Bét-Seán

	Bét-Seán
	Panoráma a településről
	; Bét-Seán címere
	; Bét-Seán címere
	Héber neve: בֵּית שְׁאָן; Arab neve: بيسان
	Közigazgatás
Ország	Izrael
Rang	város
Irányítószám	19150
Testvértelepülései	Lista Cleveland; Tarascon;
	Népesség
Teljes népesség	18 200 fő (2018. dec. 31.)
	Földrajzi adatok
Időzóna	IST, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 32° 29′ 46″, k. h. 35° 29′ 56″32.496111°N 35.498889°EKoordináták: é. sz. 32° 29′ 46″, k. h. 35° 29′ 56″32.496111°N 35.498889°E
	[true Bét-Seán weboldala]
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bét-Seán témájú médiaállományokat.

Bét-Seán (héber: בֵּית שְׁאָן, arab: بيسان) város Izrael északkeleti részén. A Jordán völgyében fekszik, a Kineret-tótól délre. Lakossága közel 17 ezer fő volt 2011-ben.

Története

Régészeti feltárások alapján már a késő újkőkorszak, a Kr. e. 5. évezred elejétől kezdve lakott hely egészen a középkori keresztes háborúk végéig. Az archeológusok 18 települési réteget különböztettek meg.

Kr. e. 1500 körül, amikor az egyiptomi hadjáratok megtörték a hikszoszok kánaáni uralmát, Bét-Seán fontos egyiptomi katonai bázis lett. Míg más kánaáni városokban csak kisebb egyiptomi helyőrség működött, addig Bét-Seánból ellenőrizték az egyiptomi fennhatóság alatt álló egész kánaáni és föníciai területet. III. Thotmesz is említi egyiptomi szövegekben és az Amarna-levelekben. I. Széthi és II. Ramszesz feliratos sztéléi mutatják többek közt az egyiptomi haderő itteni jelenlétét.

Miután a tengeri népek támadását III. Ramszesz fáraó szétzúzta, egyes csoportjaik, így a filiszteusok a Kr. e. 12. század elején letelepedtek a tengerparton, majd mélyebbre is behatoltak az akkor már Izrael által elfoglalt és benépesített területre. A Biblia alapján Saul király idejében Bét-Seán is a filiszteusok kezében volt. Astarté istennőnek és Dágón istennek temploma volt itt^[2]^[3] és ide hozták a filiszteusok a gilboai csatában elesett Saul király díszes fegyverzetét és kitűzték Saul és fia, Jonathán testét a város falára. Később az Izraeli Királyság idejében Bét-Seán nem volt jelentős város.

Az asszír és babiloni hódítások utáni időben nem-zsidó lakosság telepedett le itt, egy kicsit távolabb az eredeti várostól. Ezt az új települést a hellenisztikus és a római korban Szküthopolisznak (ógörög Σκυθόπολις: Szkíta város) nevezték, valószínűleg az itt letelepített nagyszámú szkíta lovas miatt.^[4]^[5]

Szküthopolisz II. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó csapataitól, pontosabban a városban állomásozó szkíta lovasságtól örökölte nevét.^[6]^[7]^[8] Ezen szkíták (i. e. 3. század) azonban nem a királyi szkíták ivadékai voltak, hanem a közép-ázsiai szkítákat, azaz a szakákat képviselték.

Ez a város csatlakozott ahhoz a római fennhatóság alatt álló szövetséghez, amelyet a bibliai Újszövetség is Dekapolisznak, "Tíz-város"nak nevez.

Népesség

Népességének változása

A népesség alakulása 1949 és 2018 között

Lakosok száma	1200	8000	12 800	11 300	13 400	13 100	15 038	16 000	16 900	18 200
	1949	1956	1963	1972	1981	1988	1996	2004	2011	2018

Adatok: Wikidata

Panoráma

Nagyítás

Szküthopolisz romjai

Hivatkozások

↑ Šnatôn statîstî le-Yisra'el (több nyelv nyelven). Israeli Central Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
↑ 1. Sám. 31,10
↑ 1. Krón. 10,10
↑ http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.04.0006:entry=scythopolis
↑ Archivált másolat. [2018. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
↑ Ivantchik 1999
↑ Pásztori-Kupán 2004a
↑ Pásztori-Kupán 2004b

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Beit She'an című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Ivantchik, A. (1999): The Scythian ‘Rule Over Asia’: The Classical Tradition and the Historical Reality. Pp. 497–519. In Tsetskhaladze, G. R. (ed.): Ancient Greeks West and East. Leiden–Boston–Köln.
http://konyvtar.proteo.hu/hu/publikacio/595[Pásztori-Kupán István (2004a): A szkíták a Szentírásban I. Az Út 30 (1): 5–18.] Archiválva 2017. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Pásztori-Kupán István (2004b): A szkíták a Szentírásban II. Az Út 30 (2): 71–85. Archiválva 2017. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Tóth Kálmán: A régészet és a Biblia

Kapcsolódó szócikkek

Szkíták a Bibliában

Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[825e49e0299cf554f7fe8c7c914723e6f091c4d5-1] Šnatôn statîstî le-Yisra'el (több nyelv nyelven). Israeli Central Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2020. május 3.)

[2] 1. Sám. 31,10

[3] 1. Krón. 10,10

[4] ttp://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.04.0006:entry=scythopolis

[5] Archivált másolat. [2018. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 26.)

[Ivantchik_1999_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] Ivantchik 1999

[Pásztori-Kupán_2004''a''_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] Pásztori-Kupán 2004a

[Pásztori-Kupán_2004''b''_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8] Pásztori-Kupán 2004b

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]