Podagrafű
A podagrafű vagy köszvényfű (Aegopodium podagraria) Európában és Ázsiában elterjedt, árnyékos helyet, nedves laza talajt kedvelő növény.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Otto Wilhelm Thomé rajza a Podagrafűről, 1885
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Aegopodium podagraria L. | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Podagrafű témájú médiaállományokat és Podagrafű témájú kategóriát. |
Görög eredetű botanikai neve, Aegopodium, azaz "kecskeláb" a levél alakjára, a podagraria, "lábköszvény" a növény gyógyhatására utal, régen erre a betegségre alkalmazták.[1]
Előfordulása
szerkesztésEurópa, Ázsia területén található. Árnyékos, félárnyékos helyet kedvelő növény. Nedves, vizes talajokon él. Hazánkban nyirkos és sziklás erdőkben gyakori faj. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[2]
Agresszív növésű faj, ami minden normál kerti talajban jól fejlődik. Laza, nedves talajon hamar nagy felületet beborít és a többi lágy szárú növényt is képes kiszorítani.[1] Tőosztással szaporítható.
Megjelenése
szerkesztés30–100 cm magas tarackos tövű évelő növény. Szára szögletesen barázdás, üreges. Levelei mélyen háromosztatúak, fiatalon üde zöldek. A levélkék ferdén tojásdadok, kopaszok vagy a fonákukon finoman pelyhesek, csipkés-fűrészes szélűek, petrezselyem illatúak.[3] Virágzata 12-20 sugarú összetett ernyő, virágai fehérek. Gallér- és gallérkalevelei rendszerint hiányoznak. A termés 3–4 mm hosszú, tojásdad. Május-júliusban virágzik.
C-vitaminban, A-vitaminban és fehérjékben gazdag.[4]
Felhasználása
szerkesztésFriss, virágzás előtti levelei salátaként, főzelékként fogyaszthatóak. Idősebb leveleinek íze a petrezselyemre hasonlít, így inkább fűszerezésre alkalmas. Köszvény, reuma, isiáz esetén külsőleg alkalmazható, az összezúzott szárát borogatás formájában a már említett panaszok meglétekor. A borogatás alkalmazható rovarcsípésekre is. Anyagcsere serkentő és gyulladáscsökkentő hatása miatt a teáját a böjti kúráknál is alkalmazták.[1]
Képgaléria
szerkesztés-
Kifejlett növény -
Virágernyője -
Levelei -
Levelei fonákja -
Gyökérzete
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 135. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 134. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 214. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
