Auvergne-Rhône-Alpes
Auvergne-Rhône-Alpes Franciaország egyik régiója.[2] Területe 69 711 km², a 3. legnagyobb régió az országban. Népessége 7,7 millió fő (2012), mellyel a 2. legnagyobb lélekszámú régió Île-de-France után.[3] Székhelye Lyon. A régiót 2016. január 1-én hozták létre Auvergne és Rhône-Alpes korábbi régiók egyesítésével.
| Auvergne-Rhône-Alpes | |||
 | |||
| A francia Alpok az Annecy-tó felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Rang | régió | ||
| Székhely | Lyon | ||
| Megyéi | Ain (01) Allier (03) Ardèche (07) Cantal (15) Drôme (26) Isère (38) Loire (42) Haute-Loire (43) Puy-de-Dôme (63) Rhône (69D) Métropole de Lyon (69M) Savoie (73) Haute-Savoie (74) | ||
| Elnök | Laurent Wauquiez | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8 163 884 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 111 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 69 711 km² | ||
| Időzóna | |||
 | |||
| Auvergne-Rhône-Alpes régió elhelyezkedése | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Auvergne-Rhône-Alpes témájú médiaállományokat. | |||
Földrajz
szerkesztésFranciaország déli felének keleti részén terül el és az alábbi közigazgatási régiókkal, illetve országokkal határos (az óramutató járása szerinti irányban): északon Burgundia-Franche-Comté, északkeleten Svájc, keleten Olaszország, délkeleten és délen Provence-Alpes-Côte d’Azur, délen és délnyugaton Okcitánia, nyugaton Új-Aquitania, északnyugaton Centre-Val de Loire.
A régió területe nyugaton a Francia-középhegység jelentős részére, keleten az Alpok franciaországi részének (Nyugati-Alpok) északi felére terjed ki. A kettő között a Rhône folyó völgyének északi része, északkeleten pedig a Jura-hegység kisebb része tartozik hozzá. A Jura és az Alpok közötti határvonalat a Rhône felső folyásának völgye jelöli ki.
Legnagyobb hajózható folyója a Rhône és annak mellékfolyója, a Saône. A Saône és (torkolatától) a Rhône északról dél felé folyik, egy nyugati és egy keleti részre osztva a régió területét. Ez az észak–déli irányú völgy központi jelentőségű közlekedési útvonalat képez egyfelől a Párizsi-medence, a Rajna-vidék és az Északi-tenger, másfelől a Földközi-tenger nyugati része között. E „folyosó” mentén terül el Lyon, mely nagyrészt kivételes földrajzi helyzetének köszönheti gyors felemelkedését.[4]
A régióban a Rhône további nagyobb mellékfolyója jobbról a Jurában eredő Ain, balról az Alpokban eredő Isère. Auvergne-t, a régió nyugati részét a Loire felső folyása és az Allier szeli át, melyek a Francia-középhegységben észak felé tartanak, majd nyugatnak fordulva az Atlanti-óceán felé haladnak tovább.
Közigazgatási beosztás
szerkesztésA régió 12 megyéből és egy különleges státuszú metropoliszból áll:
| Megye | Prefektúra | Kerület | Kanton | Község | |
|---|---|---|---|---|---|
| 01 | Ain[5] | Bourg-en-Bresse | 4 | 23 | 392 |
| 03 | Allier[6] | Moulins | 3 | 19 | 317 |
| 07 | Ardèche[7] | Privas | 3 | 17 | 335 |
| 15 | Cantal[8] | Aurillac | 3 | 15 | 246 |
| 26 | Drôme[9] | Valence | 3 | 19 | 363 |
| 38 | Isère[10] | Grenoble | 3 | 29 | 512 |
| 42 | Loire[11] | Saint-Étienne | 3 | 21 | 323 |
| 43 | Haute-Loire[12] | Le Puy-en-Velay | 3 | 19 | 257 |
| 63 | Puy-de-Dôme[13] | Clermont-Ferrand | 5 | 31 | 464 |
| 69D | Rhône[14] | Lyon | 2 | 13 | 266 |
| 69M | Métropole de Lyon | Lyon | 1 | - | 58 |
| 73 | Savoie[15] | Chambéry | 3 | 19 | 273 |
| 74 | Haute-Savoie[16] | Annecy | 4 | 17 | 279 |
| Összesen: | 40 | 242 | 4027 | ||
Metropoliszok
szerkesztésA régióban négy metropolisz alakult, több, mint az ország bármely másik régiójában:
- Métropole de Lyon, Lyon központtal
- Clermont Auvergne metropolisz, Clermont-Ferrand központtal (Puy-de-Dôme megye)
- Grenoble-Alpes metropolisz, Grenoble központtal (Isère megye)
- Saint-Étienne metropolisz, Saint-Étienne központtal (Loire megye)
Fontosabb városok
szerkesztés
A régió kialakítása
szerkesztésTartományokból megyék
szerkesztés
a területén a 18. században létezett tartományokkal
A nagy francia forradalom idején, 1789-1790-ben a különféle egyházi és közigazgatási területi egységeket (tartományokat) megszüntették és helyettük egységesen département-okat (megyéket) hoztak létre. Az addigi, évszázadokig fennállt Auvergne-ből három megye alakult: Cantal, Puy-de-Dôme, valamint Haute-Loire; az utóbbi Brioude környéke és Le Puy-en-Velay környéke (Velay) egyesítésével. Az északi Allier megye nagyjából az egykori Bourbon hercegségből (központja Moulins) jött létre.
A későbbi Rhone-Alpes régió nyolc megyéjének kialakítása ugyanakkor, de sokkal bonyolultabban történt.
- Ain megye több kisebb történeti régió (Bresse, Bugey, Dombes, Gex és Franc-Lyonnais egy része) egyesítésével született.
- Dauphiné-ből három megye alakult, közülük kettő lett a későbbi Rhone-Alpes régió része Isère és Drôme.
- Ardèche megye Vivarais tartomány egy részéből (Viviers központtal) jött létre.
- 1790-ben az egykori Lyonnais tartományból (Lyon térsége) létrehozták Rhône-et-Loire megyét, majd ezt 1793-ban kettéosztották: Loire megyébe sorolták a Forez-vidéket (az egykori Forez grófságot, Feurs központtal); Rhône megye pedig Beaujolais vidéke, Lyon vidéke és maga Lyon város egyesítésével keletkezett.
- Miután 1860-ban a Savoyai Hercegség Franciaországhoz került, területén két megyét alakítottak ki: Savoie-t és Haute-Savoie-t.
Auvergne, Rhône, Alpes
szerkesztés1955-ben a francia állami szervek a vidéki körzetek gazdasági felzárkóztatását célzó regionális cselekvési programokat dolgoztak ki. Ehhez egy 1956. november 28-án kelt rendelet adott keretet, mely az országban 24 körzetet jelölt ki (ebből kettőt a tengeren túli területeken) a „programrégióknak”. Ezek csupán az állam gazdasági munkaprojektjének szintjén léteztek, de a későbbi régiók alapjaivá váltak. A rendeletben jelent meg, még külön egységként a Rhône (5 megyével) és az Alpes (3 megyével) körzet. A következő, 1960. június 2-i rendelet a kettő összevonásával hozta létre Rhône-Alpes régiót (nyolc megyével), és létrejött – az egykori, ősi néven – az új Auvergne régió is (négy megyével). Mindezt kiegészítette a régióprefektusok intézményének létrehozása 1964-ban. Ezzel kezdődött a francia régiók mint a területi közigazgatás legfelső szintje kialakításának és megerősödésének 50-60 éves folyamata, amelynek során Auvergne és Rhône-Alpes egyesítésével 2016-ban Auvergne-Rhône-Alpes régió is létrejött.[17][18]
Védett területek
szerkesztés
A régióban két nemzeti parkot és tíz regionális natúrparkot alakítottak ki (2024-ig).[19]
Nemzeti parkok
szerkesztés- Vanoise nemzeti park (Parc national de la Vanoise, 1963) az Alpok 3000 m fölé magasodó hegyeiben; Savoie megye
- Écrin nemzeti park (Parc national des Écrins, 1973), az Alpok Écrin-hegységében (Barre des Écrins, 4102 m); Isère megye, közösen Hautes-Alpes megyével (Provence-Alpes-Côte d’Azur régió).
Regionális natúrparkok
szerkesztésAuvergne-Rhône-Alpes-ban tíz regionális natúrpark (parc naturel régional) található, és egy további park projektje is készül. Ezek a régió területének több mint 25%-át teszik ki, és a települések 22%-át, illetve a régió lakosságának mintegy 11%-át érintik, így ez a legtöbb regionális natúrparkkal rendelkező régió.[20][21]
- Parc naturel régional des Monts d'Ardèche (2001, 2280 km²)
- Parc naturel régional du Massif des Bauges (1995, 900 km²)
- Parc naturel régional de la Chartreuse (1995, 767 km²)
- Parc naturel régional du Pilat (1974, 700 km²)
- Parc naturel régional des Volcans d'Auvergne (1977, 3897 km²)
- Parc naturel régional Livradois-Forez (1986, 3220 km²)
- Parc naturel régional du Vercors (1970, 2063 km²)
- Parc naturel régional du Haut-Jura (közös Burgundia-Franche-Comté régióval) (1986, 1700 km²)
- Parc naturel régional de l'Aubrac (közös Okcitánia régióval) (2018, 2282 km²)
- Parc naturel régional des Baronnies provençales (közös Provence-Alpes-Côte d’Azur régióval) (2015, 1506 km²)
Népesség
szerkesztés| Lakosok száma | 7 757 595 | 7 820 966 | 7 877 698 | 7 948 287 | 7 994 459 | 8 042 936 | 8 078 652 | 8 114 361 | 8 163 884 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Populations de référence 2022
- ↑ http://www.lemonde.fr/politique/article/2014/12/17/la-carte-a-13-regions-definitivement-adoptee_4542278_823448.html
- ↑ http://www.insee.fr/fr/ppp/bases-de-donnees/recensement/populations-legales/france-regions.asp?annee=2012
- ↑ Rhône-Alpes. universalis.fr. Encyclopædia Universalis. (Hozzáférés: 2024. október 28.) (Bevezető, ingyen elérhető oldala)
- ↑ Département de l'Ain. Institut national de la statistique et des études économiques (Insee.fr), 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Département de l'Allier. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Département de l'Ardèche. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Département du Cantal. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Département de la Drôme. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Département de l'Isère. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Département de la Loire. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Département de la Haute-Loire. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Département du Puy-de-Dôme. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Département du Rhône. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Département de la Savoie. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Département de la Haute-Savoie. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Serge Antoine. L'homme qui a dessiné les régions (lexpress.fr, 2004-03-12. Hozzáférés: 2024-12-29) archívból
- ↑ Projet de loi relatif à la délimitation des régions, aux élections régionales et départementales et modifiant le calendrier électoral (senat.fr, 2014-06-26. Hozzáférés: 2024-12-26)
- ↑ Les parcs naturels régionaux et les 2 parcs nationaux côté tourisme. auvergnerhonealpes-tourisme.com. (Hozzáférés: 2024. november 1.)
- ↑ Les parcs naturels régionaux en Auvergne-Rhône-Alpes. auvergne-rhone-alpes.developpement-durable.gouv.fr. DREAL Auvergne-Rhône-Alpes, 2020. július 31. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
- ↑ Les 12 parcs naturels à visiter en Auvergne-Rhône-Alpes. generationvoyage.fr. (Hozzáférés: 2024. október 30.)
Források
szerkesztés- szerk.: Françoise Noars: Portrait régional commenté (francia nyelven), Géographie du territoire, 4.. o. [2016]. Hozzáférés ideje: 2024. október 26.
További információk
szerkesztés- Hivatalos honlap (franciául)
