Ostbahn

vasútvonal Ausztriában Bécs és Hegyeshalom között
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 22.

Az Ostbahn (korábbi nevén Wien-Raaber Bahn (WRB), Bécs-Győr Vasút) egy vasúti vonalcsoport Ausztriában, Bécs és Hegyeshalom, illetve Pozsony között. A Dunától délre Magyarország felé a Párizs–München–Bécs–Budapest–Bukarest, valamint a Belgrád–Szófia–Isztambul európai vasúti fővonalhálózat része. Ebből a fővonalból Bécsben szárnyvonalak ágaznak el: a Laaer Ostbahn észak felé és a Marchegger Ostbahn a Dunától északra kelet felé.

Wien Hauptbahnhof – Hegyeshalom / Pozsony
A Rail Cargo Hungaria ÖBB 1116 sorozatú mozdonya egy tehervonattal a vonalon
A Rail Cargo Hungaria ÖBB 1116 sorozatú mozdonya
egy tehervonattal a vonalon
Az Ostbahn útvonala
Vonal:118 01 (ÖBB)
Hossz:(Bécs–Hegyeshalom) 67,4 km
Nyomtávolság:1 435 mm
Feszültség:15 kV 16,7 Hz ~
25 kV 50 Hz ~
Maximális emelkedés:
Legkisebb ívsugár:469 m
Maximális sebesség:140 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostbahn témájú médiaállományokat.
0,150 Wien Südbahnhof (Ostbahn)(2012. 12. 8-ig)
Wien Hauptbahnhof, Südbahn
Wien Südbahnhof-Frachtenbahnhof
Schnellbahn Stammstrecke felől a Steudeltunnelen át
1,539 Wien Südbahnhof-Spitz
101,778 Wien Hbf-Südosttangente
Laa an der Thaya és Marchegg felé
101,830
1,830
KmBruch
2,858 Wien Grillgasse  S60 
Laa an der Thaya és Marchegg felől
Friedhofschleife a Aspangbahn felől
4,766 Wien Kledering-Einfahrgruppe
5,850 Wien Zentralverschiebebahnhof
Schleife Aspangbahn felé
Donauländebahn felől
5,547 Flughafenschleife Donauländebahn felé
Donauländebahn
Tartományhatár Bécs / Alsó-Ausztria
7,365 Kledering S60 
Donauländebahn felé
8,246 Wien Zvbf Abzweigweiche Felixdorf
Aspangbahn Felixdorf felé
9,700 Lanzendorf-Rannersdorf  S60 
10,853 Pellendorf megszüntetve: 1971.01.11
13,188 Himberg  S60 
16,317 Gutenhof-Velm megszüntetve: 1991.09.30
19,410 Gramatneusiedl  S60  180  t.sz.m.
Pottendorfer Linie Wiener Neustadt felé 180 t.sz.m.
Mannersdorf
28,768 Anschlussbahn Lafarge Perlmooser
25,870 Fasangarten
24,400 Götzendorf Lokalbahn
26,955 Götzendorf S60 
Nebenstrecke Fischamend – Mannersdorf
20,600 Margarethen am Moos
19,749 Anschlussbahn EVVA
19,321 Anschlussbahn Welpa
17,512 Schwadorf a.d. Fischa
16,278 Anschlussbahn Propangas
15,172 Anschlussbahn Polsterer Mühle
14,904 Klein Neusiedl
13,483 Anschlussbahn KBB/Meissl
13,090 Anschlussbahn Swietelsky
12,836 Anschlussbahn Swietelsky
11,812 Anschlussbahn Rottner
11,623 Fischamend StEG
Pressburgerbahn
Fischamend Reichsstraße 176,27 t.sz.m.
Pressburgerbahn Schwechat felé
30,960 Trautmannsdorf a.d. Leitha S60 
33,207 Üst Götzendorf 2
33,578 Sarasdorf S60 
36,537 Wilfleinsdorf S60 
Pressburger Bahn Wolfsthal felől
13,557 Petronell-Carnuntum 180 t.sz.m.
Pressburger Bahn
8,839 RohrauLadestelle 148 t.sz.m.
8,135 Anschlussbahn Harrach'sche Güterdirektion
Pachfurth
A4-es autópálya (Ausztria)
3,625 Streckenende
2,621 Anschlussbahn Master Foods
2,568 Anschlussbahn L P T
2,454 Anschlussbahn Weindel Logistik
1,011 Anschlussbahn Raiffeisen Lagerhaus
0,235 EKB10
39,724
-0,667
Bruck an der Leitha-West
Petronell-Carnuntum felé
41,220 Bruck an der Leitha  S60 
42,665 Bruck a.d. Leitha-Ost
A4-es autópálya (Ausztria)
46,950 Anschlussbahn (csatlakozás) Unterwerk
47,415 Abzw Bruck a. d. L. 1
47,665 Parndorf Ort(Keilbahnhof)
Pannoniabahn Nezsider felé
49,250
0,000
Pándorfalu 180 t.sz.m.
Zweigstrecke Parndorf – Bratislava-Petržalka
4,773 MosonújfaluLadestelle
5,820 Mosonújfalu
9,050 Lajtakáta
14,368 LajtakörtvélyesLadestelle
14,900 Lajtakörtvélyes
19,880 Köpcsény
22,429
1,763
országhatár Ausztria-Szlovákia
Bratislava-Petržalka Durvayova tehelňa
0,000
18,531
Pozsony–Hegyeshalom-vasútvonal
Wolfsthal felé (volt Pressburger Bahn)
17,898 Pozsonyligetfalu
Pozsony felé
51,155 Anschlussbahn (csatlakozás) Pannonia
55,545 Siebenjochmegszüntetve: 1950.04.15
61,095 Zurány
66,623 Miklóshalma 131 t.sz.m.
67,418
192,700
AusztriaMagyarország országhatár
Pozsony–Hegyeshalom-vasútvonal
187,845 Hegyeshalom (Straß-Sommerein)
Porpác felé
Budapest felé

Története

szerkesztés

Építése

szerkesztés

A csak korlátozottan hajózható Duna kínálta közlekedési lehetőség bővítésére báró Georg Simon von Sina vállalkozó megbízta Mathias von Schönerer mérnök-szakértőt egy vasútvonal megtervezésével Bécstől Schwechat–on és Bruck an der Leitha-n át (itt volt 1921-ig a magyar-osztrák határ) Győrig, egy leágazással az 1918-ig magyar Pozsony felé. Ezen kívül terveztek egy további vonalat Bécsből Bécsújhelyen és Sopronon keresztül Győrig. 1836-ban Sina benyújtotta ezeket az előzetes terveket a cs. kir. kormányzatnak engedélyezésre.

1838. január 2-án Sina előzetes engedélyt kapott a tervezett vasútvonalra, de nem kizárólagos joggal. Ezután következett 1838. március 20-án a Wien-Raaber Eisenbahn-Gesellschaft /Bécs-Győr Vasúttársaság) megalapítása 12,5 millió osztrák értékű forint részvénytőkével, melyből 8,5 millió Sina kezében volt. Az eredetileg javasolt Kaiser–Ferdinand–Südbahn elnevezést a kormány elutasította (1837-ben már létezett a Kaiser-Ferdinand-Nordbahn).

A déli pálya építése gyorsan haladt Bécstől kezdődően Bruck an der Leitha felé és csak 1840-ben lassult le. Ennek oka, hogy 1839-ben elkészültek a későbbi Magyar Középponti Vasútnak egy konkurens vasútvonal tervei Pest-Pozsony között leágazással az alsó Ausztriai Gänserndorf–ig csatlakozással a meglévő Nordbahnhoz. Ennek a projektnek a kezdeményezője a bankár Salomon Rothschild volt, Sina egyik riválisa. Bár az Ostbahn 15 km-es szakasza már elkészült Sina 1842-ben leállt, mert a konkurencia felbukkanásával eltűnni látta a remélt hozamot, és kérvényezte az államtól annak leállítását. A kormány ezt visszautasította és saját költségén folytatta a pálya építését. Visszavonta Sinatól a Magyarország felé épülő vasútra szóló koncessziót és helyette saját részvénytársaságát bízta meg Südbahnprojektként az építkezés folytatásával és átnevezte Wien-Gloggnitzer Eisenbahn-Gesellschaft-ra.

Mivel a Magyar Középponti Vasút már ugyan üzemelt, de a menetrendszerű forgalom még nem indult meg, Sina 1844-ben ismét megkérte a koncessziót. 1844 február 4-én megkapta az új koncessziót a Bécs-Bruck an der Leitha vonalra, továbbá a Bécsújhely-Katzelsdorf vonal építésére. 1845-ben megkezdték a pálya továbbépítését Bruck an der Leitha felé és 1846. szeptember 12-én megnyitották a vonalat.

Mivel 1853-ban a Wien–Gloggnitz, Mödling–Laxenburg és a Wiener Neustadt–Katzelsdor vasutakat a k.k. südliche Staatsbahn vette át, a vasút neve ismét Wien-Raaber Eisenbahn-Gesellschaft lett.

Az Ostbahn

szerkesztés
 
Folyik az Állami Pályaudvar indulási csarnokának építése (1913-tól: Ostbahnhof) 1870 március 17
 
A Staatsbahnhof látképe 1880-ban
 
A Staatsbahnhof pénztárcsarnoka 1873-ban

A vasút a bécsi Raaber Bahnhof-tól indul (egy jobbkanyarral két épület között ) közvetlenül Gloggnitzer Bahnhof mellett. 1870-től a Raaber Bahnhof-ot előbb Staatsbahnhof-nak, 1913–tól Ostbahnhof-nak nevezik. Amikorra a Gloggnitzer Bahnhof elkészült és régi Südbahnhofnak nevezték. A második világháborús károk után mindkét állomás átépítésre került ugyanabba az épületbe Südbahnhof néven, (melynek igazi jelentősége mindkét vasút esetében 1945-1990 között volt).

Az Államvasút-Társaság (Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, StEG)

szerkesztés

1855-ben a WRB egyesült a ÁVT-vel (mely nevével ellentétben egy magántársaság volt). Ez volt az „északi vonal” Stadlau-n és Marchegg-en át Pozsonyba (Pressburg, ma Bratislava) a (Marchegger Ostbahn) továbbá Mistelbach és Laa an der Thaya át Brünn-ig (Laaer Ostbahn) (1945-ben Laa-nál az államhatárnál elvágták). A régi elnevezés tovább él a helyi nevekben, mint pl. Staatsbahnstraße Laa an der Thaya-ban.

Az Orient express

szerkesztés

Az osztrák Ostban közlekedtette a mára már legendás Orient Expresszt. Az első világháború előtt, a két világháború közötti időszakban 1938-ig, 1945-től 1951-ig, ezek Bécsből a Marchegger Ostbahnon Pozsonyba, ahol a pálya a Duna északi partján Budapestig folytatódik. 1951-től a luxusvonat a korábbi Raaber Bahn pályán közlekedett, amin már korábban 1938-tól egészen a II. világháború kitöréséig használt. Ekkor már nem érintette Pozsonyt, hanem Bruck an der Leitha-n keresztül jobb oldalon, a Duna déli partján jutott el Budapestig, ami eggyel csökkentette az időigényes határátkelők számát.

A Wien-Raaber-Bahn létesített egy saját mozdonygyárat, a későbbi ÁVT mozdonygyár, amely az első osztrák mozdonygyár volt. A gyár John Haswell vezetésével tervezte és szállította a WRB legtöbb mozdonyát. Ezek számítanak a legrégebbi eredetű mozdonyoknak Ausztriában.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostbahn (Österreich) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy