Szergej Pavlovics Gyagilev

a Cári Orosz Balett igazgatója
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 18.

Szergej Pavlovics Gyagilev (Сергей Павлович Дягилев, Serge de Diaghilev) (Szeliscsi, Oroszország, 1872. március 19. (31.) – Velence, Olaszország, 1929. augusztus 19.), a Cári Orosz Balett igazgatója.

Szergej Pavlovics Gyagilev
Született1872. március 31.[1][2][3][4]
Selischi
Elhunyt1929. augusztus 19. (57 évesen)[5][6][1][7][2]
Velence[8][9]
Állampolgárságaorosz
ÉlettársaBoris Kochno
Szülei
Pavel Diaghilev
Foglalkozása
  • műkritikus
  • impresszárió
  • újságíró
  • lapszerkesztő
  • művészettörténész
  • vállalkozó
  • koreográfus
Iskolái
  • Szentpétervári Rimszkij-Korszakov Konzervatórium
  • Imperial St. Petersburg University (1890. augusztus – 1896)
Halál okacukorbetegség
SírhelyeCemetery of San Michele

Szergej Pavlovics Gyagilev aláírása
Szergej Pavlovics Gyagilev aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Pavlovics Gyagilev témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Valentyin Alekszandrovics Szerov festménye (olaj, vászon, 1904)
Anna Pavlova
Nyizsinszkijjel Nizzában, 1911-ben

A Mir Iszkussztva (A Művészet Világa) c. avantgárd folyóirat megalapítása után (1899) kiállításokat és hangversenyeket rendezett. 1909-ben indította el az Orosz Balettet. Európai és amerikai turnékat szervezett, ezekkel rövid idő alatt világhírre emelte a társulatot, 1912-ben a Népoperában mutatkozott be Magyarországon a társulat.

1909-ben Gyagilev felkérte Mihail Fokin táncost, hogy dolgozzon vele Párizsban, ahol bemutatta az Orosz Balettot a francia közönségnek.

Fokin koreográfiái, A rózsa lelke, a Tűzmadár, a Petruska a 20. századi balett klasszikusaivá váltak. A társulathoz tartozott Anna Pavlova, aki Fokin a Hattyú halála című koreográfiáját minden idők legnépszerűbb táncszólójává tette. A társulat másik sztárja Vaclav Nyizsinszkij volt, akit nemcsak tánctudása, hanem zilált személyisége, végtelenül erotikus színpadi megjelenése is egy csapásra közismertté tett. Nyizsinszkij egy ideig Gyagilev szeretője is volt.[10][11]

A párizsi és monte-carlói székhellyel 1921-ben újjászervezett együttes már nélkülözte korábbi sztárját, a Gyagilev által házassága miatt elűzött Nyizsinszkijt.[12]

  1. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дягилев Сергей Павлович, 2015. szeptember 27.
  7. Serge P. Diaghilev (holland nyelven)
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  9. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дягилев Сергей Павлович, 2015. szeptember 28.
  10. Selby Wynn Schwartz. „The Politics of Dancing: Les Ballets Trockadero de Monte Carlo”. Forum. ]
  11. Nijinsky, Vaslav (1890-1950). Glbtq.com. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  12. Pulszky Romola volt Nyizsinszkij felesége.

További információk

szerkesztés
  • Danceworks
  • Serge Lifar: Gyagilev; ford. Csanak Dóra, bev. Körtvélyes Géza; Gondolat, Bp., 1975
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy