Szabolcsi Lajos
Szabolcsi Lajos (Budapest, 1889. október 17.[2] – Budapest, 1943. november 11.)[3] magyar író, lapszerkesztő. Szabolcsi Bence bátyja.
| Szabolcsi Lajos | |
 | |
| 1930 körül | |
| Született | 1889. október 17. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1943. november 11. (54 évesen) Budapest XIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Szabolcsi Miklós |
| Szülei | Szabolcsi Miksa |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-11-20) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabolcsi Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésSzabolcsi Miksa (1857–1915) és Boskovitz Matild fia. Egyetemi tanulmányokat folytatott és filozófiai doktorátust szerzett. Fiatalkori versei Kiss József lapjában, a Hétben jelentek meg, s e lapnak irodalmi és színházi rovatába is dolgozott. 1911-től az Egyenlőség helyettes szerkesztője volt, majd apja halála után átvette a lap felelős szerkesztését. Ekkortól kezdve kizárólag zsidó felekezeti, publicisztikai, irodalmi és társadalmi munkásságot fejtett ki. 1915-ben belépett a Reform szabadkőműves páholyba. 1918-ban Mi az igazság? című propagandakönyvet adott ki, mely élesen foglalt állást Ágoston Péter és Jászi Oszkár tudományos antiszemitizmusa ellen. 1918. december 28-án Budapesten feleségül vette Mészáros Erzsébetet, Fleischmann Sándor és Grünfeld Berta lányát.[4] Az első világháború utáni időkben lapjában szembeszállt a hevesen tomboló antiszemitizmussal és a liberalizmusért, valamint a numerus clausus megszüntetéséért folytatott harcot. Vázsonyi Vilmossal és Hevesi Simon főrabbival együtt megalapította a Központi Zsidó Diáksegítő Bizottságot, mely a külföldre kényszerült magyar zsidó diákokat támogatta tanulmányaik elvégzésében. 1930. május 24-én a Magyar Színházban mutatták be Középkor című háromfelvonásos drámáját, melyhez a zenei kíséretet Nádor Mihály állította össze.[5] Viszonylag korai halálát húgyvérűség, vesezsugor okozta.
Főbb művei
szerkesztés- A csillag fia (regény, Budapest, 1918)
- Az áruló (dráma, Budapest, 1923)
- Délibáb (elbeszélés, Budapest, 1927)
- Szól a kakas már (versek, Budapest, 1929)
- Vigasztaló (versek, Budapest, 1940)
- Chasszideus Könyv (Budapest, 1942)
- Egy az Isten (3 egyfelvonásos, Budapest, 1943)
- Két emberöltő Az Egyenlőség évtizedei (1881–1931), Emlékezések, dokumentumok, Budapest, 1993 Online elérés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 2127/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 1575/1943. folyószám alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 656/1918. folyószám alatt.
- ↑ Színházi Élet – 1930/22. szám
Források
szerkesztés- Szabolcsi Lajos. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. szeptember 9.)
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 161. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
További információk
szerkesztés- Szabolcsi, Lajos. yivoencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2015. szeptember 9.) (angol nyelven)
- Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Budapest, Osiris, 2001.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939, Budai-Bernwaliner József ny.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
