Magyaregregy
Magyaregregy (németül: Ungarisch-Eggrad) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
| Magyaregregy | |||
 | |||
| a település déli vége | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Komlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Koch Dávid (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7332 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 656 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 15′ 05″, k. h. 18° 18′ 29″46.251361°N 18.307981°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 05″, k. h. 18° 18′ 29″46.251361°N 18.307981°E | |||
 Magyaregregy
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Magyaregregy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaregregy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésMagyaregregy a Kelet-Mecsek lábánál fekszik a Boldogasszony völgyében, a Völgységi-patak mentén.
Komlótól 15 kilométerre, Pécstől 36 kilométerre található, a Pécs-Hirdtől Szászvárig húzódó 6541-es út mentén.
Története
szerkesztésA település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt.
1554-ben már Egregy néven említi az írásos emlék, amely az éger fanévre utal. A középkorban itt állt a Szent Margit-kolostor is, a Kálvária-dombon a 18. században épült fel a Mária-kegytemplom.
A falu fölötti hegyen a 13. században épült fel Márévár gótikus stílusban egy római őrtorony helyén, a 16. században reneszánsz stílusban építették újjá a hajdani lovagvárat. A falu a török megszállás alatt is lakott volt. A 18. század vége felé, és a 19. század fordulóján németek telepedtek le a faluban.
1951-ig körjegyzőségi székhely volt, Vékény és Kárász település tartozott hozzá.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Fóris Istvánné (független)[3]
- 1994–1998: Fóris Istvánné (független)[4]
- 1998–2002: Piller Tibor (független)[5]
- 2002–2004: Kovácsné Deák Irén (független)[6]
- 2004–2006: Piller Tibor (független)[7]
- 2006–2009: Piller Tibor (független)[8]
- 2009–2010: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[9]
- 2010–2014: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[10]
- 2014–2019: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[11]
- 2019–2024: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[12]
- 2024– : Koch Dávid (független)[1]
A településen 2004. szeptember 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[7]
2009. június 7-én újabb időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[9] ezúttal az előző polgármester halála miatt.[14]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 733 | 740 | 726 | 709 | 703 | 677 | 667 | 656 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 5,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 2,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,8% (21% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 5,9% németnek, 0,3% lengyelnek, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 1,2% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
szerkesztés
- Honismereti Faluház
- Márévár – a 13. században épült gótikus stílusban. A 16. században reneszánsz stílusban építették át. A várban helytörténeti és élővilág-kiállítás látható.
- Mária kegytemplom
- Máré csárda és strandfürdő
- Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének Lászlóffy Woldemár Hidrometriai Mérőtelepe. Itt található Virág Mihály és Eszéky Ottó hidrológusok közös emléktáblája
Híres magyaregregyiek
szerkesztés- Itt született 1946. szeptember 13-án Vókó György, magyar büntetőjogász, ügyész, a magyar és a nemzetközi büntetés-végrehajtási jog elismert kutatója, habilitált egyetemi oktató, 2012-től az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója, 2016-tól professor emeritus († 2021)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ a b Magyaregregy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ a b Magyaregregy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
- ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Magyaregregy Helységnévtár
- ↑ Magyaregregy Helységnévtár
További információk
szerkesztés- Magyaregregy Önkormányzatának honlapja
- Magyaregregy az utazom.com honlapján
- Márévár 3D képekben
- Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Adattár; Akadémiai, Bp., 1961 (Dunántúli tudományos gyűjtemény. Series historica)
- G. Sándor Mária: Magyaregregy, Márévár; 2. átdolg. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 1998 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Füzes Miklós: Magyaregregy; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Surányi Béla: Baranya. Magyaregregy képes története; Bedő Bt., Bp.–Magyaregregy, 2003
- Magyaregregy vonzásában. Helytörténeti olvasókönyv; szerk. Páll Lajos; Magyaregregyiek Baráti Köre, Magyaregregy, 2007
- Császár Levente–Szabó Dávid–Müller Nándor: Máré-vár. Magyaregregy. Képzelet és valóság, múlt és jelen; Magyaregregyi Faluszépítők és Vendégfogadók Egyesülete, Magyaregregy, 2012
- Varga Szabolcs: A magyaregregyi Mária-kegyhely és búcsú története; 21. Századi Magyaregregyért Alapítvány, Magyaregregy, 2014
