A III. uri dinasztia Sumer történetének utolsó jelentős szakasza az Akkád Birodalom és a kútúk (gutik) után. Később már csak rövid időre kerültek sumerek hatalomra Mezopotámiában, a Tengerföld királyai. A rövid kronológia szerint az i. e. 21. és a 20. század fordulóján, a középső kronológia szerint a 21–20. század között uralkodtak. ezt az időszakot „újsumer kornak” vagy „sumer reneszánsznak” is nevezik.

III. uri dinasztia
i. e. 21. századi. e. 20. század
A III. uri dinasztia befolyási övezetének zsugorodása
A III. uri dinasztia befolyási övezetének zsugorodása
Általános adatok
FővárosaUr
Népességsumer, akkád
Hivatalos nyelvekóakkád
Vallássumer–akkád panteon
Kormányzat
Államformakirályság
DinasztiaIII. uri dinasztia
ElődállamUtódállam
 gutikÓbabiloni Birodalom 
A Wikimédia Commons tartalmaz III. uri dinasztia témájú médiaállományokat.
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak.

Ur államára ekkor a centralizáló törekvések, és egy új, bürokratikus közigazgatás kiépülése jellemző. Teljes kibontakozásra nem maradt idő, mert harcias törzsek vették körül ez időben Mezopotámiát, a gutik, kassziták és az elámiták. Végül Isbi-Erra íszíni király győzte le az utolsó uri uralkodót, Ibbí-Színt.

Története

szerkesztés

A III. uri dinasztia első ismert uralkodója Ur-nammu, jó ötven évvel követte Sarkalisarri akkád királyt. Számos elmélet született már az időszak kronológiájáról és a hatalmi viszonyokról, de a teljes szakasz nagyon homályos. Sarkalisarri a saját évkönyvei szerint sikeres hadjáratokat vezetett Kúta, Amurrú és Elám ellen. Mégis a halálát rövid, de súlyos válság követte, hiszen a források szerint négy király uralkodott három évig, és csak ezután következett Dudu, aki hosszabb időn keresztül ülhetett a trónon. Ekkorra azonban az Akkád Birodalomtól már számos terület függetlenítette magát.

Ezek közt volt Kúta és Uruk is. Utu-héngált, Uruk királyát azonban ismeretlen körülmények között Ur városa és annak uralkodója, Ur-nammu követte a Sumer feletti főhatalom gyakorlásában. A hagyományos elképzelés szerint Uruk hatalmát Tirigan hadjárata rendítette meg, amely a sumer királylista alapján tehető fel. Újabban azonban terjed egy olyan elmélet is, miszerint Ur-nammu valójában Utu-hegal kormányzója volt Urban, és lázadással lett önálló, majd döntötte meg Utu-hegal hatalmát. Egy harmadik elmélet szerint közeli rokonok voltak, és az uri kormányzónak kinevezett Ur-Nammu akkor vette át a hatalmat, amikor Utu-hegal egy Lagas elleni csatában elesett. Ekkor vette fel a Sumer és Akkad királya címet is. Ez utóbbit erősíti az a körülmény, hogy nem ismert olyan dokumentum, amely Utu-hegal és Ur-nammu csatározásáról szólna.

Ur-nammut fia, Sulgi követte a trónon, aki számos közigazgatási reformmal szervezte át országát. Szabályozta az eljárások rendjét, a dokumentumok levéltári elhelyezését, új adórendszert alakított ki és a naptárt is megreformálták. Állandó hadsereget tartott fenn. A tartományokat az enszik kormányozták általában, de egyes helyeken a katonai kormányzók (sakkanakku) hatalma nagyobb volt az enszinél, ami nyilvánvaló akkád hagyomány. A tartományi adók a kormányzati székhelyre folytak be, amelyek egyfajta redisztribúciós alapot képeztek.

Amar-Szín és Su-Szín uralkodásáról viszonylag keveset tudunk. A feliratok építkezésekről és hadjáratokról szólnak. Uralkodásuk idején a III. uri dinasztia hatalma kiterjedt Elámtól Ebláig, azaz Szúza városától Bübloszig.

Ibbí-Szín alatt viszont amorita támadás érte az államot, amelynek következtében a Máritól nyugatra lévő összes területüket elvesztették, később Isbí-Erra támadásai során a befolyási övezet a Szippartól Urig terjedő mezopotámiai régióra szorult vissza.

Bár a kort sumer reneszánsznak nevezik, a sumer nyelv nem került vissza korábbi pozíciójába. A korábbi sumer irodalmat felújították, aktualizálták, de a korban keletkező dokumentumok többsége akkád nyelvű. A sumer nyelv csak Mezopotámia délkeleti részén, a Tengerföldön maradt mindennapi élő nyelv.

Már Ur-nammu új törvényeket alkotott, törvénykönyve Hammurapi törvényeire hasonlít, talán annak mintája volt. A törvények kiterjedtek a kereskedelem szabványosítására is, egységesített mértékrendszert alakítottak ki. Bronz és arany lapocskákat gyártottak, amelyek meghatározott tömegűek voltak, és gyakorlatilag pénzként funkcionáltak.

Lásd még: Ur uralkodóinak listája

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ur-III-Zeit című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy