Dúr-Sarrukín

Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt. Ma Irakban fekszik, az asszír keresztények lakta Horszábád falu közelében.

Dúr-Sarrukín
Horszabád
Négyszárnyú géniusz Dúr-Sarrukínból
Alapítás	i. e. 713
Alapító	II. Sarrukín
Megszűnés	i. e. 612
Oka	méd-kháldeus támadás
Lakói	asszírok
Ország	Asszíria
Beszélt nyelvek	akkád asszír nyelvjárása
Földrajzi adatok
Terület	2.88 km²
Elhelyezkedése
Dúr-Sarrukín Pozíció Irak térképén
é. sz. 36° 28′, k. h. 43° 12′36.466666666667, 43.2
A Wikimédia Commons tartalmaz Dúr-Sarrukín témájú médiaállományokat.

A város története

I. e. 717-ben számos hadisikert követően a törvénytelenül trónra jutó Sarrukín úgy döntött, hogy a több mint száz éve fővárosként szolgáló Kalhuból (Tell Nimrúd) áthelyezi székhelyét mintegy 50 kilométerrel északabbra. A munkálatok tíz évig tartottak. Sarrukín I. e. 707-ben telepítette az itteni templomokba az istenek szobrait a birodalom előkelői és hűbéresei kíséretében, a felavatásra azonban csak i. e. 706-ban került sor. Miután a következő évben Sarrukín a csatamezőn odaveszett, utódja, Szín-ahhé-eríba a balszerencsés várost elhagyta, és székhelyét Ninivébe tette át. A lakosság körülbelül száz évvel később, az Asszír Birodalom bukásakor hagyta el végleg a rövid életű várost.

Épületei

A mintegy 280 hektáron elterülő város alaprajza megközelítőleg négyzet alakú, hét kapuval tagolt külső falai 1700x1750 méter hosszúak. A város északnyugati felén emelkedett a külön fallal körbevett citadella, ahol az ország előkelőnek palotái és a szentélykörzet helyezkedett el (köztük Nabú, Samas, Szín, Adad, Ningal és Ninurta temploma). A citadellán belül is kiemelkedett egy terasz, itt állt Sarrukín 290x290 méteres alapterületű, szabálytalan belső elrendezésű palotája, valamint több templom, köztük egy zikkurat. A palotában és a rezidenciákban számos reprezentatív, tematikus dombormű (lázadók megbüntetése, követjárás, adók beszállítása) és szobor, köztük 26 pár kapuőrző szárnyas bika került elő, de a falfestmények is jelentősek.

Feltárása

A várost Franciaország moszuli konzulja, Paul-Émile Botta találta meg 1843-ban. Ő az előző évben már rábukkant Ninive romjaira, ám tévesen Dúr-Sarrukínt azonosította a Bibliában is említett várossal. Ennek eredményeképpen Párizsból támogatást kapott az ásatásokra, amelyek 1842-1844 között zajlottak. Később, 1852-1855 között Victor Place vezetett itt ásatásokat, ám az arab kalózok támadásai miatt Baszra városába küldött négy, domborműveket és más műtárgyakat szállító hajójából kettő elsüllyedt, így a Sarrukín i. e. 714-es urartui győzelmét ábrázoló dombormű is.

1928-1935 között amerikai régészek végeztek feltárásokat a lelőhelyen Chicago Keleti Intézetének megbízásából. A Dúr-Sarrukínban talált leletek többsége ma a Louvre-ban és a British Museumban látható.

Leletek Horszábádból

• 
  II. Sarrukín (jobbra) és egy előkelő
• 
  Egy udvari előkelő
• 
  Géniusz, töredék
• 
  Kecskét és mákot tartó férfi
• 
  Szolgáló
• 
  A király kerekes trónját hordó szolgák
• 
  Szárnyas bika
• 
  Szárnyas bika
• 
  Cédrusszállítók

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Dúr-Sarrukín témájú médiaállományokat.

• Kalla Gábor: Az asszír fővárosok és királyi palotáik. Felfedezésük és történetük. In: Rubicon, 2004/3, pp. 35–50
• Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 

• Horszábádi feltárások, Oriental Institute Chicago (angol) Archiválva 2008. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben