Naspolya
A naspolya (Mespilus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Mindössze két faj tartozik ide, a Mespilus germanica vagy közönséges naspolya, és a nemrégen felfedezett, a közönséges naspolyához igen közel álló Mespilus canescens, melyet fényespiros termése alapján lehet elkülöníteni. Nevének eredete kétséges, a latin mespila szó elolaszosodott nespula változatából származhat. Népies elnevezése lasponya, és a miszpolya.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Közönséges naspolya levelei és termése
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Naspolya témájú kategóriát. |
A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről származó növény, a Fekete-tenger vidékén vadon is terem. Magyarországra valószínűleg olasz közvetítéssel került. Gyümölcse miatt, de díszfaként is termesztik.
Jellemzése
szerkesztés4-6 méter, ritkán 10 méter magas, kis termetű fa vagy tőről elágazó ágas bokor. Lombhullató. Koronája általában széles és alacsony, kevés, de erős, oldalra tartó, vörösesbarna vagy barna ággal. A korona később ellaposodik. A kéreg kezdetben sima, szürkésbarna, később mélyen repedezett, szögletes lapokban lepattogzó; a leváló kéreg helyén vörös vagy sárga foltok maradnak. Erős hajtásait kezdetben sűrű fehér szőr borítja, később tövisek jelenhetnek meg rajtuk.
Szórt állású levelei ágon ülők, alig nyelesek. Alakjuk hosszú-tojásdad vagy lándzsás, bőrszerűek. A rövid hegyes csúcsban végződő levél az alapnál lekerekített, ép vagy finoman fogazott, a mélyen besüllyedt levélerek miatt hullámos. Színén halvány sötétzöld, fonákján világosabb színű, nemezesen szőrös.
Május közepén nyíló virágai egyesével, néha párosával helyezkednek el, rövid nyélen, 5 fehér sziromlevéllel és a környező fiatal levelekkel közrefogva. Rengeteg porzólevele van, portoka sötétvörös. Öntermékeny. A 2–3 cm hosszú, kemény almatermés a vacokból fejlődik, jellemző rá a besüllyedt csúcs körül koronaszerűen kiálló öt csészelevél-maradvány. A termés halványan barnászöld, majd megbarnul. Után érő így a fagyok előtt érdemes leszedni és egyenletesen kiterítve érlelni. Magjai kemények. Melegigényes, ezért hazánktól északabbra már nem fordul elő.
Termesztése
szerkesztésA naspolya talajtípusokban nem válogat, de a tápdús, nyirkos talajt jobban szereti. Sovány, száraz területen feltétlenül öntözni kell. Melegkedvelő, a napos helyet kedveli, de félárnyékos helyen is megél. A téli hideget jól viseli. Virágai későn nyílnak, ezért a tavaszi fagyok ritkán károsítják. Gyökerei nem hatolnak mélyre. Öntermékeny virágai miatt egymagában is ültethető. A magról kelt, sarjból fejlődött csemete általában tövises, és kisméretű gyümölcsöt terem, ezért érdemesebb inkább oltványt ültetni. Az oltvány alanya galagonya, vagy valamilyen almaféle (alma, birsalma, vagy körte). A naspolya nem igényel sok gondoskodást, rendszeresen terem. Magas csersav tartalma a kártevőktől, és a betegségektől megóvja. Termőrügyei a vesszők csúcsán állnak, ezért a vesszőit nem szabad metszeni. Idősebb korában lombfakadás előtt ágai ritkíthatóak, de csak tőből vághatóak ki az ágai. A naspolyát október végén, november elején kell szüretelni. A gyümölcs frissen kemény, élvezhetetlen. Nedvességtől védve egy rétegben kell kiteríteni, hogy megérjen. A fagy nem tesz kárt benne. Decemberre a gyümölcsök lassan megpuhulnak, és kicsit megsötétednek. Karácsony táján válik élvezhetővé, amikor már kicsi a gyümölcsválaszték, akár a karácsonyfára is felkerülhet dísznek. A naspolya igen tápláló gyümölcs.
Kertészetekben előforduló változatai
szerkesztésHollandi óriás
szerkesztésHolland származású gyümölcsfa. Nagyméretű gyümölcsei késő ősszel érnek be. Gyümölcsében a magok nagy méretűek. Héja vastag, könnyen berepedezik.
Nottingham
szerkesztésAngol származású, november elején érik be. Gyümölcse kisebb méretű, kerekded. Héjának színe sötétbarna, amely a napfényen bepirosodik. Levélzete kékeszöld, díszfának is ültetik.
Szentesi rózsa
szerkesztésKörte formájú gyümölccsel rendelkező bőtermő fajta. Október végén érik. Héja sárgásbarna. Lombja sötétzöld, díszfának is alkalmas.
Felhasználása
szerkesztésA téli hónapok értékes növénye, mert gyümölcsének igen magas a C-vitamintartalma, érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található.
- A naspolya gyümölcse utóérő, vagyis a fáról leszedve frissen nem fogyasztható. Ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, akkor édesebb lesz. Előbb leszedve meglágyul, és akkor nyersen meg lehet enni.
- Mint gyümölcs, lekvárt lehet főzni belőle.
- Gyümölcsének magas pektin tartalma miatt zselé főzhető belőle.
- Szívós fája szobrászati és faipari célokra alkalmas.
- Levelét és kérgét nagy mennyiségű csersavtartalma miatt régebben cserzésre használták.
- A népi gyógyászatban kérgének főzetével vérzéseket csillapítottak.
- Magjainak főzete vesekőhajtásra alkalmas.
- A Mazdarani Orvostudományi Egyetemen (Irán) végzett állatkísérletek szerint a naspolya levelének kivonata hatékonyan csökkentette a vércukorszintet, és segített a testsúly normalizálásában.[1]
- A Bukaresti Agronómiai és Állatorvosi Egyetem által felügyelt kutatás során széleskörűen elemezték a naspolya tulajdonságait és gyógyhatásait. A kutatók következtetései szerint ez a gyümölcs hatékony antioxidáns és antimikrobiális hatással rendelkezik. [2]
Források
szerkesztés- Bruno P. Kremer: Fák: Őshonos és betelepített fafajok Európában. Ford. Dani Tivadar, illusztrálta Hans Held. Budapest: M-Érték Kiadó Kft. 2006. = Természetkalauz, ISBN 963 7304 80 0 ISSN 1219-3178
