Fodor István (régész)

magyar régész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 13.

Fodor István (Zenta, 1943. szeptember 9.Budapest, 2021. április 3.[2]) magyar régész, múzeumigazgató.

Fodor István
Született1943. szeptember 9.[1]
Zenta
Elhunyt2021. április 3. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarégész
IskoláiLomonoszov Egyetem
A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1986 1993
ElődFülep Ferenc
UtódKralovánszky Alán
SablonWikidataSegítség

A törökszentmiklósi gimnázium reál tagozatán érettségizett 1962-ben. A Szegedi Egyetem magyar–orosz–német szakára jelentkezett, de végül ösztöndíjasként a moszkvai Lomonoszov Egyetem Történettudományi Karán folytatta tanulmányait. 1967-ben végzett, történelem és régészet szakon. Közben három évig a Keleti Nyelvek Intézetében turkológiát hallgatott. Részt vett hazai és szovjetunióbeli feltárásokon, valamint számos szovjet múzeum gyűjteményét eredetiben vizsgálta (Kazany, Ufa, Joskar-Ola, Volgográd, Kijev). Szakdolgozatát a volgai bolgárok korai emlékanyagából írta.

Hazatérése után, 1967-ben a Nemzeti Múzeumban helyezkedett el, ahol előbb segédmuzeológus, majd muzeológus, 1976-ban pedig tudományos titkár lett. Közben szinkrontolmácsként is dolgozott. 1978-ban kinevezték a Középkori Osztály vezetőjévé, 1986-ban pedig a múzeum főigazgatójává. Ezt a posztot 1993-ig töltötte be. Címzetes főigazgatói minőségében később is a múzeum régészeként dolgozott. Fő kutatási területe a magyar őstörténet és a honfoglalás korának régészete volt.

Archeológiai tevékenysége elsődlegesen az Alföldhöz, főleg Hajdúdorog térségéhez kötötte, ahol 1977-től tizenöt helyszínen végzett feltárásokat. A Dunakanyarban is részt vett több ásatáson: egyetemi hallgatóként, 1963-ban a visegrádi Alsóvár, egy évvel később az esztergomi vár feltárásán, később pedig, már a Nemzeti Múzeum tudományos munkatársaként a bős–nagymarosi vízlépcső építését megelőző leletmentéseken, Pilismaróton dolgozott. Kandidátusi értekezését 1982-ben védte meg, A honfoglaló magyarság kultúrájának keleti gyökerei címmel.

Tagja volt többek között a Baltisztikai Intézetnek, a Szláv Régészeti Unió állandó bizottságának, az eurázsiai steppei népek kutatási koordinációra alakult bizottságának, a Societas Uralo-Altaicának, a Finnugor Kongresszusok Nemzetközi Bizottságának és a Magyar–Orosz Történész Vegyesbizottságnak. A Magyar–Ukrán Történész Vegyesbizottságnak társelnöke, az Ásatási Bizottságnak hosszú ideig titkára, az Uralisztikai Bizottságnak és a Finnugor Kongresszusok Magyar Nemzeti Bizottságának pedig öt évig elnöke volt, ezenkívül tagja az MTA Régészeti Bizottságának, 1986-tól pedig a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM). Számos kiállítás rendezésében is közreműködött. 1988-ban ő készítette elő a kínai agyaghadsereg tárlatát.

1989–2000 között részt vett a Szovjetunióba hurcolt magyar műkincsek felkutatásában, 1994-től miniszteri biztosként. E minőségében, a kárt szenvedett országok összefogásának kezdeményezőjeként instrumentális szerepet vállalt a The Spoils of War (Hadizsákmány) elnevezésű nemzetközi szimpózium megrendezésében (New York, 1995), melynek anyaga később könyv formában is megjelent.

1974-től oktatott, eleinte párhuzamosan a Szegedi Egyetemen és az ELTE-n, később, 2008-ig már csak Szegeden. 1989-ben újraélesztették az ötvenes évek elején megszüntetett Régészeti Tanszéket, amelynek docensként 1997–2008 között tanszékvezetője és intézetvezetője volt. Meghívott előadóként Németországban és Finnországban is tartott előadásokat.

Könyvei (válogatás)

szerkesztés
  • Verecke híres útján... A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. In: Magyar História (sorozat). Gondolat, Bp., 1975, 1980
  • A magyarság születése. Adams Kft., Bp., 1992
  • A Magyar Nemzeti Múzeum. Helikon, Bp., 1992 (társszerző)
  • Őseink nyomában – A vándorló, honszerző és kalandozó magyarok képes krónikája. Magyar Könyvklub – Helikon, Bp., 1996 (társszerző)
  • Őstörténet és honfoglalás. Kossuth, Bp., 2009
  • A magyar őstörténet és a honfoglalás kor kronológiája. MNM, Bp., 2015
  • Mikor volt a honfoglalás? In: A magyar történelem rejtélyei (sorozat); Kossuth, Bp., 2016

Egyéb publikációk (válogatás)

  • Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből. Régészeti Füzetek II/15., Bp., 1973
  • Az uráli és finnugor őshaza kérdéséről. MTA II. OK 26, 279−304., 1977
  • Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland. Acta antiqua et archaeologica 20., Szeged, 1977 (tsz.: Szádeczky-Kardoss Samu)
  • Vélemény a bodrog-bűi rovásírásleletről. História, 21/8 (1999)
  • Finnugor régészet − egykor és ma. In: Vade mecum! A huszonötödik óra. A Berzsenyi Dániel Főiskola Uralisztikai Tanszékének jubileumi konferenciája, Szombathely, 2001
  • Szkíta aranykincsek. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2009. március 25. – május 31. Szerk.: F. I., Kulcsár Valéria; MNM, Bp., 2009
  • Őstörténeti viták és álviták. Csodaszarvas IV. (2012)
  • Az idő mérlegén: László Gyula életműve (1910–1998). Rubicon, 2011/11
  • Őseink legendái. Rubicon, 2012/4–5

Moszkvából hazatérve Fodor a Filmgyár tolmácsaként közreműködött Jancsó Miklós filmje, a Csillagosok, katonák oroszországi részeinek forgatásán. Később színészként is feltűnt: Vitézy László Vörös föld c. dokumentarista játékfilmjében (1982) a Bauxitkutató Intézet igazgatóját, Kraft Istvánt alakította.

Elismerései

szerkesztés
  1. Чувашская энциклопедия (orosz nyelven). Chuvash publishing company, 2006
  2. mnm.hu
  3. Móra Ferenc Díjak. Művelődési Közlöny, XXXVIII. évf. 22. sz. (1994. szeptember 22.)
  4. kormany.hu. [2016. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 14.)

További információk

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy