A két előjel a pluszjel (+) és a mínuszjel (), melyek a matematikában a pozitív és a negatív fogalmát, valamint az összeadást és a kivonást mint műveletet jelölik.[1][2] Használatukat emellett más területekre is kiterjesztették. A plusz és a mínusz szó a latinból ered; a plus és minus jelentése ’több’ és ’kevesebb’ (előbbi a multus ’sok’, utóbbi a parvus ’kicsi, kevés’ szuppletív semlegesnemű középfoka).

A pluszjel bináris operátor, amely összeadást fejez ki, például 2 + 3 = 5. Olyan unáris operátor is lehet, amely az operandusát változatlanul hagyja (vagyis +x ugyanazt jelenti, mint x). Erre a jelölésre akkor lehet szükség, ha egy szám pozitív voltát hangsúlyozzuk, elsősorban a negatív számokkal szembeállítva (+5 szemben −5-tel).

A pluszjel más műveleteket is jelölhet a szóban forgó matematikai rendszertől függően. Több algebrai struktúrában, például a vektortereknél és a mátrixgyűrűknél, van olyan művelet, amelyet összeadásnak neveznek, illetve azzal egyenértékű.[3] Megállapodás szerint azonban a pluszjel csak kommutatív műveletekre használatos.[4]

A jel kémiában, fizikában és más területeken használatos jelentését l. az Egyéb alkalmazásai alatt.

Mínuszjel

szerkesztés

A mínuszjelnek (amely nem tévesztendő össze a kötőjellel és a nagykötőjellel) a matematikában három fő használati köre van:[5]

  1. A kivonás mint művelet: bináris operátor, amely a kivonás műveletét jelöli, például 5 − 3 = 2. A kivonás az összeadás inverze.[2]
  2. Az a függvény, amelynek értéke bármely valós vagy komplex argumentum esetén annak additív inverze. Ha például x = 3, akkor x = −3, ha azonban x = −3, akkor x = +3. Hasonlóképpen −(−x) = x.
  3. Számkonstans előjele. Ha közvetlenül egy előjel nélküli szám előtt áll, akkor ezek együttese egy negatív számot nevez meg, mégpedig annak a pozitív számnak az additív inverzét, amit a szám egyébként jelölne. E használat nyomán a ’−5’ ugyanúgy megnevez egy számot, ahogy a ’félkör’ szó egy geometriai alakzatot jelöl, azzal a megszorítással, hogy a ’fél-’ előtag nem használatos függvény neveként.

A legtöbb esetben nincs jelentősége a második vagy a harmadik jelentés különbségének: a −5 mindkét esetben ugyanaz a szám. Máskor viszont van köztük eltérés: az APL-ben emelt helyzetű mínuszjel ¯ (Unicode U+00AF) használatos, ha előjelről, nem pedig függvényről van szó, hogy az APL értelmezője a ¯5 jelölést közvetlenül a −5 számként azonosíthassa, ahelyett hogy az 5 állandót a függvényként használt (2. pont szerinti) mínuszjellel invertálná. Egyes tanárok fontosnak tartják felhívni diákjaik figyelmét arra, hogy a negatív számok önállóan megnevezhető létezők, ezért a negatív számokat emelt helyzetű jelekkel tüntetik fel. A hétköznapi nyelvben mindhárom értelemben használjuk a „mínusz” szót, noha a bináris operátort a „‑ból/‑ből” és a „kivonás” is jelölheti.

A matematikában és a legtöbb programozási nyelvben a műveletek sorrendjéből az következik, hogy a −52 eredménye −25: a hatványozás megelőzi az unáris mínuszt, ami ugyanakkor megelőzi a szorzást és az osztást. Egyes programozási nyelvekben (mégpedig az Excel esetén) azonban az unáris művelet kerül sorra legelőször, így ilyenkor −5^2 eredménye 25, a 0−5^2 pedig −25-öt ad eredményül.[6]

A pluszjelhez hasonlóan a mínuszjel is használatos a fizikában, a kémiában és más területeken, l. alább.

Egyéb alkalmazásai

szerkesztés

A matematikában

szerkesztés

Az xa+ egyoldali korlát azt jelenti, hogy x jobbról közelíti a-t, az xa jelentése pedig az, hogy x balról közelíti a-t.[7] Ennek alapján 1/x→+ , amennyiben x→0+, azonban 1/x→− , amennyiben x→0.

Egyes általános iskolai matematikatanárok a számok elé emelt helyzetű plusz- és mínuszjelet írnak a pozitív vagy negatív szám jelölésére.[8] Ha például 3-ból kivonunk −5-öt, az így jelölhető:

3 − 5 eredménye 3 + 5 = 8,

vagy akár:

+3 − 5 eredménye +3 + +5 = +8.

Ezzel ekvivalens jelölés, ha az előjel és a kifejezés köré zárójelet helyezünk:

a − (−b) = a + b.

Természettudományokban

szerkesztés

A fizikában a két különböző elektromos töltés jelölésére Georg Christoph Lichtenberg vezette be a plusz- és mínuszjelet.

A kémiában a felső indexbe írt plusz- és mínuszjel pozitív és negatív töltésű iont jelöl (pl. NH+4). 1‑nél nagyobb töltés esetén az ezt jelölő szám az előjel előtt áll (pl. SO2−4).

A vércsoportnál az Rh-faktor meglétét vagy hiányát gyakran plusszal, illetve mínusszal jelölik. Az A+ például olyan A vércsoportot jelöl, amelyben jelen van az Rh-faktor, a B− pedig olyan B vércsoportot, amelyben nincs jelen.

Növénynevekben a pluszjel oltványkimérát jelöl.

A nyelvészetben

szerkesztés

A nemzetközi fonetikai ábécé szerint a felső indexben lévő plusz- és mínuszjel (mint mellékjel) előrébb vagy hátrébb képzett beszédhangot jelöl (például a magyarban a „kí” vagy „kú” hangsorban szereplő, előrébb vagy hátrébb ejtett [k] hang relatív képzéshelyét).

Az etimológiában időnként felső indexbe írt pluszjel + áll a csillag helyett, nem adatolt rekonstrukciót jelölve.

A mínuszjel egyes afrikai nyelvek lejegyzésében is használatos.[9] Az ezt jelölő Unicode-karakter (U+02D7) különbözik a matematikai mínuszjeltől.

Más területeken

szerkesztés

A zenében a pluszjel a bővített hármashangzatot jelölheti, bár nem általános érvénnyel (az ilyen akkordoknak más jelölése is van). A pluszjelet olykor felső indexbe írják.

A sakkjátszmák algebrai lejegyzésében a pluszjel + olyan lépést jelöl, amely az ellenfelet sakkhelyzetbe hozza, a dupla pluszjel ++ pedig a kettős sakkot jelezheti. A plusz- és mínuszjelek együttese egy-egy lépés értékelésére használatos (+/−, +/=, =/+, −/+).

Telefonszámok lejegyzésekor a pluszjel a nemzetközi híváshoz szükséges előhívószámot jelöli (például „00”).

Karakterkódok

szerkesztés
Magyarul Angolul Karakter Unicode ASCII URL részeként HTML-kód
pluszjel plus + U+002B + %2B +
mínuszjel minus U+2212 %E2%88%92 − − −
kötőjel-mínusz hyphen-minus - U+002D - %2D
„kiskötőjel”,
„rövid kötőjel”
small
hyphen-minus
U+FE63 %EF%B9%A3 ﹣ ﹣
teljes szélességű
pluszjel
full-width
plus
U+FF0B %EF%BC%8B + +
teljes szélességű
mínuszjel
full-width
hyphen-minus
U+FF0D %EF%BC%8D - -

A mínuszjel eredeti alakja az ASCII-ben a kötőjel -, amely egyben elválasztójel is (nem azonos az elválasztójellel, , U+2010). Ez a pluszjelnél rendszerint keskenyebb, és a pluszjel vízszintes eleménél lejjebb van: +−-. A tényleges mínuszjelet helyettesítheti olyankor, ha a karakterkódolás ASCII-re korlátozódik. Ez a legtöbb programozási nyelvben így van, mivel az ASCII elérhető a legtöbb karakterkódolás részeként, az U+2212 viszont a Unicode részét képezi. (Az U+2212 mínuszjelet sok más számításra használt program sem fogadja el; az Excelben például nem ad eredményt az =3−2 karaktersor, illetve a Windows számológépében a 3−2=.)

Mivel a mínuszjel számos billentyűzetkiosztáson nem érhető el, gyakran a hasonló U+2013 nagykötőjelet (en dash) írják helyette, bár matematikai témában ezt nem javasolt.[10]

  1. List of Arithmetic and Common Math Symbols (amerikai angol nyelven). Math Vault , 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
  2. a b Weisstein, Eric W.: Subtraction (angol nyelven). mathworld.wolfram.com . (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
  3. Comprehensive List of Algebra Symbols (amerikai angol nyelven). Math Vault , 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
  4. Fraleigh, John B.. A First Course in Abstract Algebra, 4, United States: Addison-Wesley, 52. o. (1989). ISBN 0-201-52821-5 
  5. Henri Picciotto. The Algebra Lab. Creative Publications, 9. o. (1990). ISBN 978-0-88488-964-9 
  6. Microsoft Office Excel Calculation operators and precedence. [2009. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 29.)
  7. List of Calculus and Analysis Symbols (amerikai angol nyelven). Math Vault , 2020. május 11. (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
  8. Understanding by design. ACSD Publications, 210. o. (2005). ISBN 1-4166-0035-3 
  9. Hartell, Rhonda L., ed. (1993), The Alphabets of Africa. Dakar: UNESCO and SIL.
  10. The Unicode Standard, Version 13.0, Chapter 6.2, 2020

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Plus and minus signs című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy