Kanada közigazgatása

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 29.

Kanada közigazgatásilag 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományokat Kanada alkotmánya határozza meg, míg a területeket a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek.

Kanada politikai felosztása (angol nevekkel)

A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (például egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.

Története

szerkesztés

A Kanadai Domínium 1867. július 1-én jött létre Ontario, Québec, Új-Skócia és Új-Brunswick csatlakozásával.

A tartományok kormányzata

szerkesztés
Tartomány neve Városok Belépés dátuma Hivatalos nyelv Népesség

(2021)[1]

Terület (km²)
Főváros Legnagyobb Szárazföld Víz Összesen
  Ontario Toronto 1867. július 1.

(alapítók)

angol 14 223 942 917 741 158 654 1 076 395
  Québec Québec Montréal francia 8 501 833 1 356 128 185 928 1 542 056
  Új-Skócia Halifax angol 969 383 53 338 1 946 55 284
  Új-Brunswick Fredericton Moncton angol, francia 775 610 71 450 1 458 72 908
  Manitoba Winnipeg 1870. július 15. angol 1 342 153 553 556 94 241 647 797
  Brit Columbia Victoria Vancouver 1871. július 20. angol 5 000 879 925 186 19 549 944 735
  Prince Edward-sziget Charlottetown 1873. július 1. angol 154 331 5 660 - 5 660
  Saskatchewan Regina Saskatoon 1905. szeptember 1. angol 1 132 505 591 670 59 366 651 036
  Alberta Edmonton Calgary angol 4 262 635 642 317 19 531 661 848
  Új-Fundland és Labrador St. John's 1949. március 31. angol 510 550 373 872 31 340 405 212

A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a főkormányzó nevez ki.

A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói – ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (például a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party).

Különleges a helyzet Québecben, ahol a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Union des forces progressistes is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).

A területek kormányzata

szerkesztés
Terület neve Városok Belépés dátuma Hivatalos

nyelv

Népesség

(2021)

Terület (km²)
Főváros Legnagyobb Szárazföld Víz Összesen
  Északnyugati területek Yellowknife 1870. július 15. chipewyan
krí
angol
francia
gwichʼin
inuinnaqtun
inuktitut
inuvialuktun
észak-slavey
déli-slavey
tlicho
41 070 1 183 085 163 021 1 346 106
  Yukon Whitehorse 1898. június 13. angol
francia
40 232 474 391 8 052 482 443
  Nunavut Iqaluit 1999. április 1. inuinnaqtun
inuktitut
angol
francia
36 858 1 936 113 157 077 2 093 190

A területek politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben.

A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki.

Yukon területnek egykamarás törvényhozása van, mely hasonlóképp működik, mint a tartományiak; a másik két territórium kormányzása azonban közmegegyezésen alapul: nincsenek pártok, a kormányzat tagjai függetlenekként indulnak, s maguk közül választják meg a kormányzat vezetőjét.

A területek kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.

  1. Government of Canada, Statistics Canada: Census Profile, 2021 Census of Population. www12.statcan.gc.ca, 2022. február 9. (Hozzáférés: 2023. december 26.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy