markol

ハンガリー語

語源

marok +‎ 接尾辞 "-ol (反復接尾辞)"

発音

• IPA(?): /ˈmɒrkol/
• 分綴: mar‧kol

動詞

markol

1. (他動詞) ぎゅっと掴む、しっかりと握る。

活用

markol の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	markolok	markolsz	markol	markolunk	markoltok	markolnak
		定活用	markolom	markolod	markolja	markoljuk	markoljátok	markolják
		2人称目的語	markollak	―
	過去	不定活用	markoltam	markoltál	markolt	markoltunk	markoltatok	markoltak
		定活用	markoltam	markoltad	markolta	markoltuk	markoltátok	markolták
		2人称目的語	markoltalak	―
仮定法	現在	不定活用	markolnék	markolnál	markolna	markolnánk	markolnátok	markolnának
		定活用	markolnám	markolnád	markolná	markolnánk	markolnátok	markolnák
		2人称目的語	markolnálak	―
命令法	現在	不定活用	markoljak	markolj または markoljál	markoljon	markoljunk	markoljatok	markoljanak
		定活用	markoljam	markold または markoljad	markolja	markoljuk	markoljátok	markolják
		2人称目的語	markoljalak	―
不定詞	markolni		markolnom	markolnod	markolnia	markolnunk	markolnotok	markolniuk
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			markolás	markoló	markolt	markolandó	markolva	markolhat

派生語

• markolász
• markolat

(動詞派生接頭辞を伴って):

• belemarkol
• felmarkol
• kimarkol
• megmarkol
• összemarkol

成句

• aki sokat markol, keveset fog

参考文献

• markol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN