Kerepesi út

sugárút Budapesten
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 8.

A Kerepesi út Budapest egyik legfontosabb és legforgalmasabb sugárútja. Ma a Keleti pályaudvartól az egykori városhatárig (ami 1950-től a X. és XVI. kerület határa), a Sárgarózsa utcáig tart. 1906 előtt a Kerepesi út része volt „Belső Kerepesi út” néven[1] a Rákóczi út is, amikor is a szakaszt II. Rákóczi Ferencről nevezték át, mivel ekkor ezen az úton kísérték hamvait a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig; a (1906-ig) „Külső Kerepesi út” pedig 1923-ig egészen Kerepesig, illetőleg Hatvanig tartó országút is volt.[2]

Kerepesi út
Közigazgatás
OrszágMagyarország
Település
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kerepesi út (Budapest)
Kerepesi út
Kerepesi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 07′ 29″47.502000°N 19.124600°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 07′ 29″47.502000°N 19.124600°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerepesi út témájú médiaállományokat.

A modern útrendszerben a Kerepesi út a 3-as főút része (utóbbit a Clark Ádám tértől számítják), igaz a 3-as főút jelzést csak Budapest közigazgatási határán kívül használják.

Története

szerkesztés

Az egykori Kerepesi út története (a mai Rákóczi utat is ideértve) a 17. századra, ha nem még a török időkre nyúlik vissza. Az egykor fallal körülvett Pestről kivezető útvonal a Hatvani kapu felé tartott. Az Andrássy úttal ellentétben természetes fejlődés során nyerte el funkcióját. Nevét útvonala alapján kapta, mivel Kerepesen halad keresztül, tágabb értelemben pedig Hatvanig tart, amire a kezdetét is jelző egykori Hatvani kapu is utalt.

Valamikor a Hatvani út (a mai Kossuth Lajos utca) is a része volt. A 18. században a belvárosi szakasznak még Hatvaner Strasse volt a neve. Aztán 1804-től Kerepescher Strasse-nak, majd 1874-től már magyarul Kerepesi útnak nevezték. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvait a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig ezen az úton kísérték. Az esemény megörökítésére ezt a szakaszt átnevezték Rákóczi úttá. Ekkortól nevezték át az addig „Külső kerepesi-út” elnevezésű utat „Kerepesi-út“-ra, illetve ennek következtében az addig volt „Rákóczi-utcza” (a Rákóczi téri csarnok mellett[3] a tértől a Víg utcáig,[4] 1931-től Vásár utca[5]) a Táncsics, a Csömöri út Baross tértől a Hajtsár útig tartó szakasza a Thököly út, az addigi „Thököly-utcza” (a Tisza Kálmán tér és a Népszínház utca között) pedig a Vay Ádám nevet kapta.[6]

A Kerepesi út első épületeinek egyike az 1711-ben épült Rókus kápolna volt. A hozzá csatlakozó pesti közkórház, a „Rókus” ugyanezen század végén épült fel. Az 1840-es években látták el az utat kövezettel, ugyanakkor a világításáról is gondoskodtak: kandeláberekre gázlámpákat szereltek fel. 1868-ban megindult rajta a lóvasút, majd 1897-től a villamosvasút. 1908–1909-ben a makadámutak kátrányosítására tett első kísérleteket a Thököly és a Kerepesi utakon[7] végezték.

Egykor Pest belvárosától Kerepesig húzódott, de az idők során több szakaszát is átnevezték. A Rákóczi úti szakaszon kívül így történt az Örs vezér tere utáni részekkel is. 1923-ban (Horthy Miklós kormányzóvá választását követően) innentől Kerepesig Horthy Miklós út, a második világháború befejezése után pedig Szabadság út(ja) lett.[8][9] Később ennek a fővárosi szakaszát az egykori városhatártól (ami 1950-től a X. és XVI. kerület határa) ismét átnevezték: előbb a Pirosrózsa utca 1. és Sárga­rózsa utca 1-től a Katóka utcáig (Sashalom és Mátyásföld határa) még megmaradt Szabadság néven, a Sarjú utcától Cinkotáig pedig felvette a Széchenyi út, 1977 után pedig ez az egész szakasz (Nagyiccétől a Szilas-patakig) a Veres Péter út nevet,[10][11][12] Veres Péter egykori politikus, honvédelmi miniszter után. Cinkotánál neve Szabadföld út, majd a mai városhatártól kezdve Kistarcsán és Kerepesen is Szabadság út (illetve Szabadság útja) maradt (ez a név egyébként Gödöllőn keresztül egészen Aszódig megmaradt).

Közlekedés

szerkesztés

1884-ben megnyílt a[z akárcsak Velencében, a teherbíró altalaj mélyebben fekvő elhelyezkedése miatt cölöpökön nyugvó] Keleti, akkori nevén a Központi pályaudvar a Kerepesi úti vámnál, a csupán 1902-ben Baross tér névre keresztelt névtelen területnél – a Kerepesi út innen a Duna felé vezető szakaszát 1906-ban nevezték el Rákóczi útnak. 1885. június 6-án indult a Központi Városházától ki Zugló felé a lóvasút. A pályaudvarra omnibuszok is közlekedtek, a tehetősebb polgárok bérkocsival juthattak el oda. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) 1888-ban adta át az akkor még a „Kerepesi úti végállomás”, majd 1958–1967 között a Baross térről induló (a 2011-ben bevezetett számozási rendszerben) H8-as és H9-es HÉV vonalának első, Cinkotáig tartó szakaszát. Ezt később Csömör felé, majd Gödöllőig, az Ilonatelepen át vezető nyomvonalakon meghosszabbították. A Baross téren is áthaladó villamos viszonylatok kiépítését és üzemeltetését a BKVT – ismertebb nevén a „barna villamos” – végezte 1897-től. 1911-ben elkészült a BHÉV rákosszentmihályi hurokvágánya. A „sárga villamos” a főváros két nagy forgalmú pályaudvarát – a Keletit és a Nyugatit – közvetlen járattal összekapcsoló viszonylata 1913-ban indult. A Budapest–Rákosszentmihály–Rákospalota HÉV szárnyvonal az 1930-as évektől rövidebb útvonalon járt, később pedig, mikor már csak a Csömöri útig közlekedett, nem volt közvetlen összeköttetésben a Kerepesi úttal sem. (Végül 1953–1970 között mint villamos üzemelt.)

A Keleti pályaudvar után az onnan kivezető vágányok felett 1925-ben épült az első, még a főúttal közös vasúti-közúti híd. Amely a a hidat tartó sok vasbeton oszlopról kapta a „százlábú” elnevezést. A második világháború után 1945-ben újjáépült a HÉV hídja, 1948-ban épült mellé a közúti híd, majd 1972-ben a megszűnt HÉV szakasz pályájának helyére kerültek a befelé tartó közúti sávok. Mai formáját a 2015-2017 közötti rekonstrukció során nyerte el. A korábbi vasbeton felsőpályás gerendahidat acélszerkezetű alsópályás ívhíd cserélte le. A korábbi híd nevét adó tartóoszlopokat elbontották.[13][14]

Később autóbusz- és trolibuszjáratok is biztosították a forgalmat a Kerepesi úton. Mivel a 2-es metró forgalma 1970-ben megindult, a HÉV-végállomás és a kelet-pesti autóbuszok végállomása is az Örs vezér téri csomóponthoz került. Ekkor rövidült ideáig a gödöllői és a csömöri HÉV és szűnt meg egyben a rákosszentmihályi szárnyvonal.[15][16][17][18][19]

A Kerepesi út az 1970-es évek óta a Keleti pályaudvartól a Budapest–Záhony-vasútvonal 1941-ben épült felüljárójáig irányonként három forgalmi sávos. A Fogarasi úti elágazástól a balparti körvasút felüljárójáig irányonként két sávos. Utána szűkül irányonként egy sávra. Folytatása a belváros felé a Rákóczi út, míg a kelet-pesti külvárosok felé a Veres Péter út.

Épületei

szerkesztés

Az út a szépirodalomban

szerkesztés
  • Verset írt az útról (A Kerepesi út címmel) Heltai Jenő; a költő Budapest legszebb útjaként aposztrofálta.

Képgaléria

szerkesztés
  1. Várnai Gábor: Keleti Kapu program első szakasz: problémafeltárás Executive Summary I. rész, mek.oszk.hu - 1999.
  2. A Debrecen-szálló, 8 Órai Ujság 17. évfolyam 110. szám - 1931. május 17. (online: adtplus.arcanum.hu)
  3. Thököly—Vay Ádám—Táncsics-utcza, Magyarország 13. évfolyam 291. szám - 1906. december 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. 1. rész A) Kerületek, utczák, utak, terek és dűlők jegyzéke, Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 18. évfolyam, library.hungaricana.hu - 1906-1907.
  5. Fővárosi Közlöny 42. évfolyam 33. szám - 1931. május 26. (online: adtplus.arcanum.hu)
  6. Utczaelnevezések/VII-ik és VIII-ik kerület. Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - XI. Vegyesek, Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908, library.hungaricana.hu - 1907–1909.
  7. A makadámutak kátrányozása, Magyarország 16. évfolyam 296. szám - 1909. december 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
  8. Horthy Miklós-ut, Rákos Vidéke 23. évfolyam 21. szám, library.hungaricana.hu - 1923. május 27.
  9. Tóth Orsolya: Mátyásföld utcanevei (1889–2004) (107, 108. old.) Névtani értesítő 28. (évf.) szám, mnytud.arts.unideb.hu - 2006.
  10. Király Elemér: Budapesti útmutató (Budapest utcajegyzéke; Sz: 384, 386, 397. old.) Budapest, Műszaki Könyvkiadó - 1956. (online: adtplus.arcanum.hu)
  11. A fővárosi főúthálózatába tartozó és a Főigazgatóság által kiemelt utak jegyzéke (XVI. kerület, 7. old.), Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1), library.hungaricana.hu - 1973. december 10.
  12. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1977. augusztus 17-én megtartott ülésén az érintett kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak javaslata alapján meghozott 688, 689/1977. sz. határozat, Fővárosi Közlöny 27. évfolyam 9-10. szám - 1977. szeptember 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  13. Sereg Tamás (2015). „A Kerepesi úti „Százlábú” híd átépítése”. Sínek Világa. (Hozzáférés: 2021. február 4.) 
  14. A Kerepesi úti "Százlábú híd" helyreállítása és átadása. Filmhíradók Online, 1945. szeptember. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  15. Meg akarják szüntetni a rákospalotai HÉV-et is, Népszava 66. évfolyam 273. szám - 1938. november 30. (online: adtplus.arcanum.hu)
  16. K. Juhász Erzsébet: A kocogó lóvasúttól a metróig (16–25. old.), Baross tér, Bp. VIII. kerület Önkormányzata, c3.hu - 1998.
  17. A XV. kerület tömegközlekedésének fejlődése régi térképeken. bpxv.blog.hu (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  18. Sashalom városközpont komplex rehabilitációja – Akcióterületi terv, bp16.hu - 2009. augusztus
  19. 100 éves a Gödöllői HÉV, bkv.hu - 2011. nov. 26.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy