Schwetzingen
Schwetzingen város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 21 609 fő (2023. december 31.).[1] Schwetzingen Plankstadt és Oftersheim községekkel határos.
| Schwetzingen | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Járás | Rhein-Neckar járás | ||
| Polgármester | René Pöltl | ||
| Irányítószám | 68723 | ||
| Körzethívószám | 06202 | ||
| Rendszám | HD | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 21 609 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 999,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 101 m | ||
| Terület | 21,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 49° 23′, k. h. 8° 34′49.383333°N 8.566667°EKoordináták: é. sz. 49° 23′, k. h. 8° 34′49.383333°N 8.566667°E | |||
 Schwetzingen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Rhein-Neckar járás térképén | |||
| Schwetzingen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schwetzingen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésHeidelbergtől nyugatra fekvő település.
Városrészei
szerkesztés- Schwetzingen
- Südstadt
- Oststadt
- Nordstadt
- Hirschacker
- Kleines Feld
- Schälzig
Története
szerkesztésSchwetzingen nevét először 766. december 21-én említette a lorschi füveskönyv "Suezzingen" -ként, de a település nyomai már a neolitikum óta léteznek. Eredetileg két település létezett: Oberschwanzingen és az Unterschwetzingen és eredetileg a Worms egyházmegyéhez tartozott. Schwetzingen a rajnai palotagrófok uralma alatt már a 12. században fennállt. Az 1439-es évtől származik az első ismert népességre vonatkozó adat, ekkor 230 lélek élt itt.
A Schwetzingeni moated kastélyt 1350-ben említették először, amikor a rajnai palotagróf megkapta a jogot, hogy II. Rudolf kastélyában éljen. A harmincéves háború és az pfalzi örökösödési háború alatt a kastélyt elpusztították, majd János Vilmos pfalzi választófejedelem és elődei újjáépítették. 1720-tól a Károly Fülöp ideiglenes lakhelyeként szolgált Heidelbergből való távozása után; 1742-től utódja, Károly Tivadar egy nyári rezidenciává építtette át. 1750-ben tervezték és építették meg Schlossplatz "új várost", összekötve a felső és alsó falvakat. 1752-ben nyitották meg a várszínházat.
Schwetzingen 1759-ben kapta meg a piaci jogokat, és a 18. században bővült barokk stílusban.
1803-ban a város Badeni Őrgrófsághoz került, a mint a Rajna jobb partján fekvő Rajnai Palotagrófság teljes részei. 1833-ban a közösség Lipót badeni nagyhercegtől kapta meg a városi jogokat. 1850-től kezdődött az iparosítás. Schwetzingen többek között a szivar és konzervgyártás székhelye volt.
1924-ben hatályon kívül helyezték a Schwetzingeni kerületi hivatalt, és területe egyesült a Mannheim-i kerülettel. 1931-ben Schwetzingen város jelentős területi növekedést ért el a Schwetzinger Hardt felosztásával.
A Mannheim járás körzeti reformja során 1973. január 1-jén megszűnt. Schwetzingen város az újonnan alakult Rhein-Neckar-Kreis része lett. 1992-ben a népesség meghaladta a 20 ezer főt.
Népesség
szerkesztésA település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 14 992 | 16 281 | 18 039 | 18 384 | 17 729 | 21 360 | 22 267 | 22 269 | 21 147 | 21 609 |
| 1961 | 1967 | 1974 | 1980 | 1987 | 1993 | 2000 | 2006 | 2013 | 2023 |
Híres emberek
szerkesztés- I. Miksa bajor király (1756–1825)
- Lujza Amália badeni hercegnő (1811–1854)
- Jonas Strifler (* 1990), labdarúgó
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Hivatalos oldal (német)
Források
szerkesztés- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
