Szirmay Márta
| Szirmay Márta | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1939. október 9. Kaposvár |
| Elhunyt | 2015. január 1. (75 évesen) Kaposvár |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera, dzsessz |
| Hangszer | énekhang |
| Hang | mezzoszoprán, alt |
| Díjak | Liszt Ferenc-díj (1968) |
| Tevékenység | énekesnő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szirmay Márta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szirmay Márta[1] (Kaposvár, 1939. október 9. – Kaposvár, 2015. január 1.[2][3]) Liszt Ferenc-díjas magyar opera- és dzsesszénekesnő (mezzoszoprán és alt).
Életpályája
[szerkesztés]Édesanyja Szirmainé Deli Margit néven volt az 1930-as, ’40-es évek egyik ismert magyarnóta-énekese volt.[4] Nyolcéves korában kezdett zongorázni tanulni, majd konzervatóriumot végzett, végül énektanulmányokat folytatott. Kezdetben ingadozott a könnyű- és a komolyzene között, a Közgazdasági Egyetem Ifjúsági Jazz-együttesének tagja volt,[5] majd elkészítette első szólólemezét sztenderdekből, táncdalokból.
Zenetanári diplomája megszerzése után, 1963-ban fordult hosszú időre a komolyzene felé, ekkor szerződtette az Operaház. A Rigoletto Giovannájaként debütált 1963. október 4-én, főszerepet a következő év őszén kapott, mikor az Anyát alakíthatta Szokolay Sándor Vérnász c. operájában. Gyorsan a társulat vezető drámai mezzó/alt énekesnőinek egyikévé lépett elő. Koloratúr szerepben is kipróbálhatta magát, 1965-ben címszereplő volt Rossini Hamupipőkéjében. Énekesnőként sokoldalú és temperamentumos volt, mint színésznő, elsősorban drámai hősnőket játszott, emellett karakterszerepekben is remekelt. Rendszeres fellépője volt az oratórium- és dalesteknek. Művészetét 1968-ban Liszt Ferenc-díjjal (II. fokozat) ismerték el.
Külföldi karrierje 1967-ben, egy bécsi vendégfellépéssel kezdődött, egy évtized múlva végleg elhagyta a budapesti társulatot, és előbb Londonban, majd 1978-ban Kölnben telepedett le. Utóbbi város operájának tagjaként járta Európa és Dél-Amerika színpadait. Itthon és külföldön számos kortárs mű ősbemutatójában vett részt. Idővel a spanyolországi Calpéban is lakást vásárolt.
Az 1980-as években újra énekelt dzsesszt. 1989-ben Nyugat-Németországban jelent meg második lemeze ebben a műfajban, amin Dudás Lajos mellett énekel.[6] Nyugdíjba vonulása után hazaköltözött Magyarországra, szülővárosában, Kaposváron töltötte az őszt és a telet, majd tavasztól nyárig szeretett calpei otthonában élt.
Szerepei
[szerkesztés]- Alban Berg: Wozzeck – Margaret
- Bizet: Carmen – címszerep; Mercédès
- Boito: Mefistofele – Márta
- Britten: Koldusopera – Mrs. Trapes
- Britten: Szentivánéji álom – Hippolyta
- Cimarosa: A titkos házasság – Fidalma
- Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin – Filipjevna
- Flotow: Márta – Nancy
- Gershwin: Porgy és Bess – Serena
- Gluck: Orfeusz és Euridiké – Orfeusz
- Kodály Zoltán: Székelyfonó – A háziasszony
- Mascagni: Parasztbecsület – Lucia
- Monteverdi: Poppea megkoronázása – Arnalta
- Monteverdi: Odüsszeusz hazatérése – Eurüklea
- Mozart: Figaro lakodalma – Marcellina
- Muszorgszkij: Borisz Godunov – Kszenyija dajkája
- Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés – Cseléd
- Prokofjev: A három narancs szerelmese – Clarissa
- Puccini: Angelica nővér – A hercegnő
- Ránki György: Az ember tragédiája – Hippia; Heléna; Kéjhölgy
- Rossini: Hamupipőke – Angelina
- Richard Strauss: Salome – Heródiás
- Richard Strauss: Elektra – Klytaimnésztra
- Richard Strauss: A rózsalovag – Annina
- Richard Strauss: Daphne – Gaea
- Szokolay Sándor: Vérnász – Anya
- Szokolay Sándor: Sámson – Vénasszony
- Verdi: A trubadúr – Azucena
- Giuseppe Verdi: Rigoletto – Giovanna
- Verdi: A végzet hatalma – Curra
- Verdi: Álarcosbál – Ulrica
- Verdi: Aida – Amneris; Főpapnő
- Verdi: Don Carlos – Eboli hercegnő
- Verdi: Otello – Emilia
- Verdi: Falstaff – Mistress Quickly
- Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Magdalena
- Wagner: A Nibelung gyűrűje – Erda; Fricka; Waltraute; Grimgerde
- Wagner: Trisztán és Izolda – Brangäne
- Kurt Weill: Koldusopera – Mrs Trapes
- Ermanno Wolf-Ferrari: A négy házsártos – Margarita
Lemezei
[szerkesztés]- Márta Szirmai[7] (Qualiton LPX 7276, 1964)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ neve Szirmai alakban is előfordul
- ↑ Elhunyt Szirmay Márta
- ↑ Gyaszhirdetesek.hu. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 17.)
- ↑ Magyarnótaszerzők, Énekesek és Népdalosok Lexikona. [sic!] Szerk.: dr. Kikli Tivadar. Szeged, 1999. Bába és társai Kft. 1. köt. 206. l. ISBN 9639144304
- ↑ Discogs.com
- ↑ Máté J. György: Nemes műfajok vonzásában: Dudás Lajos Archiválva 2015. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben = Fidelio 2006. augusztus 30.
- ↑ Sic!
Források
[szerkesztés]- Nekrológja az Online Merkerben Archiválva 2015. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szirmay Márta a Magyar Állami Operaház adatbázisában
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. január 10.)
- Felvételei a YouTube-on
- A Hungarotonnál elérhető felvételei Archiválva 2014. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Retkes Attila: A modern magyar jazz születése és fogadtatása (1962–1964)
