleg külföldi villamosok közlekedtek, de 1951-től mintegy negyven évig bolgár gyártású járművekkel is rendelkezett a város.[6] 1935-ben indult meg a buszközlekedés, kevés járattal, melyeket fokozatosan fejlesztettek. Számos magyar Ikarus-modell is közlekedett a szófiai utakon.[7] Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak, a nemzetközi járatokat jobbára a Szerdika buszpályaudvar szolgálja ki.[8] A trolibuszok 1941 óta járnak a bolgár fővárosban, hazai és más külföldi gyártmányok mellett Ikarus típusú trolijai is voltak a városnak.[9] A szófiai metró két vonallal rendelkezik, a harmadik építése 2016-ban indult.[10] Segítségével el lehet jutni a szófiai repülőtérre is, ahonnan belföldi és külföldi járatok közlekednek. A Központi pályaudvarról nemzetközi vonatok is indulnak, többek között Budapestre is.[11] A városban taxik és iránytaxik is igénybe vehetőek.[12][13]
2016-ban kilenc trolibuszjárat, 14 villamosvonal és 96 buszvonal működött a városban.[14]
-
Magyar Ikarus 280T trolibusz Szófiában -
Tatra villamos -
Musagenitsa metróállomás
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Algír, Algéria
Ankara, Törökország
Athén, Görögország
Berlin, Németország
Brüsszel, Belgium
Budapest, Magyarország
Bukarest, Románia- Bursa, Törökország
Helsinki, Finnország
Kijev, Ukrajna
London, Egyesült Királyság
Madrid, Spanyolország
Milánó, Olaszország- Maras, Törökország
Párizs, Franciaország
Pittsburgh, USA
Prága, Csehország
Szkopje, Észak-Macedónia
Szentpétervár, Oroszország
Tel-Aviv, Izrael
Tirana, Albánia
Varsó, Lengyelország
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://grao.bg/tna/t41nm-15-06-2024_2.txt
- ↑ Szófia hivatalos oldala:Sofia in figures - 2010. [2012. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
- ↑ a b District Mayors. Sofia Municipality (Hozzáférés: 2009. december 26.) arch
- ↑ https://results.cik.bg/mi2023/tur1/rezultati/2246.html
- ↑ https://results.cik.bg/mi2023/tur2/rezultati/2246.html
- ↑ History of Sofia Trams. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
- ↑ History of Bus Transport. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Buses and Coaches in Bulgaria. Flip Flop People's. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
- ↑ History of Trolleybus Transport. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
- ↑ „Construction of Sofia subway third line to begin on Jan 20”, SEE News. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. április 13.)
- ↑ Time-table - international. Bolgár Államvasutak. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Taxis in Sofia. FlipFlopPeople. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Bulgaria: Local Transport. Lonely Planet. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
- ↑ Разписания (bolgár nyelven). Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
További információk
[szerkesztés]
 | Országok | Amszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Baku · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Chișinău · Dublin · Helsinki · Jereván · Kijev · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Nicosia · Asztana · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Pristina · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tbiliszi · Tirana · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikánváros · Vilnius · Zágráb |
|---|---|---|
| Egyéb területek | Chinvali · Douglas · Episzkopi · Gibraltár · Kariész · Longyearbyen · Mariehamn · Saint Helier · Saint Peter Port · Sztepanakert · Szuhumi · Tiraspol · Tórshavn | |
