Kentaur csillagkép

A Kentaur (latin: Centaurus) csillagkép.

Kentaur csillagkép
Adatok
Latin név	Centaurus
Latin birtokos eset	Centauri
Rövidítés	Cen
Rektaszcenzió	11h 05m – 15h 03m
Deklináció	-30°00’ – -65°45’
Területe	1060 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	9
Teljesen látható	északi 25°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillag	α Centauri (Alpha Centauri)
fényessége	-0,01m
Szomszédos csillagképek	Légszivattyú Hajógerinc Körző Dél Keresztje Hydra Mérleg Farkas Légy Vitorla

A Kentaur csillagkép a Mercatorban

Története, mitológia

A csillagképet az 1. században Klaudiosz Ptolemaiosz már felvette a 48 csillagképet tartalmazó listára.

A kentaurok mitológiai alakok, félig ember (felsőtest), félig ló (alsótest). Egyikük Kheirón, aki Ovidius szerint Héraklésznak, Thészeusznak és Iaszónnak, az argonauták vezetőjének adott magánórákat. Más vélemények szerint a Nyilas Kheirón (Chiron), míg a Kentaur Pholosz, aki Héraklész barátja volt.

A Kentaur csillagképben található a Nap legközelebbi csillagszomszédja, a Proxima Centauri.

Csillagok

• α Centauri – arabul Rigil Kentaurus (A kentaur lába), más források szerint Toliman (Szőlőhajtás): a Földtől 4,4 fényév távolságra lévő, kékesfehér színű, -0,01 magnitúdós csillag. Kis nyílású távcsővel már látható a két, sárga színű, 0,0 illetve 1,4 magnitúdós komponense. Az Alfa Centauritól 0,1 fényév távolságra van a Proxima Centauri, a 11^m-s vörös törpe, a Naphoz legközelebbi csillag, de távcsővel nem látható együtt az Alfa Centaurival a viszonylag nagy, 2°-os szögtávolság miatt.
• β Centauri – Hadar vagy Agena: kék színű, 0,6 fényrendű, a Földtől 525 fényév távolságra lévő óriáscsillag. Az alfa- és a béta Centauri-n át húzott egyenes a Dél Keresztje csillagképre mutat.
• γ Centauri – Menkent: két 2,9^m-s, kék színű komponensből áll, a távolsága mintegy 130 fényév.
• δ Centauri: kékesfehér, körülbelül 400 fényévre lévő, másodrendű szubóriás.
• ε Centauri: 175 fényév távolságra lévő kékesfehér óriás, a fényrendje 2,3^m.

Mélyég-objektumok

• NGC 3766 – nyílthalmaz
• Kék Planetáris (NGC 3918) – planetáris köd
• NGC 4945 – spirálgalaxis
• ω Centauri (NGC 5139) – gömbhalmaz
• Centaurus A (NGC 5128) – lentikuláris galaxis, nagyon erős rádióforrás
• NGC 5460 – nyílthalmaz

Források

• Josef Klepešta – Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath – Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft. és Grafo Kft, 1999, ISBN 963-9090-28-X
• Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Centaurus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Nevezetes csillagok a Kentaur csillagképben

• 
  A legfényesebb csillaga az Alfa Centauri
• 
  A Delta Centauri kettőscsillag

A Wikimédia Commons tartalmaz Kentaur csillagkép témájú médiaállományokat.