Erzsébet híd (Komárom)

komáromi közúti Duna-híd
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 14.

Az Erzsébet híd a Duna felett épített közúti híd, amely Észak- és Dél-Komáromot köti össze két város központján keresztűl. A hídtól indul a 132-es főút, amely Dél-Komárom belvárosán keresztül az 1-es főúttal és 13-as főúttal kínál összeköttetést.[1] A szlovák oldali folytatása a 64-es főútba bekapcsolódó 64a számot viseli.

Erzsébet híd
ElhelyezkedéseÉszak-Komárom ( Szlovákia), és Dél-Komárom ( Magyarország) között
Áthidalt akadályDuna
NévadóWittelsbach Erzsébet magyar királyné
Funkcióközúti híd
Legnagyobb támaszköz102,0 m
Nyílások száma4
Teljes hosszúsága415 m
Szélesség10,80 m
Magasság8,35 m
Sávok száma2×1 közúti sáv, 2×1 járda
TervezőFeketeházy János
Építés kezdete1891[1]
Átadás ideje1892. szeptember 1.
Elhelyezkedése
Erzsébet híd (Magyarország)
Erzsébet híd
Erzsébet híd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 04″, k. h. 18° 07′ 14″47.751111°N 18.120556°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 04″, k. h. 18° 07′ 14″47.751111°N 18.120556°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet híd témájú médiaállományokat.

A híd az 1767,8 folyamkilométernél található.

A nemzetközi megállapodások értelmében a híd Magyarország és Szlovákia osztatlan közös tulajdonát képezi. 2017-2020 között megvalósult a két országot összekötő – a városközpont és az Erzsébet híd tehermentesítését is szolgáló – új Monostori híd felépítése.[2] Azóta 20 tonnás súlykorlátozás van rajta érvényben.

Története

szerkesztés

Építése

szerkesztés
 
Az Erzsébet híd építésének emléktáblája

Komárom és a Duna jobb partja között 1589-ben létesült az első hajóhíd. Ez azonban csak rövid ideig állhatott fenn, mivel a jégzajlás a Duna ezen részén gyakorlatilag lehetetlenné tette tartós híd építését mindaddig, amíg a hídépítés tovább nem fejlődött. Erre végül csak 1891-ben került sor. Az Erzsébet híd Magyarország legelső nagyhídjai közé tartozik, amelyet magyar kivitelezők építettek, magyar tervek alapján. Terveit a kor legnevesebb hídtervezője, Feketeházy János készítette.[1] A 4×100 méter ívnyílású híd 1891-1892 között épült meg, sarló alakú rácsos tartókkal. A hídépítés jogát Gregersen Guilbrand, a magyarrá lett norvég ács nyerte el. A Gregersen és Fiai cég állami megbízásból, 1 165 000 forintért építette meg a hidat, amelyet 1892. szeptember 1-jén éjfélkor adtak át a forgalomnak és Erzsébet királynéről neveztek el.

A hegesztett (kavartvas) szerkezeti elemek a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában (MÁVAG) készültek, tömegük 2225 tonna. A négynyílású, alsópályás, csonka sarló alakú acélszerkezetű hídon 5,8 méter széles úttest és mindkét oldalon 2,5 méter széles járda épült. A híd alapozása keszon segítségével épült meg, mélysége 12 méter. Az alapozás falainak burkolata mészkő. A híd összeszerelését sínen mozgó portáldaru segítségével végezték el. Építése idején a pályaszerkezet a kereszttartókra helyezett fagerendákból állt. A gerendákat 1914-ben előregyártott vasbetonra, majd 1927-ben monolit vasbeton lemezre cserélték.[1]

Közvetlenül a híd előtt található a 13-as főút egynyílású, alsópályás rácsos hídja, amely jellegében hasonló. A 48,4 méter nyílású felüljáró a Duna-híddal egyidejűleg készült el 1892-ben, és a vasútállomásra vezető vasúti vágányok (1-es vasúti fővonal) felett vezet át. Ez a híd is Gregersen és a Magyar Államvasutak Gépgyárának munkája. A híd túloldalán lévő Erzsébet-szigetet ekkor még a Kis-Duna-ág felett ívelő fahíd kötötte össze Észak-Komárommal. A kis-dunai acélhidat csak ezt követően, 1898. november 21-én adták át.

Újjáépítése és karbantartása

szerkesztés
 
Erzsébet híd felújításának emléktáblája
 
Csehszlovák légiósok lezárják a hidat (1919)

A második világháború végén, a visszavonuló német csapatok 1945 márciusában felrobbantották a két középső nyílást. A hidat 1946-ban Ivan Sztyepanovics Konyev marsall parancsára a Vörös Hadsereg mérnöki részlege és a Csehszlovák Köztársaság ipari vállalatai állították helyre,[3] eredeti állapotának megfelelően a sértetlen részek felhasználásával. Az egyetlen eltérés az volt, hogy a két közbenső nyílásban fa pályaszerkezet épült. Ezt csak 1962-ben váltották fel az előregyártott vasbeton elemek. A pályalemezt 1980-ban ismét átépítették, új szigetelést és dilatációs szerkezeteket építettek be.[1] Az 1990-es évek végére, a híd romló állapota miatt, nagyobb arányú felújítás vált szükségessé. Ezt megelőzően történt meg a magyar oldalon a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal feletti közúti híd, illetve a szlovák oldalon a kikötői Kis-Duna-ág feletti nyitható szerkezetű híd rekonstrukciója. Miután az észak-komáromi rekonstrukció 2002-ben, a dél-komáromi pedig 2004-ben befejeződött, sor kerülhetett az Erzsébet híd felújítására. A kivitelezési munkákat az Európai Uniós közbeszerzési pályázat eredményeként a Hídtechnika Kft. és a Közgép Rt. alkotta Komárom–Komarno 2005 Konzorcium végezte el. A kivitelezés költsége 5,4 millió eurós (1,6 milliárd forintos) költségét a két ország egyenlő arányban állta.[4] 2005 telén kezdődött a munka, melynek során a pilléreket kőszórással újították fel, és kicserélték a hőhatások kiegyenlítésére szolgáló dilatációs elemeket. A lehetőségekhez mérten tíz-tíz centiméterrel szélesítették az útfelületet. Elvégezték a szigetelés és az aszfaltburkolat cseréjét, valamint a teljes közvilágítási hálózat átépítését, új acél járdakonzolokat építettek. A hajózás biztonsága érdekében radartükör is került a hídra.[5] A híd maximális teherbírása 40 tonna, ennek ellenére megmarad a 20 tonnás korlátozás.[4] A munkálatok során időszakos, fél- és egész pályás lezárásokra került sor. 2006. december 11-én teljes szélességében megnyitották a forgalom előtt.

Érdekességek

szerkesztés
  • Ez legrégebbi, részben eredeti formában álló Duna-híd (a két szélső nyílás).[1]
  • A tíz évenként esedékes korrózióvédelmi munkálatokat felváltva fizeti a két állam.
  • 2002-ben a komáromi Klapka György Múzeum 110 éves a komáromi Erzsébet híd címmel kiállítást rendezett.
  • 2009. augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnök itt akart átkelni a szlovák-magyar határon, de a szlovák határőrök visszafordították. Az eset tovább élezte a két ország kapcsolatát.[6]

Képgaléria

szerkesztés
  1. a b c d e f dr. Domanovszky Sándor, dr. Koller Ida, Kozma Károly, dr. Tóth Ernő, dr. Träger Herbert. Duna hídjaink. Közlekedésfejlesztési Koordináció Központ (2009). ISBN 978-963-88495-1-9 
  2. Megkezdődött az új Komáromi Duna-híd kivitelezése (magyar nyelven), 2017. október 17. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
  3. A híd északi hídfőjénél állított emléktábla tanúsága szerint.
  4. a b Teljes szépségében pompázik a komáromi Erzsébet híd. Ujszo.com, 2006. december 21. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 9.)
  5. Átadták a felújított komáromi Duna hidat. PepperPr.hu, 2006. december 20. (Hozzáférés: 2016. március 9.)
  6. Fico kitiltotta Sólyom Lászlót Szlovákiából. Index.hu, 2009. augusztus 21. (Hozzáférés: 2016. március 9.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy