Birtalan Ágnes

Birtalan Ágnes (Szekszárd, 1961. április 7. – ) orientalista, mongolista egyetemi tanár, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Belső-ázsiai Tanszék tanszékvezetője.

Birtalan Ágnes
Életrajzi adatok
Született	1961. április 7. (63 éves) Szekszárd
Ismeretes mint	orientalista néprajzkutató történész
Állampolgárság	magyar
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Eötvös Loránd Tudományegyetem mongol–orosz–történelem szak (1985)
Pályafutása
Szakterület	orientalisztika, mongolisztika, néprajz
Kutatási terület	belső-ázsiai, elsősorban mongol filológia, mongolisztika, a mongol népek nyelvei, folklórja, vallásai kultúrtöténete
Tudományos fokozat	CSc (1992) hab. (2001)
Munkahelyek
ELTE Belső-ázsiai Tanszék (1990-től)	egyetemi tanár (2013-tól), tanszékvezető (2000-től)
ELTE Koreai Tanszék	megbízott tanszékvezető (2018. január 1. – 2018. június 30.)
Birtalan Ágnes weboldala

Tanulmányai

Birtalan Ágnes az ELTE BTK mongol filológia, orosz nyelv és irodalom valamint történelem szakán szerzett diplomát 1985-ben. Ezt követően a Mongóliai Állami Egyetemen tanult egy évig, illetve a leningrádi Zsdanov Egyetemen orosz és mongol nyelvi részképzésen vett részt. 1991-től mandzsu tanulmányokat folytatott Bonnban, a Seminar für Zentralasiatische Studien und Sprachwissenschafton M. Weiers professzornál (1991), valamint Budapesten U. Kőhalmi Katalinnál.

1991-ben lett a nyelvtudomány kandidátusa az Egy századeleji ojrát népdalgyűjtemény műfajai és nyelve című disszertációjával, 2001-ben habilitált (Tanulmányok a mongol sámánizmusról és népvallásról).

Munkahelyei

1990-től 1993-ig az ELTE Belső-ázsiai Tanszék tanársegédjeként, majd 1993-tól egyetemi docensként tevékenykedett. 1998-tól 1999-ig megbízott tanszékvezető volt, 2000-től pedig a tanszék tanszékvezetője.

Tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen (1994–1998), A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán (1994–1995) és a Közép-európai Egyetemen (2000) is.

Oktatásszervezés, programfejlesztés

1990-ben részt vett az A-szakos mongolisztikai, valamint a mongolisztikai PhD képzési képzési rendszer kidolgozásában az ELTE-n. 1996-tól tevékeny részt vállal az ELTE Buddhista vallástörténeti és filozófiai programjának megszervezésében, amelynek azóta is társvezetője. 1997-től az ELTE Koreai nyelvi és országismereti programjának megszervezése és vezetése. 2005-től a bolognai rendszerben a mongol BA, valamint a mongol, buddhista, délkelet-ázsiai és koreai minor szakok kidolgozása (ELTE).

Kitüntetései, díjai

• Kőrösi Csoma-díj (2000)
• a kiemelkedő fiatal mongolisták számára Mongólia elnöke, N. Bagabandi által alapított és átadott mongol állami kitüntetés (2005)
• a Mongol TA Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének elismerő oklevele (2010)

Főbb művei

Könyvek, könyvfejezetek (külföldön kiadott)

• Die Mythologie der mongolischen Volksreligion. In: Wörterbuch der Mythologie 34. Ed. Schmalzriedt, Egidius – Haussig, Hans Wilhelm. Stuttgart, Klett-Cotta Verlag 2001. pp. 879–1097.
• Oirat. In: The Mongolic Languages. (Routledge Language Family Series) Ed. Janhunen, Juha. London – New York, Routledge 2003. pp. 210–228.
• Buryat Shamanism (Mongolia). In: Shamanism. An Encyclopedia of World Beliefs, Practices, and Culture. Ed. Namba Walter, Mariko – Neumann Fridman, Eva Jane. Santa Barbara, California – Denver, Colorado – Oxford, England 2004. pp. 539–545
• Mongolian Shamanic Texts. Text Collections and Monographs on Mongolian Shamanic Texts. In: Shamanism. An Encyclopedia of World Beliefs, Practices, and Culture. Ed. Namba Walter, Mariko – Neumann Fridman, Eva Jane. Santa Barbara, California – Denver, Colorado – Oxford, England 2004. pp. 586–593.
• Schamanismus und Volksreligion bei den Kalmücken. In: Die Welt des tibetischen Buddhismus. Mitteilungen aus dem Museum für Völkerkunde Hamburg. Neue Folge 36. (2005) Hamburg, Museum für Völkerkunde 2005. pp. 257–280.
• Die Nahrungsmittel bei den mongolischen Völkern. In: Die Welt des tibetischen Buddhismus. Mitteilungen aus dem Museum für Völkerkunde Hamburg. Neue Folge 36. (2005) Hamburg, Museum für Völkerkunde 2005. pp. 569–584.
• Manchu. In: The Greenwood Encyclopedia of World Folklore and Folklife. Vol. 2. Southeast Asia and India, Central and East Asia, Middle East. Ed. Clemets, William M. Westport, Connecticut – London, Greenwood Press 2005. pp. 245–252.
• Mongol. In: The Greenwood Encyclopedia of World Folklore and Folklife. Vol. 2. Southeast Asia and India, Central and East Asia, Middle East. Ed. Clemets, William M. Westport, Connecticut – London, Greenwood Press 2005. pp. 252–259.
• “El ganado es la base de oro de nuestra vida” In: Un Día en Mongolia. Ed. Müller, Claudius. Barcelona, Obra Social Fundación “la Caixa” 2007. pp. 100–123.
• Los tres juegos de los mongoles: el Naadam. In: Un Día en Mongolia. Ed. Müller, Claudius. Barcelona, Obra Social Fundación “la Caixa” 2007. pp. 124–135.

Könyvek, könyvfejezetek (Magyarországon kiadott)

• Kalmükök – Egy európai mongol nép. (TEXTerebess 1.) Budapest, Terebess Kiadó 2002. 263 p. [The Kalmyks - a European Mongolian Nation] (Rákos Attilával közösen – in co-authorship with Rákos Attila)
• Bolor-un gerel. Kristályfény. Tanulmányok Kara György professzor 70. születésnapjának tiszteletére; szerk. Birtalan Ágnes, Rákos Attila; Eötvös Loránd Tudományegyetem Belső-ázsiai Tanszék–Magyar Tudományos Akadémia Altajisztikai Kutatócsoport, Bp., 2005
• Mongol játékok és versenyek. Szerk. Birtalan Ágnes. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 27. Szerk. Ivanics Mária). Budapest, Akadémiai Kiadó 2006. 264 p. [Mongolian Games and Sports]
• Előszó. Rövidítési Jegyzék és átírási útmutató. In: Mongol játékok és versenyek. Szerk. Birtalan Ágnes. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 27. Szerk. Ivanics Mária). Budapest, Akadémiai Kiadó 2006. pp. 5–9.
• A mongol nádom. In: Mongol játékok és versenyek. Szerk. Birtalan Ágnes. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 27. Szerk. Ivanics Mária). Budapest, Akadémiai Kiadó 2006. pp. 11–16. [The Mongol Naadam. In: Mongol Games and Competitions]
• A csigacsont szakrális szerepe és a csigacsontjátékok. In: Mongol játékok és versenyek. Szerk. Birtalan Ágnes. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 27. Szerk. Ivanics Mária). Budapest, Akadémiai Kiadó 2006. pp. 24–73. [The Sacral Role of the Astragal and the Astragal Games In: Mongol Games and Competitions]
• Dzsingisz kán (uralk. 1206-1227) és a Nagy Mongol Birodalom. In: Dzsingisz kán és öröksége. A Mongol Birodalom. Szerk. Garam Éva. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum 2007. pp. 15–22. [Genghis Khan (1206-1227) and the Great Mongol Empire]
• Dzsingisz kán utódai a nagykáni trónon, Ögödej, Güjük, Möngke. In: Dzsingisz kán és öröksége. A Mongol Birodalom. Szerk. Garam Éva. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum 2007. pp. 23–26. [Genghis Khan's Successors in the Great Khagan'sThrone]
• A buddhizmus a mongol népeknél. In: Dzsingisz kán és öröksége. A Mongol Birodalom. Szerk. Garam Éva. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum 2007. pp. 36–41. [Buddhism among the Mongols]
• Genghis Khan (1206-1227) and the Great Mongol Empire. In: Genghis Khan and his Heirs. The Mongol Empire. Ed. Garam Éva. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum 2007. pp. 15–22. (the English version of Nr. 16.)
• Genghis Khan’s Successors in the Great Khagahans’ Throne: Ögödei, Güyük, Möngke (1229-1259). In: Genghis Khan and his Heirs. The Mongol Empire. Ed. Garam Éva. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum 2007. pp. 23–26. (the English translation of Nr. 17.)
• Buddhism among the Mongols. In: Genghis Khan and his Heirs. The Mongol Empire. Ed. Garam Éva. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum 2007. pp. 36–41. (the English translation of Nr. 18.)
• A 13. századi mongol nomádok anyagi műveltsége kínai források tükrében. In: Kínai történelem és Kultúra. Tanulmányok Ecsedy Ildikó emlékére. Ed. Hamar Imre – Salát Gergely (Sinológiai Műhely 7.) Budapest, Balassi Kiadó 2009. pp. 136–143. [Material culture of the 13th century Mongols in Chinese sources. In: Chinese history and culture. Studies dedicated to the memory of Ildikó Ecsedy]
• Gábor Bálint of Szentkatolna, A Romanized Grammar of the East- and West-Mongolian Languages. With popular Chrestomathies of both Dialects. Ed. and Introduced: Ágnes Birtalan. (Budapest Oriental Reprints: Series B 3) Budapest, Library of the Hungarian Academy of Sciences – Csoma de Kőrös Society 2009. 222 p.
• Introduction. In: Gábor Bálint of Szentkatolna, A Romanized Grammar of the East- and West-Mongolian Languages. With popular Chrestomathies of both Dialects. Ed and Introduced: Ágnes Birtalan. (Budapest Oriental Reprints: Series B 3) Budapest, Library of the Hungarian Academy of Sciences – Csoma de Kőrös Society 2009. pp. IX-XXXIV. (introduction to Nr. 23.)
• A Survey of the Activity of the Hungarian-Mongolian Joint Expedition (1991-). In: Mongolian Studies in Europe. Proceedings of the Conference held on 24-25, November 2008 in Budapest. Ed. Birtalan Ágnes. Budapest, Department of Inner Asian Studies 2010. pp. 25–37.
• Kalmyk Folklore and Folk Culture in the mid-19th Century. Philological Studies on the Basis of Gábor Bálint of Szentkatolna’s Kalmyk Texts. (Oriental Studies 15) Budapest, Library of the Hungarian Academy of Sciences – Elista, Kalmyk Institute of Humanitarian Studies of the Russian Academy of Sciences 2011. 380 p.
• Fieldwork among the Oirads. Activity of the Hungarian-Mongolian Joint Expedition for the Research of Mongolian Dialects and Tranditional Culture. In: Oirad and Kalmyk Linguistic Essays. Ed. by Ágnes Birtalan. (Tálentum Sorozat 11) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2012, pp. 11–24.
• Oirad – The prestige Language. Ethnolinguistic Approach to the Altai Oirad Language and its Dialects. In: Oirad and Kalmyk Linguistic Essays. Ed. by Ágnes Birtalan. (Tálentum Sorozat 11) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2012, pp. 59–74.
• Zakhchin – An Example of the Perlocutionar Speech Act. The Nügl/Nügel/Nügül/Nǖl. In: Oirad and Kalmyk Linguistic Essays. Ed. by Ágnes Birtalan. (Tálentum Sorozat 11) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2012, pp. 90–105.
• Avragdsan tuulʹs. Rescued epics. Three heroic epics from the repertoire of the Bayit bard, Uwxīn Bat; szerk. Birtalan Ágnes, Szilágyi Zsolt; L'Harmattan–Könyvpont, Bp., 2012 + CD
• Keleti kutatások. Tanulmányok az ELTE BTK Távol-keleti Intézet OTDK dolgozataiból, 2013-2015; Birtalan Ágnes, főszerk., Csáki Nelli, Takó Ferenc szerk.; ELTE BTK Távol-keleti Intézet, Bp., 2016

Hivatkozások

Források

• Birtalan Ágnes saját honlapja
• Birtalan Ágnes adatlapja az Országos Doktori Tanács honlapján