Zirc

Zirc (németül: Sirtz) város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”. A település Magyarország legmagasabban fekvő városi rangú települése.

Zirc
A ciszterci apátság és a Reguly Antal műemlékkönyvtár
Zirc címere Zirc zászlaja
Becenév: A Bakony fővárosa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Zirci
Jogállás	város
Polgármester	Kacsala István (független)
Irányítószám	8420
Körzethívószám	88
Testvértelepülései	Lista Pohlheim Barót Szabadka
Népesség
Teljes népesség	6417 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	184,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	37,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″47.263333333333, 17.8725
Zirc Pozíció Veszprém vármegye térképén
Zirc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zirc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A városhoz tartoznak Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. Az első írásos említés 1199-ből származik, ahol Siric néven említik.

A város szimbóluma a zirci ciszterci apátság, amely 1737 és 1752 között épült. Egyéb látnivalók közé tartozik a helyi arborétum, a Természettudományi Múzeum és a Reguly Antal Könyvtár.

A Bakony erdejének sűrűjében az akkoriban csak jórészt erdei vadak járta tájon, a 400 m magasan fekvő ciszterci kolostort, a rend nagy hazai pártfogója III. Béla királyunk alapította és a 15. századig élte virágkorát. A török uralom idején a szerzetesek annyira rettegtek a hódító oszmánoktól, hogy elmenekültek az apátságból és maga a település is elnéptelenedett. Most látható formájában csak 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor és 1748-ra a templom. Ettől kezdve a kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt, és Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. 1735-ben kóstolták meg először az itt helyben készült sört, amit némi kihagyás után 2015-től újra főznek.

A híres zirci arborétumot is az 1182-ben letelepedett ciszterciek kezdték építeni, egy 600 éve kialakított halastó körül. A 20 Ha-os terület Magyarország ma legmagasabban fekvő élőfa gyűjteményét rejti, 5 kontinensről, több mint 600 fa és cserje faj él itt.

Fekvése

A festői fekvésű kisváros az Öreg-Bakonyban, a Zirci-medencében, a Cuha-patak partján fekszik. Veszprémtől 25 km-re és a Balaton északkeleti sarkától 30 km-re északra, Pápától körülbelül 45 kilométerre keletre és 57 kilométerre délre Győrtől. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 méteres szintvonal halad át).

A város központján észak-déli irányban áthalad a 82-es főút, amelyből itt több alsórendű út is kiágazik, köztük a két legfontosabb a főút 20. kilométere előtt nyugat felé letérő, Pápa térségéig vezető 8301-es út és a 21. kilométernél, keleti irányban kiinduló, a Keleti-Bakony településein át Mórig húzódó 8216-os út.

Zirc nemcsak közúti, de vasúti megközelítési lehetőséggel is rendelkezik, mivel áthalad a területén, szintén észak-déli irányban a 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonal. Az vasútállomástól egy vasúti szárnyvonal is kiágazik keleti irányban, Dudar felé. (Utóbbi vonalon 1995-ben megszűnt a személyforgalom. A vasútállomás 82-es főút Állomás utcai szakaszán, az autóbusz-állomás közvetlen közelében található, ezáltal közvetlenül lehet átszállni buszról vonatra vagy vonatról buszra.

• 
  Zirc város látképe madártávlatból
• 
  Tündér Farm - Sport és szabadidő Központ (Tündérmajor) légi felvétele
• 
  Zirci Ciszterci Apátság légi fotón

Nevének eredete

Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szláv „src” (szerdce= szív) szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a zsirec = makkoltatás szóból eredeztetik vagy a crk = egyedül álló kis templom jelentésű szóból. Legvalószínűbben azonban a szláv *sirьcь (ejtsd: /szirⁱcⁱ/) ’árva gyermek’ szóból lett azonos személynév az alapja magyar vagy szláv településnév-adással.

A település története

Története, amely több mint 800 évre tekint vissza (a település első ismert említése 1199-ből származik, Siric formában), leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította, ez a 15. század elejéig a magyarországi ciszterci apátságok között kiemelkedő szerepet töltött be.

Első ismert nevű apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. 1699-ben a település harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, de 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Ezt követően indult meg Zirc újjáalapítása.

A település 1984-ben kapott városi rangot.

Településrészei: Kardosrét, Akli, Szarvaskút, Tündérmajor.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Varga István (MDF–KDNP)
• 1994–1998: Dr. Varga Tibor (MSZP)
• 1998–2000: Dr. Varga Tibor János (független)
• 2001–2002: Dr. Varga Tibor (független)
• 2002–2006: Horváth László (SZDSZ–MSZP)
• 2006–2010: Ottó Péter (független)
• 2010–2014: Ottó Péter (Fidesz–KDNP)
• 2014–2019: Ottó Péter (Fidesz-KDNP)
• 2019–2024: Ottó Péter (Fidesz–KDNP)
• 2024– : Kacsala István (független)

A településen 2001. február 4-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt. Lemondása ellenére ugyanő elindult az időközi választáson is, és négy jelölt közül meg is nyerte azt.

Népesség

2018-ban 6805 lakossal rendelkezett.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	7106	7083	6805	6691	6510	6522	6417
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 83,6%-a magyarnak, 4,9% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,2%, református 5,4%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 7,6% (28,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek, 0,4% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,1% szlovénnek, 0,1% románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 5,4% református, 1,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).

Zirc történeti népességszáma (1870-2001)

év	népesség (fő)	év	népesség (fő)
1870	2444	1941	3561
1880	2350	1949	3668
1890	2622	1960	5427
1900	2811	1970	6000
1910	3166	1980	6815
1920	3130	1990	7454
1930	3168	2001	7383

Nevezetességei

A zirci apátság épületegyüttese a 82-es főútról felől

Apátsági templom

A város jelképe a ciszterci basilica minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737–1752), barokk stílusban. A templom belső tere a 20–21. század fordulóján igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arca látható, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Szűz Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.

Ciszterci apátság

A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton karmelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, melyet új helyre költöztetnek. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18–19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések – ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.

A régi templomból szinte csak egy épületelem maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, amely az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a templom romjaiból az eredeti helyén megmaradt pillérköteg illusztrált keresztmetszete) A 20. század eleji feltárásnak köszönhetően újra ismert a templom alaprajza, s azóta is több kőtöredék került elő, melyek segítenek rekonstruálásában.

Fájdalmas Szűzanya Plébániatemplom

„Nagy művészi értéket képviselő műemlék a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt barokk plébániatemplom, amely szerényen húzódik meg Zircen a hatalmas ciszterci apátság árnyékában a város szélén.” (Dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár, ELTE, Budapest) A zirci „Kistemplom” többszörösen megszentelt helyen áll; hazánkban az egyetlen, alapfalaiban még nyomon követhető középkori királyi udvarház és fából ácsolt kápolna, majd kőtemplom maradványainak hajdani sírkertjében. A késő barokk Plébániatemplom igen jelentős képzőművészeti és díszítőfestési alkotások foglalata. Benne 1780-tól látható a páratlan komponáltságú Pietà-faplasztika köré szervezett „Mária hét fájdalma” mennyezet- és falkép ciklusa. Magyarországon ezzel a tematikával csak Zirc őriz műveket egy egész templomra kiterjesztve. Maulbertsch legkiválóbb tanítványa, a jeles mesterré lett ifj. Josef Winterhalder festette meg a vegyes technikába oltott freskó-szekkó képeket. A Mester zirci képsora (a közelmúltban megjelent Minerva-kötetig) ismeretlen volt a tudományos világ előtt. A zirci plébániatemplomban és kertjében az egyetemes művészettörténet további kiemelkedő alkotásai tanulmányozhatók. A Zirci Pietà faplasztika 2000-ben a Nemzeti Alaptantervbe (NAT) is bekerült,

Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház

Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtára

A Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát az érdeklődők a Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház kiállításain ismerhetik meg: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarságkutató, finnugrista nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait, valamint a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.

Agrárműszaki gyűjtemény

A Győr felé haladó országútról nem sokkal Zirc után letérve tekinthető meg az Agrárműszaki gyűjtemény, ahol európai és hazai ritkaságokat, így például körmös traktort, vagy a Hofherr – Schrantz gyár híres cséplőgépét szemlélheti meg a látogató.

A Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület

A zirci arborétum

Egyedi értéke a városnak a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, az Arborétum is. (Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park). A 20 hektáros területen 110, a Föld öt kontinenséről gyűjtött fa- és cserjefaj él. A ligetet a ciszterciek egy 600 éve kialakított halastó körül kezdték telepíteni 178-ban. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak.

Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtár

A műemlékkönyvtár az apátsági épület második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re 65 000 kötetre duzzadt, a ciszterci rend feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került. Szerencsére a kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg, amely e feladatot máig ellátja, míg a tulajdonjog visszaszállt a ciszterciekre. A könyvtár 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológia, ám találhatunk könyveket a legtöbb tudomány területéről.

A műemlékkönyvtár nagyterme

Turistacélpontok

A vidék természeti értékeit mutatja be a Pintér-hegyi parkerdő tanösvénye, illetve az Olaszfalu határában található Eperjes-hegyi geológiai bemutató tanösvény is (lásd: Eperjes Tanösvény). A környéken bárhol lehet túrázni, a Cuha-völgy szurdokai, a Gerence-patak völgye, a Kőris-hegy számos látnivalót kínál.

Egyéb

• Zirci Buli: 1991–2015 között minden év első júliusi hétvégéjén megrendezésre került a család és barátság fesztiválja. A kezdettől ingyenes szabadtéri zenés fesztivál a Bakony szívében húszezernyi látogatót vár az egész országból és külföldről. Pro Urbe díjas, Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozatának része, és 2001-ben a „Veszprém megye Kiváló Civil Szervezete” címet kapta.
• A járásbíróság épülete egyedülálló Magyarországon. Különös ismertetőjele az igen masszív felépítés, mely a korábbi időkben való egyéb felhasználásra utal. Méretéből fakadóan azonban büntető tanács nem székel az épületben.

Híres emberek

• Itt született
  • Reguly Antal (1819. július 11. – 1858. augusztus 23.) nyelvész, a finnugor népek kutatója
  • Köves János (Zirc, 1882. január 8. – Budapest, 1977. október 21.) állatorvos-doktor, a sertések fertőző betegségei magántanára (1917), egyetemi nyilvános rendkívüli tanár (1937),
  • Czeiner Nándor 1850. május 25. – Budapest, 1928. május 21.) szőlészeti szakember
  • Szépligeti Győző (1870-ig Schönbauer) (1855. augusztus 21. – Budapest, 1915. március 24.) tanár, zoológus, entomológus
  • Bér Júlia (1911. május 8. – 2012. június 10.) Zirc díszpolgára (1989): festő- és grafikusművész, a zirci Barátság Nemzetközi Grafikai Gyűjtemény létrehozója (1971–),
  • Borenich Péter (1940. május 4. –) rádiós szerkesztő, dramaturg
  • Galambos János (1940. szeptember 1. – 2019. december 19.) matematikus
  • Schranz Lajos (1943. június 11. –) festőművész
  • Hebling János (1954. május 9. –) Széchenyi-díjas és Jedlik Ányos-díjas lézerfizikus, intézetvezető egyetemi tanár
  • Szabó Tamás József (1956. október 30. –) püspök
  • Nagy Zoltán (1957. augusztus 3. –) jogász, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese
  • Baky György (1957. június 18. –) gépésztechnikus, politikus (SZDSZ), Bakonybél korábbi polgármestere (1990–1994)
  • Freund Tamás (1959. június 14. –) Széchenyi-díjas és Bolyai-díjas neurobiológus, tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus
  • Hullan Zsuzsa (1961. szeptember 25. –) színésznő
  • Gámentzy Eduárd (1963. február 19. –) költő
  • Horváth Lajos Ottó (1963. augusztus 16. –) Jászai Mari-díjas színművész
  • Rábai Balázs (1974. október 5. –) magyar televíziós és rádiós műsorkészítő, riporter, újságíró, az RTL Klub híradósa
  • Beke Ivett (Yvette) (1976. augusztus 21. –) playmate
  • Vesztergom Andrea (1977. május 16. –) költő
  • Földesi Barnabás (1980. szeptember 4. –) festőművész
  • Fehér Tiborné Turi Mária festőművész

• Itt hunyt el
  • I. András magyar király 1060 decemberében
• Itt élt
  • Újfalussy Márton, a zirci apátság első apátja (†1678)
  • Szűcs István Miklós (Budapest, 1947]]. április 16.) Zirc díszpolgára (2019): okl. képzőművész, középiskolai tanár, szakíró, Fonay-díjas szakfelügyelő,

Testvérvárosai

• Pohlheim, Németország (1990)
• Barót, Románia (1990)
• Nivala, Finnország (1998)
• Dercen, Ukrajna (2015)

A település az irodalomban

• Pázmándi Horváth Endre Zirc emlékezete (1814) című versében a kolostor és a falu történetét írta meg
• Jókai Mór Enyim, tied, övé c. regénye részben Zircen, a ciszter apátságban játszódik a szabadságharcot megelőző években
• Dr. Horváth Konstantin: Zirc története („Clairvaux-i Szent Bernát egyházdoktorrá avatásának százéves emlékezetére 1930-ban, Szent Imre-esztendejében.” Közrebocsájtása: „a ciszterci rend Magyarországon 800 éves” jubileumára, 1942-ben)
• Zirc és a közeli Csincsér-major az egyik fő helyszíne Fehér Béla Derengő betyár utolsó kívánsága című humoreszkjének
• Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Egyetemi doktori értekezés, Veszprém, 1937
• Aggházy Mária: Régi magyar faszobrok. Budapest, 1958 (Akadémiai Kiadó, Budapest, Pietà-csoport Zircről, 29-30. oldal, 69. tábla, orosz és német nyelven is kiadták)
• Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (1972/11. 139-145. o.)
• Kralovánszky Alán: Árpád-kori királyi udvarház régészeti kutatása Zircen (Horizont, X. évf. 1982. 4. szám, 11-12.o.)
• Szűcs István Miklós: Zirc középkori udvarháza és ciszterci monostora (Lakitelek Alapítvány-díj 1992., Kiadta: Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1994)
• Szűcs István Miklós: Hitvallás és abszurditás (Z-Press Kiadó, Miskolc, 2012/13. Szakmai lektor: dr. Trencsényi László neveléstörténész, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Pécs)
• Szűcs István Miklós: Winterhalder a zirci kistemplom falképeinek mestere. A Fájdalmas Szűzanya templom művészeti emlékei (Média Piramis Kft., Dunakeszi, 2013. Lektor Dr. Prokopp Mária művészettörténész, Budapest, ELTE)
• Szűcs István Miklós: Zirc – Fájdalmas Szűzanya Kistemplom, Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület 834. sz. kiadványa, Budapest, 2014 (megjelent a Zirci Ciszterci Apátság gondozásában)
• Szűcs István Miklós: Winterhalder képei a zirci plébániatemplomban (Minerva Kiadó, 2018, Nemzeti Kulturális Alap. Szakmai lektor: dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár, ELTE, Művészettörténeti Intézet, Budapest) ISBN 978-615-5637-05-6

További információk

• Zirci arcképcsarnok
• Zirc önkormányzatának honlapja
• Légifotók Zircről és az Apátságról (2011)
• Térkép Kalauz – Zirc
• Zirci kistérség közigazgatási portálja Archiválva 2021. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Zirc a www.utikonyvem.hu oldalon
• Zirci arborétum, Balaton-felvidéki Nemzeti Park
• Zirc műemlékei
• Zirc városával foglalkozó blog
• A Békefi Antal Városi Könyvtár helyismereti gyűjteménye
• Zirc műemlékei: Winterhalder képei a zirci plébániatemplomban |date=2018 Minerva Kiadó, Nemzeti Kulturális Alap (NKA)