Ceratopsidae

dinoszaurusz, fosszilis hüllőcsalád
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 8.

A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert[1]). A csoport két alcsaládra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általában hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részéből pedig tüskék állnak ki.

Ceratopsidae
Evolúciós időszak: 90–66 Ma
késő kréta
A Triceratops koponyája
A Triceratops koponyája
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Cerapoda
Csoport: Marginocephalia
Alrendág: Ceratopsia
Öregcsalád: Ceratopsoidea
Család: Ceratopsidae
Marsh, 1890
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ceratopsidae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ceratopsidae témájú médiaállományokat és Ceratopsidae témájú kategóriát.

A szarvak és nyakfodrok nagy változatosságot mutatnak, és a különböző fajok elsődleges ismertetőjegyeként szolgálnak. A céljuk nem teljesen egyértelmű. Az egyik feltevés szerint a ragadozókkal szembeni védelem – bár a fodrok számos fajnál törékenyek. A gallér csontja sokszor nem tömör csontlemez, hanem lyukakkal tagolt, sőt akkora nyílások is lehetnek benne, hogy már inkább csak a gallér keretének tűnik a csont. A gallérok a megnyúlt járomcsonthoz csatlakoznak, így joggal feltehető, hogy az egyébként gyenge harapású állkapocs számára biztosít többlet izomtapadási helyet. A család őseinek feje még jóval rövidebb volt, a megnyúlt csőr mozgatását ugyanakkora izmok már nem kielégítően oldották meg.

A járomcsont megnyúlásával nagy bőrfelület keletkezett, amely másodlagosan a nemi szelekcióban is szerepet kaphatott. A ma élő patásokhoz hasonlóan másodlagos nemi jellegzetességekké váltak, és a gallér megnyúlása, epoccipitális csontokkal (bőrcsontok) díszítettsége már ehhez köthető. A párválasztás során a pózolásnál vagy a fajtársakkal való harcokban játszottak szerepet – ez utóbbi éppúgy nem valószínű, mint a ragadozók elleni védelem, ugyanabból az okból. A Pachyrhinosaurus és a Achelousaurus koponyáin levő kidudorodások hasonlítanak azokra, amelyek a mai pézsmatulkok szarvainak tövénél találhatók, ami arra utalhat, hogy a fejükkel ökleltek is.

A centrosaurinákat gyakran találták együtt nagyobb csontmedrekben más fajok képviselőivel, így feltételezhető, hogy ezek az állatok nagy csordákban éltek.

Taxonómia

szerkesztés
 
Ceratopsida fejek
 
Négy faj a Chasmosaurinae alcsaládból; Torosaurus latus, Chasmosaurus belli, Pentaceratops sternbergii, Triceratops horridus
 
Négy faj a Centrosaurinae alcsaládból; Pachyrhynosaurus canadensis, Centrosaurus apertus, Styracosaurus makelai, Styracosaurus albertensis

A család rendszerezése a szarvak száma, egymáshoz viszonyított mérete, a gallér alakja és mérete és az epoccipitális csontok elhelyezkedése alapján történik. A két alcsalád a legfeltűnőbb jellemző szerint oszlik szét. A Centrosaurinae alcsaládnál az orrháti szarv a legnagyobb, leghosszabb, míg a szemgödrök felettiek csökevényesek, esetleg teljesen hiányoznak. Ennek kompenzálására viszont az arcon is lehet szarvuk, gallérjuk erősen tagolt, a gallér peremén nagy méretű epoccitipitális csontok sorakoznak, a Styracosaurusoknál egyenesen szarvak erdeje lett belőlük. A Chasmosaurinae alcsaládnál az orrháti szarv kicsi vagy közepes méretű, de kisebb, mint a szemöldökeresz szarvai. A gallér kevésbé tagolt, nagyobb méretű díszek nincsenek rajtuk. A gallér azonban nagyobb méretű, ide tartozik a szárazföldi állatok fejhosszúság-rekordere, a Torosaurus latus.

Rendszerezésük különösen nehéz azokban az esetekben, ahol nem áll rendelkezésre az egyedfejlődés minden szakaszából maradvány, mivel a gallér mérete, a szarvak méretének egymáshoz való viszonya és a csontkinövések száma, mérete, alakja is változhat az egyedfejlődés során. Az egyik legjobb példa erre a Torosaurus bizonytalan esete, amelynek hatalmasra nyúló gallérja valószínűleg csak az egyedfejlődés késői szakaszaiban alakult ki. A fiatalabb példányokat Triceratopsnak nevezzük.

  1. Sues, H.-D., Averianov, A. (2009). „Turanoceratops tardabilis—the first ceratopsid dinosaur from Asia”. Naturwissenschaften. 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ceratopsidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Dodson, P.. The Horned Dinosaurs. Princeton, New Jersey: Princeton University Press, xiv-346. o. (1996) 
  • Dodson, P., & Currie, P. J..szerk.: Weishampel, D. B., Dodson, P., & Osmólska, H.: Neoceratopsia, The Dinosauria. Los Angeles, Oxford: University of California Press, Berkeley, 593-618, xvi-733. o. (1990) 

További információk

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy