A füves puszta a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú öv. Ez három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki.[1] Eurázsiai változata után tágabb értelemben sztyeppnek nevezzük a mérsékelt öv mindazon területeit, amelyeken a viszonylag kevés (200–500 mm) csapadék miatt fás növényzet már nem tud kialakulni, így felszínt borító vegetációban a fűfélék és más lágy szárú növények dominálnak. A szűkebb értelemben vett sztyepp csak az eurázsiai füves puszta (zömmel Közép-Ázsiában és Kelet-Európában); az észak-amerikai változatot prérinek, a dél-amerikait pampának nevezzük. A trópusi égövben, tehát az arid öv és az egyenlítői esőerdő között kialakult füves puszta a szavanna (Afrika, Dél-és Közép-Amerika, Dél-Ázsia, Észak-Ausztrália).

Apajpuszta

Növényzet

szerkesztés

A füves puszták átmenete a sivatagok felé a félsivatag, az erdőzónák felé az erdőssztyepp, illetve erdős szavanna.

A rendszeres tűz- és legelési stressz ellen a növények föld alatti raktározószerveikkel és gyakran ún. tőhajtás kifejlesztésével védekeznek.

Sok fajra jellemző a mélyre hatoló gyökérzet, mely pázsitfüvek esetén akár 1,5–1,8 m mélyre hatol, míg egyes kétszikűek 5-6 méter mélyre lenyúló karógyökerekkel rendelkeznek.

A vegetációnak kettős nyugalmi állapota van, a téli hideg és a nyári szárazság idején. A sivatagokhoz hasonlóan elég gyakoriak a magállapotban áttelelő efemer növények.

A növényzet besorolása

szerkesztés

Megjelenés szerint törpefüvű és magasfüvű pusztákról, talajtani viszonyaik alapján lösz-, homok-, sós (szikes) pusztákról és sziklás talajon élő pusztai gyepekről beszélünk.

Florisztikai és strukturális különbségek alapján mérsékelt övi és trópusi formációkat eurázsiai (sztyepp), észak-amerikai (préri) és dél-amerikai (pampa) mérsékelt övi, másrészt afrikai, dél- és közép-amerikai, dél-ázsiai és ausztráliai trópusi formációkat (szavanna) különítünk el.

A sztyepp fontosabb képviselői

szerkesztés

A préri fontosabb képviselői

szerkesztés

A pampa fontosabb képviselői

szerkesztés

Lásd még

szerkesztés
  • Puszta (egyértelműsítő lap)
  1. Láng István (szerk), 2002: Környezet- és természetvédelmi lexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 7849 2. p. 357.
  • Tuba Zoltán, Szerdahelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy