Közönséges kószapocok
A közönséges kószapocok vagy régebben vízipocok (Arvicola amphibius) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó faj.
Közönséges kószapocok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kitömött közönséges kószapocok
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Arvicola amphibius Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Közönséges kószapocok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kószapocok témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztésMajdnem mindenütt megtalálható Európában, kivétel Portugália, Spanyolország és Görögország déli részei; Ázsiában egészen a Lénáig fordul elő.
Megjelenése
szerkesztésAz állat hossza 14-20 centiméter, farokhossza 11 centiméter és testtömege 150-300 gramm. Bundája szürkés-barna, farka csupasz.
Életmódja
szerkesztésÁltalában kis, családi kötelékben él. Az üregnek, amely a vízparton helyezkedik el, több bejárata van, így biztosított a menekülési útvonal. Ha a víz alatt valamely ellensége üldözi, a kószapocok úgy nyer egérutat, hogy felkavarja az iszapot, és így üldözője szem elől téveszti őt. Tápláléka túlnyomórészt fűfélék, lágyszárú növények és azok gyökerei. Élettartama szabadon körülbelül 5 hónap, fogságban maximum 3,5 évig él.
Szaporodása
szerkesztésAz ivarérettséget 8 hetes korban éri el. A párzási időszak február–márciustól októberig tart. A vemhesség 20-22 napig tart, ennek végén általában 4-6, de akár 11 utód is jöhet a világra. Születésükkor a kölykök csupaszok és vakok. Háromnaposan kinő a kicsik szőre, kilencnapos korukban kinyílik a szemük. 14 nap múltán szőrzetük teljesen kifejlődik. A nőstény minden 22 napban létrehoz egy almot.
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.) 2007. Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).