I. Břetislav cseh fejedelem
I. Břetislav,[2] magyarosan Bretiszláv, közkeletű nevén Megújító Břetislav (csehül: Břetislav I. Obnovitel), a cseh Achilleus[3] (csehül: český Achilles), (1002 körül[4] – 1055. január 10.[5]) cseh fejedelem 1034-től haláláig; Csehországhoz csatolta Morvaországot.[5]
| I. Břetislav | |
 | |
| Csehország fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1034 – 1055. január 10. | |
| Elődje | Ulrik |
| Utódja | II. Spitihnyev |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Přemysl-ház |
| Született | 1002 Prága |
| Elhunyt | 1055. január 10. Chrudim[1] |
| Nyughelye | Szent Vitus-székesegyház, Prága[1] |
| Édesapja | Ulrik |
| Édesanyja | Božena |
| Házastársa | Schweinfurti Judit |
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Břetislav témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztés
Még herceg korában 1029-ben elfoglalta Morvaországot, amelyet édesapja, Ulrik életében ő kormányozott.[3] Édesapját, Ulrikot követte a trónon egy dinasztikus küzdelemmel teli időszak után.[5] Folytatta a korábban Lengyelországgal szemben elvesztett területek visszahódítását:[5] 1039.[3] Két nagy hadjáratban nemcsak Morvaországot, hanem Sziléziát és Krakkót is visszaszerezte.[6] Elfoglalta Poznańt és Gnieznót is.[7] A nagy nyugati szláv ország megteremtésére irányuló becsvágya azonban nyugtalanította III. Henrik német-római császárt,[7] aki fegyveres támadást indított,[7] és Bretiszlávot csapatai kivonására kényszerítette egész Lengyelországból, leszámítva Sziléziát[7] (amely néhány évvel később mégis visszakerült Lengyelországhoz[7]). Henriknek 1041-ben Regensburgban kénytelen volt hűbéri esküt tenni.[3] Meghiúsultak Bretiszláv azon erőfeszítései is, hogy a mai Szlovákia területét visszaszerezze Magyarországtól.[7]
Annak érdekében, hogy véget vessen a szűnni nem akaró küzdelmeknek, amelyek minden trónutódlás alkalmával veszélyeztették Csehországot, a nemesség egyetértésével úgy rendelkezett, hogy a Přemysl ház legidősebb tagja legyen Csehország uralkodója,[7] így legidősebb fia, II. Spitihnyev követte trónon.[7] Az általa alkotott törvények később Morvaországban jelentek meg «Jura Conradi I.» címmel.[3]
Családfa
szerkesztés| II. Boleszláv * 932 † 999. II. 7. |
Emma |
? | ? | ||||||||||
| Ulrik * 975 k. † 1034. XI. 9. |
Bozena |
||||||||||||
| I. Břetislav * 1002. † 1055. I. 10. |
Schweinfurti Judit * 1003 † 1058. VIII. 2. OO |
||||||||
| II. Spitihnyev * 1031 † 1061. I. 28. |
II. Vratiszláv * 1032/1033 † 1092. I. 14. |
I. Konrád * 1035 k. † 1090. IX. 6. |
Jaromír * 1040 k. † 1090. VI. 26. |
Ottó * 1045 † 1087. VI. 9. | |||||
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bohemia. Břetislav 1034-1055, Spytihněv II 1055-1061, Konrad I Otto 1089-1092, Konrad II 1093 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
- ↑ ejtsd: „brzsetiszláv” (Vö.: Pallas)
- ↑ a b c d e Břetislav. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- ↑ The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ a b c d Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 101. oldal
- ↑ Uralkodók és dinasztiák, 101–102. oldal
- ↑ a b c d e f g h Uralkodók és dinasztiák, 102. oldal
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
| Előző uralkodó: Ulrik |
Következő uralkodó: II. Spytihněv |
