Jacques Rivette

francia filmrendező, forgatókönyvíró, filmkritikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 18.

Jacques Rivette (Rouen, 1928. március 1.Párizs, 2016. január 29.) francia filmrendező, az új hullám egyik legjelentősebb képviselője. Pályatársai: Éric Rohmer, Jean-Luc Godard, François Truffaut, Agnès Varda, Jacques Demy, Claude Chabrol, Louis Malle, Alain Resnais és Roger Vadim. Hatással volt rá: Marc-Gilbert Guillaumin.

Jacques Rivette
SzületettPierre Louis Rivette
1928. március 1.[1][2][3][4][5]
Rouen
Elhunyt2016. január 29. (87 évesen)[4][6][5][7][8]
Párizs 6. kerülete[9]
Állampolgárságafrancia[10][11]
Nemzetiségefrancia
Házastársa
  • Marilù Parolini ( – nem ismert)
  • Véronique Rivette (–2016)
Foglalkozásafilmrendező
Tisztségefőszerkesztő
IskoláiLycée Pierre-Corneille
Kitüntetései
  • Tiszteletbeli Leopárd
  • Sutherland Trophy (1962)
  • Sutherland Trophy (1969)
  • Los Angeles Film Critics Association Award for Best Foreign Language Film (1991)
Halál okaAlzheimer-kór
SírhelyeMontmartre-i temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Rivette témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Cahiers du Cinema szaklap vezető filmkritikusaként szerezte meg hírnevét. Jacques Becker és Jean Renoir asszisztenseként kezdett el tevékenykedni, majd önálló rendezéseivel a francia új hullám egyik vezető személyiségévé vált. Az 1960-as Párizs a miénk című filmjében az élet és a színház közti kapcsolatot boncolgatta, ami életművének fontos tárgyköre maradt. 1966-os Az apáca című filmje a cenzorok asztalán végezte, aminek köszönhetően nagy sikert váltott ki a film. Legutóbbi filmje a 2007-es Langeais hercegnő című filmje visszatérés a kosztümös filmek világához, egy kicsit Az apáca párdarabjának is tekinthető. Érdekes adalék, hogy eredetileg modern környezetben akarta a rendező vászonra vinni a történetet, de ehhez a producerek nem adtak volna támogatást, így került elő újra a Balzac novella. A Langeais hercegnő Balzac ugyanannak A tizenhármak története című regényének egy fejezete, ami a legendás tizenhárom órás Rivette-film, az Out 1 : Noli me tangere kiindulópontjául szolgált 1971-ben. Rivette nemcsak a világ filmművészetének egyik kiemelkedő figurája, de egyben a nouvelle vague egyik utolsó élő alakja.

Éric Rohmer így ír róla: „Ha valaki teljes tisztaságában fenntartotta a francia film hagyományát, az ő.”

A francia új hullám induló rendezői közül Éric Rohmer és Jacques Rivette jártak azonos utat, a pályájuk elején készítették el az összetettebb, nehezebben befogadható darabokat és életművük második fele bizonyult a közönség szemében népszerűbbnek. Ez Rivette esetében az 1980-as évek közepétől számítható, ekkor kezdik el felfedezni korábbi filmjeit is. Az igazi áttörést talán A négyek bandájától számíthatjuk, ekkor kezdik igazán megismerni szélesebb körben is a rendezőlegenda nevét. Magyarországon mind a mai napig az ismeretlen rendezők között kell számon tartanunk. A másik utat Jean-Luc Godard és Agnès Varda járják, akiknek életművében a késői darabok a nehezebben befogadható alkotások.

A (*)-gal jelölt filmeket vetítették eddig Magyarországon!

A párhuzamos élet színpadai vagy A tűz leányai című tetralógiájának az elkészítésére Jacques Rivette hitelt vett fel, azonban a várt siker elmaradt, s csupán két rész készülhetett el belőle. Az 1. részének forgatása elkezdődött ugyan , de abbamaradt. A 4. rész, ami egy musical lett volna Anna Karina és Jean Marais főszereplésével csak terv maradt...

Jelentősebb díjai

szerkesztés
  • Mary M. Wiles: Jacques Rivette (Contemporary Film Directors) (University of Illinois Press, 2012)
  • Douglas Morrey – Alison Smith: Jacques Rivette (French Film Directors) (Manchester University Press, Manchester – New York, 2010)
  • Hélène Frappat: Jacques Rivette, secret compris. (Paris, Éd. Cahiers du Cinéma, 2001)
  • Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy – a francia film ötven éve (Héttorony – Budapest Film, Bp., 1992)
  • Bikácsy Gergely: A mozi színpadán: Jacques Rivette. (in: Filmrendezőportrék, Osiris Kiadó, Bp., 2003. ISBN 963 389 395X)
  • Pentelényi László (szerk.): Bolond Pierrot különös kalandja I. kötet: Töredékek Bikácsy Gergely (szubjektív) filmtörténetéből Robert Bressontól Jean-Luc Godard-ig (Szerzőifilmes Könyvtár 4. kötet, Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, Bp., 2017)
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. http://www.nndb.com/lists/510/000063321/
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. https://www.lemonde.fr/disparitions/article/2016/01/29/le-realisateur-jacques-rivette-est-mort_4856051_3382.html, 2016. január 29.
  7. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  8. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  9. nsGGE02uR6sr
  10. http://www.nytimes.com/2012/04/29/movies/revisiting-jacques-rivettes-celine-and-julie-go-boating.html
  11. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy