Pécsi Sándor (színművész)

(1922–1972) magyar színész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 22.

Pécsi Sándor (született Péchy) (Sajószentpéter, 1922. március 18.Budapest, 1972. november 4.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. A 20. századi magyar színjátszás kivételes tehetségű alakja.

Pécsi Sándor
1969-ben
1969-ben
Született1922. március 18.[1]
Sajószentpéter
Elhunyt1972. november 4. (50 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaDemián Ilona Olga (h. 1949–1972)
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1944)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (27-2-54)
Színészi pályafutása
Aktív évek19441972
Híres szerepeiMiller, a muzsikus
Schiller: Ármány és szerelem
Szellemfi
Liliomfi (film, 1954)
Bélyi János plébános
Szent Péter esernyője (film, 1958)
Bányai Péter
A pénzcsináló (film, 1964)
Balogh Imre
Kár a benzinért
Lovass Dezső
A Hamis Izabella

A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Édesapja Péchy Sándor üveggyári vas- és fémesztergályos, édesanyja Szalay Margit üveggyári munkás volt. Szülei az első impériumváltás után a Felvidékről menekült magyar nemesemberek voltak. A sajószentpéteri református templomban keresztelték meg. A településen nem sokáig éltek, mivel kisgyermekkorában szülei elköltöztek, és több, kisebb-nagyobb Borsod megyei faluban is megfordultak. Később Pécsi Sándor a származását érintően ezt mondta:[2]

A Pécsi családi név. De nem cs-vel, hanem ch-val írják. A Péchyt én póriasítottam Pécsire – közismert álszerénységem okából… Különben családunk Eperjes környékéről, Pécsújfalu községből származik… A kassai Miklós-börtönben találtam is egy körözvényt, Emerich Péchy aláírással. Ez az ősöm valami Habsburg-párti pernahajder kapitány lehetett. A körözvényben ugyanis megtiltotta Eperjes férfilakosságának, hogy Kossuth-szakállt, pakompartot s egyéb hazafias szőrzetet viseljen. Legyen békétlen haló porában!

Diákként nyolc évig a Sárospataki Református Kollégiumban tanult, és nem sokon múlott, hogy nem lett lelkész belőle. Helyette színésznek tanult, a budapesti Színművészeti Akadémiát 1944-ben végezte el, s a Miskolci Nemzeti Színház, 1946-ban a Művész Színház, majd 1948-ban a Madách Színház tagja lett.

Maradj gyermek örökké.

Kerüld a feltűnést.
Hogy több légy, mint a többi,
többet kell élned
(főleg szenvedésben)

s tenned!!
– Pécsi Sándor[3]

A színművész zsenialitását őrzi Fényes Szabolcs és Szenes Iván Gyermekkori álmok című dala, amelyet Pécsi Sándor a Fuss, hogy utolérjenek! című nagy sikerű film zárásaként adott elő.

1972. november 4-én hunyt el szívroham következtében.[4]

Színpadi szerepei

szerkesztés
 
Márkus Lászlóval Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus c. darabjának előadásán (1968)
 
Az Egyiptomi történet című film forgatása közben. Középen Psota Irénnel és Latabár Kálmánnal

Játékfilmek

szerkesztés

Tévéfilmek

szerkesztés
  • Ők tudják mi a szerelem (1964)
  • Karácsonyi ének (1964)
  • Ninocska, avagy azok az átkozott férfiak (1967)
  • A két csaló (1968)
  • A régi nyár (1969)
  • 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) (1969)
  • Az ember tragédiája (1969)
  • A 0416-os szökevény (1970)
  • Élő Klára – Ballada (1970)
  • Villa a Lidón (1971)
  • A fekete város 1–7. (Qendel Gáspár, 1971)
  • Jó estét nyár, jó estét szerelem (Juhász, 1972)
  • Szerelem jutányos áron (Oszkár, 1972)
  • A lámpás (1972)

Cd-k, hangoskönyvek

szerkesztés

Hangjáték

szerkesztés
  • Agatha Christie: Tíz kicsi néger (1946)
  • Eugene Labiche: Nászutazás (1947)
  • Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború (1947)
  • Kántor László: Szőrszálhasogatás (1947)
  • Oscar Wilde: Salome (1947)
  • Tamási Áron: Tündöklő Jeromos (1947)
  • Tamási Áron: Vitéz lélek (1947)
  • Vészi Endre: A pók hatalma (1947)
  • Victor Eftimiu: Prometheus (1947)
  • Mihail Szvetlov: Mese (1948)
  • William Shakespeare: Felsült szerelmesek (1948)
  • Alekszej Tolsztoj: A vörös kakas (1949)
  • Dékány András: A verbunkos cigány (1950)
  • Illés Béla: Tűz Moszkva alatt (1950)
  • Anatolij Szofronov: Város a sztyeppen (1951)
  • Karinthy Ferenc: Kőművesek (1951)
  • Bán Pál-Kállai István: Segíteni nem szégyen (1952)
  • Székely Júlia: Kutuzov tábornok (1952)
  • Hunyady József: A nép tudósa (1953)
  • Silova, Bohumilova: Emberek papírból (1953)
  • Révay József: Párduc (1955)
  • Hendrick KláraTasnádi Éva: Utazás a széllel bélelt papucsban (1959)
  • Euripidész: Alkésztisz (1961)
  • Nicola Manzari: A holtak nem fizetnek adót (1961)
  • Sós György: Igaz legenda (1961)
  • Takács Tibor: A hét lépés vers legendája (1961)
  • Stanislawa Flesarowa-Muskat: Menekülés (1962)
  • Majoros István: Baleset, avagy az igazság lovagja (1962)
  • Aziz Neszin: Fölfedezem Törökországot (1964)
  • Dino Buzzati: Hét emelet (1964)
  • Fáklyavivők – dalok, hősök, emlékek (1964)
  • Harold Pinter: Az étellift (1964)
  • Lévai BélaSiklós Judit: Egy hang tragédiája (1964)
  • Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (1964)
  • A zenélő doboz (1964)
  • Karel és Jozef Čapek: A rovarok életéből (1965)
  • Don Juan kalandos élete (1965)
  • Gáspár Margit: Egyedül a toronyban (1965)
  • Gyárfás Miklós: Sír az oroszlán (1965)
  • Jevgenyij Svarc: A két juharfa (1965)
  • Kenneth Miller: Az eltemetett ügy (1965)
  • Hollós Ervin: Fiúk a térről (1966)
  • Hámori Ottó: Szorgalmas évszázad (1967)
  • Kapor, Momo: Álomhinta (1967)
  • Graham Billing: Forbush és a pingvinek (1968)
  • Joachim Goll: Himalája-madár (1968)
  • Anders Bodelsen: Előléptetés (1969)
  • Dorothy Sayers: A nagy sugallat (1969)
  • Karel Čapek: Janecsek, az ősember meg a római császár (1969)
  • Gáspár Margit: Memento (1969)
  • Lendvai György: A bálvány (1969)
  • Anton Pavlovics Csehov: A szirén (1970)
  • Homérosz: Odüsszeia (1970)
  • Németh László: II. József (1970)
  • Ollier, Claude: Merénylet egyenes adásban (1970)
  • Pekka Lounea: Álomtalan éjszaka (1970)
  • Romain Rolland: Colas Breugnon (1970)
  • Sós György: A szürke autó utasai (1970)
  • Az elhagyott robot (1972)
  • Alan Plater: Az a mizé a lépcsőházban (1972)
  • Mándy Iván: Legenda az árusok teréről (1973)

Díjai, elismerései

szerkesztés
 
Emléktáblája egykori lakhelyén, a Cserje utca 6. szám alatt
 
Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 27-2-54

Emlékezete

szerkesztés
  1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Cserje Zsuzsa. Pécsi Sándor. Múzsák Közművelődési Kiadó. ISBN 9635640315 
  3. Kiváló színész volt, nem hős. 90 éves lenne Pécsi Sándor (magyar nyelven). civishir.hu. (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  4. Archivált másolat. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
  5. http://www.sajoszentpeter.hu/_new/a-legfiatalabb-oregember/
  6. Sárospatak – Pécsi Sándor utca (térkép) Utcakereso.hu
  7. Pécsi Sándor Guruló Színház (magyar nyelven). guruloszinhaz.uw.hu. [2011. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 18.)

További információk

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy