B. Szabó István

(1893–1976) magyar kisgazdapárti politikus, miniszter
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 24.

B. Szabó István (Békés, 1893. március 28.Békés, 1976. december 28.) kisgazdapárti politikus, miniszter.

B. Szabó István
Született1893. március 28.[1]
Békés
Elhunyt1976. december 28. (83 évesen)[1]
Békés
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
  • az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1944. december 21. – 1945. november 3.)
  • államtitkár (1944. december 23. – 1946. február 23., Honvédelmi Minisztérium)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947. augusztus 31.)
  • államminiszter (1946. február 23. – 1946. december 18.)
  • államminiszter (1956. november 3. – 1956. november 4.)
SablonWikidataSegítség

B. Szabó István 1893-ban született Békésen. Négy gimnáziumi osztály elvégzése után a család 80 holdas birtokán gazdálkodott. Az I. világháború idején behívták katonának, a keleti fronton harcolt, és Przemyśl ostrománál esett orosz hadifogságba, ahonnan 1919-ben tudott hazatérni.

1924-től politizált, először a Kisgazda Kör, majd a földmunkásokat tömörítő Népkör vezetőségi tagja, illetve elnöke volt. 1931–35 között Békés képviselő-testületének tagja, illetve 1931–34 között a község bírája is volt. A Független Kisgazdapárt egyik alapító tagja, 1933-tól 1947-ig a párt Békés megyei szervezetének elnöke, majd 1941-től a Magyar Parasztszövetség alelnöke. 1939-ben a FKGP listáján országgyűlési képviselő (1939–44) lett. 1943-ban aláírta az FKGP-nak a Kállay Miklós kormányához benyújtott háborúellenes memorandumát. 1944. március 19-én az ország német megszállását követően, németellenes magatartása miatt bujkálni kényszerült.

A háború után Békés megyében ő szervezte újjá az FKGP-t, majd 1945. augusztus 20-tól a párt Politikai Bizottságának tagja, egyik országos alelnöke lett. December 21-én képviselőként vett részt az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülésén, az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztériumi politikai államtitkára lett, majd 1946. február 23-tól december 18-ig Nagy Ferenc kormányában volt államminiszter. Az általa szervezett „alkotmányvédő” csoport Nagy Ferenc programjának érvényben tartását, a Kisgazdapárt egységének megőrzését tekintette a legfőbb céljának. A kommunista párt, illetve a szovjet politikának behódolt kisgazdapárti vezetők ellenakciói miatt azonban a szervezkedés ellankadt. 1947 februárjában lemondott az FKGP Politikai Bizottságában viselt tagságáról, majd 1947. augusztus 12-én kilépett az FKGP-ból és csatlakozott a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párthoz. Ám az 1947. augusztus 31-én megtartott, ún. kékcédulás választáson a Választási Bizottság megakadályozta, hogy képviselőjelöltként induljon. Visszavonult a politikai élettől, és a családi birtokon gazdálkodott. 1950-ben kuláklistára került, így lehetetlenné vált számára a további gazdálkodás. Debrecenben, majd Budapesten vállalt különböző alkalmi munkákat.

Az 1956-os forradalom idején részt vett az FKGP újjászervezésében, október 30-án pedig az Intéző Bizottságnak lett a tagja. 1956. november 3-án államminiszterként tagja lett Nagy Imre rövid életű harmadik kormánynak. 1956. november 4-én reggel a Parlament épületében rajta kívül már csak Tildy Zoltán és Bibó István államminiszter tudott megjelenni az összehívott minisztertanácson.[2] A forradalom leverése után nem kapott menedékjogot sem az USA, sem Nagy-Britannia nagykövetségén. 1957 márciusában letartóztatták, 1958-ban koholt vádakkal három évre ítélték. 1959 végén egyéni kegyelemmel szabadult Márianosztráról.

Nyugdíjazásáig fizikai munkásként dolgozott. 1965-ben költözött vissza Békésre – a 80 holdas gazdaságából számára meghagyott – másfél holdas kertjében gazdálkodott. Itt hunyt el 1976-ban.

  • Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon, 1945–47 (Bp., 1975)
  • Hollós Ervin: Kik voltak, mit akartak (Bp., 1976)
  • Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944–47 (Bp., 1976)
  • Balogh Sándor-Izsák Lajos: Pártok és pártprogramok Magyarországon 1944–1948 (Bp., 1977)
  • Haas György: Egy élet a demokráciáért. Az államminiszter B. Szabó István; Tevan, Békéscsaba, 1996[3][4]
  • Nagy Ferenc és Nagy Imre államminisztere: B. Szabó István, a kisgazda politikus. A születésének 120. évfordulója alkalmából 2013. március 23-án megrendezett emlékkonferencia előadásai; szerk. Mucsi András, Vincze Gábor; Jantyik Mátyás Múzeum, Békés, 2013 (Békési téka)
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00527.htm, B. Szabó István, 2017. október 9.
  2. Bibó István kiáltványa 1956. november 4.
  3. B. Szabó István, az államminiszter 1. rész. [2019. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
  4. B. Szabó István, az államminiszter 2. rész. [2019. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy