Hosszúság
A hossz vagy hosszúság a távolsággal rokon kifejezés, hosszról inkább egy objektum lineáris méretével kapcsolatban, azaz annak két pontja közötti távolságként szoktunk beszélni, míg távolságról különböző objektumok közötti távolságként. A hossz emellett általában a két lehetséges vízszintes méret közül a hosszabbat jelenti, míg a rövidebbik a szélesség, a függőleges méret pedig a magasság.
A köznyelvben a hossz gyakran időtartamot is jelent, például egy előadás hosszát, vagy például az utazás hosszát is órákban és nem kilométerben mérjük inkább.
Hosszmértékek
[szerkesztés]A hosszúságot nagyon sokféle hosszmérték mérheti, ezek közül az SI-egységeket kell előnyben részesíteni, néhány kivétellel.
SI hosszmértékek
[szerkesztés]Az SI-mértékegységrendszer hosszmértéke a méter, amiből származtatható pl.:
- milliméter (a méter 1/1000-e)
- centiméter (a méter 1/100-a)
- deciméter (a méter 1/10-e)
- kilométer (1000 méter)
Régi és angolszász hosszmértékek
[szerkesztés]Csillagászati hosszmértékek
[szerkesztés]A csillagászat a megszokott hétköznapi egységeknél sokkal nagyobb egységeket használ:
Mikroszkopikus hosszmértékek
[szerkesztés]Számos alkalmazásban nagyon kis egységeket használnak:
Nyomdászati hosszmértékek
[szerkesztés]A nyomdászatban használják:
- Tipográfiai pont
- Cicero (12 tipográfiai pont)
Források
[szerkesztés]- Makkai László (szerk.): Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Budapest: (kiadó nélkül). 1959.
További információk
[szerkesztés]- Babák György: Méréstechnika. 2011.