Ugrás a tartalomhoz

Gréko-ibér írás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gréko-ibér írás
Ólomplakett La Serretából (Alcoy)
Ólomplakett La Serretából (Alcoy)
Típusábécé
Nyelvekibér nyelv
Paleohispán írások

A gréko-ibér írás a görög ábécé ión változatának közvetlen alkalmazása az ibér nyelv sajátosságaihoz. Az írásrendszer egy ábécé ellentétben a paleohispán félszótagírással, amelynek legtöbb eleme szótagokat, egyes írásjelek viszont egyetlen mássalhangzót vagy magánhangzót jelölnek.

A leletek földrajzi helye

[szerkesztés]

A gréko-ibér írást tartalmazó feliratokat főként Alicante és Murcia területén találták, az írás iránya balról jobbra haladt. A feliratok száma csekély: kevesebb mint 24 kerámiafelirat és 12 ólomtábla, köztük a La Serretából (Alcoy, Alicante) és az El Cigarralejóból (Mula, Murcia) származó ólomtábla. A feliratok nagy része az i. e. 4. századból való, de a minta paleográfiai jellemzői arra utalnak, hogy az írásrendszer az i. e. 5. században keletkezhetett.

Jellemzői

[szerkesztés]
A gréko-ibér írás betűi

A gréko-ibér írás 16 jelet tartalmaz, amelyek a görög ábécé betűivel azonosak, kivéve a második rótikus mássalhangzónak megfelelő jelet: öt magánhangzót, három vokális zárhangot (labiális, dentális és veláris), két hangtalan zárhangot (dentális és veláris), két sziszegő, két rótikus, egy oldalsó és csak egy orrhangzót. A második nyelvpergetős mássalhangzó, a rho egy további vonást kap. Az /e/ hang jelölésére epszilon helyett az étát használták. Az egyetlen betű, amely nem található meg a görög ábécé modern változatában, a szampí.

A betűformák petroglifikusak, mivel az írófelület (kerámia, kő, ólom) szögletes, egyenes vonalú írásjeleket tett lehetővé.

A gréko-ibér ábécében használt görög betűk (modern formák).
Magánhangzók okkluzívák sziszegő, rótikus, laterális hangok Orrhangok
Alfa Α Gamma Γ Szampi Ϡ Ν
Éta Η Kappa Κ Szigma Σ
Ióta Ι Tau Τ Rho' Ρ̓
Omikron Ο Delta Δ Ρ
Üpszilon Υ Béta Β Lambda Λ

Források

[szerkesztés]
  • Gómez-Moreno, Manuel (1922): «De Epigrafia ibérica: el plomo de Alcoy», Revista de filología española 9, pp. 341–366.
  • Hoz, Javier de (1987): «La escritura greco-ibérica», Veleia 2–3, pp. 285–298.
  • Hoz, Javier de (1998): «Epigrafía griega de occidente y escritura greco-ibérica», Los griegos en España, pp. 180–196.
  • Rodríguez Ramos, Jesús (2005): «Introducció a l'estudi de les inscripcions ibèriques», Revista de la Fundació Privada Catalana per l'Arqueologia ibèrica, 1, pp. 13–144.
  • Untermann, Jürgen (1990): Monumenta Linguarum Hispanicarum. III Die iberischen Inschriften aus Spanien, Wiesbaden.
  • Velaza, Javier (1996): Epigrafía y lengua ibéricas, Barcelona.

Internetes források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Greco-Iberian alphabet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]

pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy