Rügen
Rügen (latinul Rugia) Németországhoz tartozó sziget a Balti-tengerben, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. A szárazföldhöz a 96-os főút hídja köti.
| Rügen | |
 | |
| Műholdas kép Rügenről | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Németország |
| Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia |
| Járás | Vorpommern-Rügen |
| Székhely | Bergen auf Rügen |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 67 526 fő (2010. dec. 31.) |
| Népsűrűség | 83 fő/km² |
| Népcsoportok | németek |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Balti-tenger |
| Terület | 926 km² |
| Hosszúság | 52 km |
| Szélesség | 41 km |
| Tengerszint feletti magasság | 161,1 m |
| Legmagasabb pont | Piekberg (161 m) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Rügen
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 54° 25′ 40″, k. h. 13° 22′ 44″54.427778°N 13.378889°EKoordináták: é. sz. 54° 25′ 40″, k. h. 13° 22′ 44″54.427778°N 13.378889°E | |
| Rügen weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rügen témájú médiaállományokat. | |
Földrajzi adottságok
szerkesztésA sziget 926 km²-n[1] (más forrás[2] szerint 976 km²) terül el, és meglehetősen tagolt. Észak-déli kiterjedése 51,4 km, kelet-nyugati hossza 42,8 km. Legmagasabb pontja a Piekberg a maga 161 méter magasságával.
A fősziget mellett a rügeni vidék számos kisebb szigetből, szigetcsoportból áll. Ezek nyugaton: Hiddensee és Fährinsel, Ummanz, Liebitz, Heuwiese, Öhe, Liebes, Urkevitz, Beuchel; délkeleten Vilm, délen pedig Tollow.
A sziget félszigetekben is gazdag. Rügen félszigetei: Mönchgut, Zudar, Drigge, Glewitzer Ort, Jasmund, Wittow, Bug, Pulitz
Rügen régiói a hozzájuk tartozó településekkel:
- Közép-Rügen: Bergen városa, Buschvitz, Parchtitz, Patzig, Ralswiek, Rappin, Sehlen, Thesenvitz, Zirkow
- Jasmund-félsziget: Glowe, Lietzow, Lohme, Sagard, Sassnitz
- Wittow : Altenkirchen, Breege, Putgarten, Dranske, Wiek
- Délkelet-Rügen (Granitz & Mönchgut ): Ostseebad Binz, Gager, Lancken-Granitz, Middelhagen, Ostseebad Baabe, Ostseebad Sellin, Ostseebad Göhren, Ostseebad Thiessow
- Nyugat-Rügen : Gingst, Kluis, Neuenkirchen, Schaprode, Ummanz, Trent
- Délkelet-Rügen : Altefähr, Rambin, Samtens
- Dél-Rügen : Dreschvitz, Garz, Gustow, Karnitz, Poseritz, Putbus, Zudar-félsziget
- Hiddensee-sziget (fürdő)
Rügen területét 15.407 ha erdő fedi, melyek kiterjedése nő. A partszakasz 574 km hosszú, ezzel hosszabb, mint Mecklenburg-Elő-Pomeránia teljes balti-tengeri partvidéke.
A sziget legmagasabb pontjai: Piekberg, Trenzer Berg, Rugard, valamint Köngistuhl (117 m).
Népesség
szerkesztésRügen szigete négy városának (Bergen, Garz, Putbus és Sassnitz) és 38 községének (Gemeinde) lakossága 70 000 fő.[2]
Közlekedés
szerkesztésRügen szigetét 1995 km hosszú úthálózat szövi be. A szigeten lefektetett vasúti sínek hossza 80 km, ezen felül 24,2 km gőzös kisvasút. 250 km kerékpárutat építettek ki a szigeten.
A szigeten működő 40 buszvonallal minden település elérhető.
Az 53 kikötőből 22 sport- és yachtkikötő.
A szigeten található egy kisebb repülőtér is Güttin település mellett.
-
-
Nationalpark Jasmund
Közigazgatás
szerkesztés
Rügen sziget Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában önálló közigazgatási területet alkot.
Látnivalók
szerkesztésA sziget látnivalói közül természeti szépsége emelendő ki, a „fehér sziklákkal szabdalt, gyakran erdőkkel borított, vagy éppen homokos partvidék, melynek hosszú (570 km) partvonalát fjordos öblök tarkítják.”[1]
A sziget látnivalói közül kiemelkedő:
- a Spyker-kastély a Jasmund-félszigeten,
- a Granitz vadászház, mely ma múzeumként üzemel,
- Ralswiek-kastély, melynek előkertjében minden évben megrendezik a „Rügen Fesztivált”,
- Ernst Moritz Arndt (1769-1860) emlékmúzeum Garz városában.
- A sziget számos történelem-előtti és ókori emlékkel is büszkélkedhet, melyek főleg síremlékek. A történészek úgy tartják, hogy a neolitikumban Rügen szigetén olyan kézművesipar fejlődött ki a Lietzow-kultúrában, mely fából készült fegyverekkel látta el a kelet-európai térséget[3]
- Prora, hatalmas KdF-üdülőkomplexum a Harmadik Birodalom idejéből[4]
Történelem
szerkesztésA történelem előtti idők
szerkesztésA legutolsó jégkorszak gleccserei Kr. e. 8000 körül húzódtak vissza a szigetről. Kétezer évvel később megérkeztek az első germán lakosok. Az ezt követő évszázadok alatt emelték a szigeten nagy számban található ókori síremléket.
Ókor
szerkesztésRügen szigete Kr. u. 300 körül a népvándorlás hatására majdnem teljesen elnéptelenedett. Az elvándorló germán törzsek helyét 500 körül a szlávok (ránok, v. rujánok) foglalták el. A pogány szlávok vallási központot rendeztek be a szigeten.
Középkor
szerkesztés1168-ban I. Valdemár dán király elfoglalta a Rügen szigetét és kifosztotta Svatovit szentélyét Kap Arkonanál. A kereszténységet a dánok hozták a szigetre, ami azonban egyet jelentett a rügeni szlávok beolvadásával. 1234 I. Wizlav rügeni fejedelem Stralsund várost alapította meg. III. Wizlav halála után két rügeni örökösödési háború kitört. 1354 Rügen a pomeránia-wolgasti hercegségnek egy része lett és úgy a Német-római Birodalomba került.
A sziget immáron germán lakosai a harmincéves háborúban a sziget szembenálló hatalmak határainál elterülő pozíciója miatt különösen sokat szenvedtek.
Újkor
szerkesztésA 17. és 18. században a sziget lakosainak nagy része jobbágysorba süllyedt, mely helyzetet csak 1806-ban oldottak fel a pomerániai alkotmány megszüntetésével.
Rügen 1648 és 1814 között svéd fennhatóság alatt állt, 1807 és 1813 között francia megszállás alatt. A kieli békevel 1814. január 14-én dán fennhatóság alá került. Végül a bécsi kongresszussal német (porosz) terület lett.
Modern kor
szerkesztés1952-ben alakultak meg Rügen szigetén az első termelőszövetkezetek (Landwirtschaftliche Produktionsgenossenschaften (LPG)).
1989-ben itt is tüntetések zajlottak a kommunista rezsim ellen, melyet a berlini fal leomlása követett. Az első szabad választásokat 1990-ben rendezték. Ugyanebben az évben jelentős területeket helyeztek természetvédelem alá, és szintén 90-ben hagyták el a megszálló szovjet csapatok a szigetet Mukranon keresztül.
2005-ben készült el a Lübeck és a lengyelországi Szczecin (Stettin) városait összekötő keleti-tengeri autópálya (Ostseeautobahn Lübeck-Stettin).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Szentirmai József: Németország, Panoráma könyvek, 1993, ISBN 963-243-871-X, 506. old.
- ↑ a b Archivált másolat. [2011. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 16.)
- ↑ Wieland Giebel (szerk.): Germany, APA Insight Guides, 1994., ISBN 962-421-043-8, 367-368. old.
- ↑ A világ legnagyobb szállodája, Magyar Szó, 2019. március 24.
Források
szerkesztés- Szentirmai József: Németország (Panoráma könyvek, 1993) ISBN 963-243-871-X
- ruegen.de
További információk
szerkesztés
