A vegyjel a kémiai elemek rövid kémiai jele. A természetben is előforduló elemeket mind egy, vagy két betűvel jelöljük; néhány mesterségesen előállított radioaktív elem vegyjele három karakterből épül fel, például Uub, amit később neveznek el a IUPAC döntése alapján állandó néven. A vegyjelet mindig nagybetűvel kezdjük, de a következő karakterek, ha vannak, mindig kisbetűk. Noha az elemek nevei nyelvenként eltérhetnek, a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, a IUPAC szabályai szerint. Ugyanakkor Kínában például saját rendszer alapján is jelölik őket.[1]

A vegyjelek a periódusos rendszerből olvashatók ki.

A ma használt vegyjeleket Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész fejlesztette ki.

A vegyjelek az elemek általában görög, ill. latin eredetű nevéből képzettek:

hélium: He (a görög "helios" = "nap" szóból).
klór: Cl (a görög "chloros" = "halványzöld" szóból).
arany: Au ( a latin "aurum" szóból).
szén: C (a latin "carbo" = "állati szén" szóból)
vas: Fe (a latin "ferrum" = "kard, vas" szóból).
réz: Cu (a latin "cuprum" = "Cyprus" szóból).
szilícium: Si (a latin "silicis" = "kovakő" szóból).[2]

A vegyjelek segítségével írjuk fel a kémiai anyagok képletét, pl.

Vízmolekula
Vízmolekula
-az oxigén vegyjele: O, molekulaképlete: O2. Az oxigén gáz egy elemi anyag, mert csak egyetlen atomfajta építi fel.
-a hidrogén vegyjele: H, molekulaképlete: H2. A hidrogén gáz szintén egy elemi anyag, mert csak egyetlen atomfajta építi fel.
-a víz képlete: H2O. A víz egy összetett anyag, a vízmolekula két különböző kémiai elem atomjaiból épül fel.

A képletek segítségével írjuk fel a kémiai egyenleteket, pl.

2H2 + O2 → 2H2O

Egy vegyjel nem csupán az adott kémiai elemet jelölheti, hanem az adott elem egy atomját, valamint egy mólnyi mennyiségét [ NA (~ 6×1023) db atomját, illetve ennyi atom tömegét] is, pl.

A vegyjel jelentése S
kémiai elem kén
a kémiai elem egy atomja kénatom
Az adott elem egy mólnyi mennyisége (NA db atomja) 1 mól (NA db) kénatom

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. http://www.limestone.on.ca/ibuild/davies/chinesept.html. [2007. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 10.)
  2. http://webelements.com/
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy