„Bronzkor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
(28 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
2. sor: | 2. sor: | ||
[[Fájl:2008.09.26.Szolnok 044.jpg|bélyegkép|240px|jobbra|Bronzkori leletek ([[Damjanich János Múzeum]], [[Szolnok]])]] |
[[Fájl:2008.09.26.Szolnok 044.jpg|bélyegkép|240px|jobbra|Bronzkori leletek ([[Damjanich János Múzeum]], [[Szolnok]])]] |
||
A '''bronzkor''' |
A '''bronzkor''' [[régészet]]i korszak, a [[civilizáció]] fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a [[fém]]megmunkálás. A természetes módon felszínre került [[érc]]tartalmú [[Ásvány (anyag)|ásványokból]] a [[réz]] és [[ón]] kiolvasztásával, majd [[ötvözet|ötvözésével]] állították elő a [[bronz]]ot. A rezet és bronzot ettől a kortól kezdve módszeresen és széles körben alkalmazták. A bronzkor a világ bizonyos területein a [[rézkor]]t követte, míg máshol az úgynevezett háromkorszak-rendszer része ([[újkőkorszak]]-bronzkor-[[vaskor]]). Egyes területeken ugyanakkor nem volt bronzkor, például [[Fekete-Afrika]] legnagyobb részén az újkőkort közvetlenül a [[vaskor]] követte. |
||
== Ázsia == |
== Ázsia == |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
=== Délnyugat-Ázsia === |
=== Délnyugat-Ázsia === |
||
A [[Délnyugat-Ázsia|délnyugat-ázsiai]] bronzkor három fő korszakra osztható (az időpontok csak közelítőlegesek): |
A [[Délnyugat-Ázsia|délnyugat-ázsiai]] bronzkor három fő korszakra osztható (az időpontok csak közelítőlegesek): |
||
* Korai bronzkor ([[i. e. 4. évezred|i. e. 3500]] |
* Korai bronzkor ([[i. e. 4. évezred|i. e. 3500]]–[[i. e. 3. évezred|2000]] körül) |
||
* Középső bronzkor (i. e. |
* Középső bronzkor (i. e. 2000–[[i. e. 2. évezred|1600]] körül) |
||
* Késő bronzkor (i. e. |
* Késő bronzkor (i. e. 1600–[[i. e. 13. század|1200]] körül) |
||
Minden fő korszak további, rövidebb szakaszokra osztható. |
Minden fő korszak további, rövidebb szakaszokra osztható. |
||
A bronz[[kohászat]] a Kaukázus után először [[Anatólia|Anatóliában]], a mai [[Törökország]]ban fejlődött ki. Az [[Anatóliai-felföld]] hegységei gazdag réz- és ónlelőhelyeket rejtettek. A rezet [[Ciprus (sziget)|Cipruson]], [[Egyiptom]]ban a [[Negev-sivatag]]ban, [[Irán]]ban és a [[Perzsa-öböl]] környékén is bányászták. Az itteni réz azonban gyakran [[arzén]] |
A bronz[[kohászat]] a Kaukázus után először [[Anatólia|Anatóliában]], a mai [[Törökország]]ban fejlődött ki. Az [[Anatóliai-felföld]] hegységei gazdag réz- és ónlelőhelyeket rejtettek. A rezet [[Ciprus (sziget)|Cipruson]], [[Egyiptom]]ban a [[Negev-sivatag]]ban, [[Irán]]ban és a [[Perzsa-öböl]] környékén is bányászták. Az itteni réz azonban gyakran [[arzén (elem)|arzénnal]] keveredett, és a bronzelőállításhoz szükséges ón iránti kereslet is folyamatosan növekedett. Így Anatólián belül és azon túl is hosszú kereskedelmi útvonalak jöttek létre. Az értékes rezet és ónt tengeren is szállították a [[Közel-Kelet]] nagy birodalmaiba, mint például [[Mezopotámia|Mezopotámiába]] és az [[ókori Egyiptom]]ba. |
||
A korai bronzkorban látványos előrelépés volt a települések szervezett [[Városállam (politika)|városállamokká]] fejlődése és az [[írás]] feltalálása (az [[uruk]]i periódusban, az [[i. e. 4. évezred]]ben). A középső bronzkori vándorlások nagymértékben átformálták a Közel-Kelet (azaz Délnyugat-Ázsia nagy része és Egyiptom) politikai térképét: megjelentek az [[amoriták]], [[hettiták]], [[hurriták]], [[hükszoszok]] és valószínűleg az [[izraeliták]] ősei is. A késői bronzkort az erős birodalmak és az általuk leigázott államok versengése jellemezte (Egyiptom, [[Asszíria]], [[Babilónia]], [[Hettita Birodalom]], [[Mitanni Királyság]]). Az [[Égei-tenger|égei]] civilizációval kiterjedt kapcsolatokat tartottak fenn ([[Ahhijava]], [[Alasija]]), ahol a fő |
A korai bronzkorban látványos előrelépés volt a települések szervezett [[Városállam (politika)|városállamokká]] fejlődése és az [[írás]] feltalálása (az [[uruk]]i periódusban, az [[i. e. 4. évezred]]ben). A középső bronzkori vándorlások nagymértékben átformálták a Közel-Kelet (azaz Délnyugat-Ázsia nagy része és Egyiptom) politikai térképét: megjelentek az [[amoriták]], [[hettiták]], [[hurriták]], [[hükszoszok]] és valószínűleg az [[izraeliták (ókor)|izraeliták]] ősei is. A késői bronzkort az erős birodalmak és az általuk leigázott államok versengése jellemezte (Egyiptom, [[Asszíria]], [[Babilónia]], [[Hettita Birodalom]], [[Mitanni Királyság]]). Az [[Égei-tenger|égei]] civilizációval kiterjedt kapcsolatokat tartottak fenn ([[Ahhijava]], [[Alasija]]), ahol a fő szerepet, a rézkereskedelem játszotta. Ez a korszak a nagy közel-keleti birodalmak összeomlásával zárult. |
||
A [[vas]]at már a késő bronzkori Anatóliában elkezdték megmunkálni. A vaskorba történő átmenetet i. e. 1200 körül a Közel-Keleten inkább politikai változások idézték elő, semmint a vas megmunkálásában kialakult új fejlesztések. |
A [[vas]]at már a késő bronzkori Anatóliában elkezdték megmunkálni. A vaskorba történő átmenetet i. e. 1200 körül a Közel-Keleten inkább politikai változások idézték elő, semmint a vas megmunkálásában kialakult új fejlesztések. |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
=== Délkelet-Ázsia === |
=== Délkelet-Ázsia === |
||
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2006 márciusából}} |
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2006 márciusából}} |
||
A [[thaiföld]]i [[Ban Csiang]]ban talált bronzleletek az i. e. 3. évezredre datálhatók.<ref> |
A [[thaiföld]]i [[Ban Csiang]]ban talált bronzleletek az i. e. 3. évezredre datálhatók.<ref>{{Cite web |url=http://www.museum.upenn.edu/new/research/Exp_Rese_Disc/Asia/banchiang/bronzelab/index.shtml |title=Bronze from Ban Chiang, Thailand: A view from the Laboratory<!-- Robot generálta cím --> |accessdate=2006-03-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090601170715/http://www.museum.upenn.edu/new/research/Exp_Rese_Disc/Asia/banchiang/bronzelab/index.shtml |archivedate=2009-06-01 }}</ref> |
||
=== Kelet-Ázsia === |
=== Kelet-Ázsia === |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
== Észak-Afrika == |
== Észak-Afrika == |
||
{{csonk-szakasz}} |
|||
=== Egyiptom === |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
== Európa == |
== Európa == |
||
=== Kelet-Európa === |
=== Kelet-Európa === |
||
{{csonk-szakasz}} |
|||
=== Délkelet-Európa === |
=== Délkelet-Európa === |
||
==== Égei bronzkor ==== |
==== Égei bronzkor ==== |
||
[[Fájl:Minoan copper ingot from Zakros, Crete.jpg|thumb|200px|[[Kréta (sziget)|Krétán]] talált bronzkori rézöntvény]] |
[[Fájl:Minoan copper ingot from Zakros, Crete.jpg|thumb|200px|[[Kréta (sziget)|Krétán]] talált bronzkori rézöntvény]] |
||
A legnagyobb [[égei-tenger]]i bronzkori |
A legnagyobb [[égei-tenger]]i bronzkori kultúra, a [[minószi civilizáció]] kezében tartotta egész Európa bronzkori kereskedelmét. A [[hajózás]] ismerete hatalmas mértékben fejlődött, amihez fogható csak a [[18. század]]ban következett be, a hosszúsági fokok meghatározási módszerének felfedezésével. A minósziak nagy kiterjedésű kereskedelmi útvonalakat építettek ki. Ezeken az útvonalakon [[ón]]t és [[faszén|faszenet]] szállítottak [[Ciprus (sziget)|Ciprusra]], ahol rezet bányásztak, melyet az ónnal ötvözve bronzot állítottak elő. A bronztárgyakat ezután távoli területekre exportálták. Néhány mediterrán bronztárgy óntartalmának [[izotópanalízis]]e kimutatta, hogy a felhasznált ón akár olyan messzi térségekből is származhatott, mint a [[Brit-szigetek]]. |
||
Vitatott kérdés, hogy miként ért véget a bronzkereskedelem korszaka a térségben. Tény, hogy a terület egész kereskedelmének irányítását a hanyatló |
Vitatott kérdés, hogy miként ért véget a bronzkereskedelem korszaka a térségben. Tény, hogy a terület egész kereskedelmének irányítását a hanyatló minószi kultúra egy ekkor kialakuló másik nagy égei-tengeri királyság, a [[Mükénéi Görögország|mükénéi kultúra]] vette át. Bizonyíték van arra is, hogy számos minószi [[kliensállam]] népességének nagy részét elvesztette nagymértékű éhínség és/vagy [[járvány]]ok miatt, ami a kereskedelmi hálózat összeomlására utal. A jól működő kereskedelem ugyanis korábban csökkentette az ilyen éhínségeket és betegségeket (a megfelelő táplálkozás révén). A minószi civilizáció fő gabonaforrása, a [[Fekete-tenger]] északi területe szintén hirtelen veszítette el lakosságának nagy részét, és valószínűleg ezért csökkenhetett ezen a területen a földművelés mértéke. |
||
[[Kép:Collier de Penne.jpg|balra|bélyegkép|Bronz gyöngy nyaklánc (a bronzkorból, i. e. 1800-1500-ból) az úgynevezett „Le Cuzoul d'Armand” barlangból, a franciaországi Tarn megye Penne településéről]] |
[[Kép:Collier de Penne.jpg|balra|bélyegkép|Bronz gyöngy nyaklánc (a bronzkorból, i. e. 1800-1500-ból) az úgynevezett „Le Cuzoul d'Armand” barlangból, a franciaországi Tarn megye Penne településéről]] |
||
A korszak nagy hiányosságának tekinthető, hogy még nem ismerték az elszámolás fejlettebb módszereit. Számos kutató úgy gondolja, hogy a |
A korszak nagy hiányosságának tekinthető, hogy még nem ismerték az elszámolás fejlettebb módszereit. Számos kutató úgy gondolja, hogy a minószi kultúra és más ókori birodalmak jobban igényelték a luxuscikkeket, mint az alapvető szükségleteket kielégítő árukat, és ez a gazdaságtalan kereskedelem okozta az [[éhínség]]eket. |
||
A legújabb kutatások megcáfolták azt a teóriát, miszerint a ciprusi erdők kiirtása okozta a bronzkereskedelem végét. Ezek köztudottan a késői időkig léteztek, és kísérletekkel kimutatták, hogy a késői bronzkor bronztermeléséhez szükséges faszén kizárólag helyi előállítása kevesebb mint ötven év alatt kiirtotta volna azokat. |
A legújabb kutatások megcáfolták azt a teóriát, miszerint a ciprusi erdők kiirtása okozta a bronzkereskedelem végét. Ezek köztudottan a késői időkig léteztek, és kísérletekkel kimutatták, hogy a késői bronzkor bronztermeléséhez szükséges faszén kizárólag helyi előállítása kevesebb mint ötven év alatt kiirtotta volna azokat. |
||
Egy másik elmélet szerint a vasszerszámok általánosan elterjedtté váltak, a fő igény az ónkereskedelemre megszűnt és a kereskedelmi hálózat funkciója elveszett. Így amikor később a |
Egy másik elmélet szerint a vasszerszámok általánosan elterjedtté váltak, a fő igény az ónkereskedelemre megszűnt, és a kereskedelmi hálózat funkciója elveszett. Így amikor később a minószi kultúra különálló kolóniái aszálytól, éhínségtől, háborútól vagy ezen három tényező együttesétől szenvedtek, már nem férhettek hozzá a birodalom távoli élelemforrásaihoz, amelyek megmenthették volna őket. |
||
Az elméletek egy másik csoportja Théra (a mai [[Szantorini]] szigete) [[Tűzhányó|vulkánjának]] kitöréséhez köti mindezt, mely röviddel a bronzkor vége előtt történt. Théra körülbelül 40 mérföldre, északra fekszik Krétától, mely akkoriban a |
Az elméletek egy másik csoportja Théra (a mai [[Szantorini]] szigete) [[Tűzhányó|vulkánjának]] kitöréséhez köti mindezt, mely röviddel a bronzkor vége előtt történt. Théra körülbelül 40 mérföldre, északra fekszik Krétától, mely akkoriban a minószi civilizáció központja volt. Néhány tudós úgy gondolja, hogy a Théra felől érkezett [[cunami]] pusztította el a krétai városokat. Mások azt mondják, hogy a cunami a krétai flottát saját kikötőjében pusztította el, amely ezek után döntő csatákat veszített a mükénéi hajóhaddal szemben, úgyhogy az addigi [[gyarmat (terület)|gyarmat]] elfoglalta a birodalmat. |
||
Mindezen a teóriák külön-külön nem meggyőzőek, ám mindegyikben van valami igazság, ezek együttese lehet a magyarázat, hogy miért is ért véget ebben a régióban a bronzkor és a nagy civilizációk. |
Mindezen a teóriák külön-külön nem meggyőzőek, ám mindegyikben van valami igazság, ezek együttese lehet a magyarázat, hogy miért is ért véget ebben a régióban a bronzkor és a nagy civilizációk. |
||
=== Közép-Európa === |
=== Közép-Európa === |
||
A [[Közép-Európa|közép-európai]] bronzkor az i. e. 3. évezred közepétől az [[i. e. 8. század]] közepéig tartott. A bronzkor kezdete, egyrészt itt is, akárcsak [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]], a harang alakú edények kultúrája vagy rövidebben a [[harangedényes kultúra]] elterjedéséhez köthető. Másrészt a Duna-mentén balkáni hatásra is megjelent a bronzművesség a [[Nagyrévi kultúra|nagyrévi kultúrában]]. A [[Duna]] vonalát követő északnyugati és délkeleti eredetű hagyományok találkozásának szemléletes példáját mutatja a [[Békásmegyer]]en feltárt temetőrészlet. Poroszlai Ildikó szerint a szinte egész Európát behálózó kapcsolatrendszer hátterében valószínűleg a fémnyersanyagok iránti igény, azok kereskedelme és cseréje állott. |
A [[Közép-Európa|közép-európai]] bronzkor az i. e. 3. évezred közepétől az [[i. e. 8. század]] közepéig tartott. A bronzkor kezdete, egyrészt itt is, akárcsak [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]], a harang alakú edények kultúrája vagy rövidebben a [[harangedényes kultúra]] elterjedéséhez köthető. Másrészt a Duna-mentén balkáni hatásra is megjelent a bronzművesség a [[Nagyrévi kultúra|nagyrévi kultúrában]]. A [[Duna]] vonalát követő északnyugati és délkeleti eredetű hagyományok találkozásának szemléletes példáját mutatja a [[Békásmegyer]]en feltárt temetőrészlet. Poroszlai Ildikó szerint a szinte egész Európát behálózó kapcsolatrendszer hátterében valószínűleg a fémnyersanyagok iránti igény, azok kereskedelme és cseréje állott.{{refhely|Ezredfordulón|142. old.}} |
||
Fontosabb közép-európai bronzkori kultúrák: |
Fontosabb közép-európai bronzkori kultúrák: |
||
{{vhorgony|Kora bronzkor}} |
|||
{| class="wikitable" |
{| class="wikitable" |
||
|- |
|- |
||
69. sor: | 76. sor: | ||
| [[Vučedoli kultúra|Vučedoli-Zóki kultúra]] || Balkán félsziget északi területei, Dél-Dunántúl, Magyar Alföld a Nyírségig||[[Vukovár]] (Valkóvár)-Vuĉedol, [[Somogyvár]]-Kupahalom, [[Zók]]-Várhegy, [[Makó]] |
| [[Vučedoli kultúra|Vučedoli-Zóki kultúra]] || Balkán félsziget északi területei, Dél-Dunántúl, Magyar Alföld a Nyírségig||[[Vukovár]] (Valkóvár)-Vuĉedol, [[Somogyvár]]-Kupahalom, [[Zók]]-Várhegy, [[Makó]] |
||
|- |
|- |
||
| |
| [[Somogyvár–Vinkovci-kultúra]] || A vučedoli-kultúra területén, de északon a Fertő tó vidékéig || [[Vinkovci]] |
||
|- |
|- |
||
| [[Nagyrévi kultúra]]|| Közép-Duna-menti löszvidék, Tiszazug || [[Dunaföldvár]]-Kálvária, [[Bölcske]], [[Baracs (település)|Baracs]], [[Dunaújváros]], [[Tószeg]], [[Nagyrév]]-Zsidóhalom, [[Tiszaug]], [[Kulcs (település)|Kulcs]], [[Vác]] |
| [[Nagyrévi kultúra]]|| Közép-Duna-menti löszvidék, Tiszazug || [[Dunaföldvár]]-Kálvária, [[Bölcske]], [[Baracs (település)|Baracs]], [[Dunaújváros]], [[Tószeg]], [[Nagyrév]]-Zsidóhalom, [[Tiszaug]], [[Kulcs (település)|Kulcs]], [[Vác]] |
||
75. sor: | 82. sor: | ||
| [[Harangedényes kultúra]] || Marokkó északi részétől Szicílián és a brit szigeteken át Lengyelországig és a Csepel-szigetig || [[Budapest]] környékén: ([[Albertfalva]], [[Békásmegyer]], [[Budakalász]], [[Csepel-sziget]], [[Szigetszentmiklós]], [[Tököl]]) |
| [[Harangedényes kultúra]] || Marokkó északi részétől Szicílián és a brit szigeteken át Lengyelországig és a Csepel-szigetig || [[Budapest]] környékén: ([[Albertfalva]], [[Békásmegyer]], [[Budakalász]], [[Csepel-sziget]], [[Szigetszentmiklós]], [[Tököl]]) |
||
|- |
|- |
||
| |
| Glina III. – Schneckenberg csoport || az Al-Duna és Olténia vidéke || |
||
|- |
|- |
||
| [[ |
| [[Gyula–Roşia-csoport]] || Erdélyben a Körösök mentén || |
||
|- |
|- |
||
| [[ |
| [[Makói kultúra]] || || |
||
|- |
|- |
||
| [[ |
| [[Nyírségi kultúra]] || || |
||
|- |
|- |
||
| [[Perjámosi kultúra]] || || |
| [[Perjámosi kultúra]] || || |
||
87. sor: | 94. sor: | ||
| [[Aunjetitzi kultúra]] || || Nebra (Németország) |
| [[Aunjetitzi kultúra]] || || Nebra (Németország) |
||
|- |
|- |
||
| [[ |
| [[Gáta–Wieselburg-kultúra]] || ||[[Gattendorf]] (Lajtakáta), [[Zsennye]] |
||
|- |
|- |
||
| [[Ottományi kultúra]] || || |
| [[Ottományi kultúra]] || || |
||
98. sor: | 105. sor: | ||
|} |
|} |
||
{{vhorgony|Középső bronzkor}} |
|||
{| class="wikitable" |
{| class="wikitable" |
||
|- |
|- |
||
! Kultúra !! Fontosabb lelőhelyek |
! Kultúra !! Fontosabb lelőhelyek |
||
|- |
|- |
||
| [[ |
| [[Litze-kerámia kultúrája]] (álzsinegdíszes)|| |
||
|- |
|- |
||
| [[Mészbetétes edények kultúrája]] ||[[Kaposvár]], [[Mosonszentmiklós]], [[Ménfőcsanak]] |
| [[Mészbetétes kerámia kultúrája|Mészbetétes edények kultúrája]] ||[[Kaposvár]], [[Mosonszentmiklós]], [[Ménfőcsanak]] |
||
|- |
|- |
||
| [[ |
| [[Vatya-kultúra]] || |
||
|- |
|- |
||
| [[Gyulavarsándi kultúra]] || |
| [[Gyulavarsándi kultúra]] || |
||
120. sor: | 126. sor: | ||
| [[Halomsíros kultúra]] || |
| [[Halomsíros kultúra]] || |
||
|- |
|- |
||
| [[Čaka |
| [[Čaka-kultúra]] || Čaka ([[Cseke (település)|Cseke]]) |
||
|- |
|- |
||
| [[Koszideri kultúra]] || |
| [[Koszideri kultúra]] || |
||
128. sor: | 134. sor: | ||
|} |
|} |
||
{{vhorgony|Késő bronzkor}} |
|||
{| class="wikitable" |
{| class="wikitable" |
||
|- |
|- |
||
151. sor: | 156. sor: | ||
==== Kárpát-medence ==== |
==== Kárpát-medence ==== |
||
[[Fájl:Bronze age weapons Romania.jpg|thumb|right|Bronzkori fegyverek [[Erdély]]ből]] |
[[Fájl:Bronze age weapons Romania.jpg|thumb|right|Bronzkori fegyverek [[Erdély]]ből]] |
||
A területen belül a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] mutatkoztak meg a korai bronzkor első jelei. A bronzkor első ismert Kárpát-medencei kultúrája a [[harangedényes kultúra]] vándorló népe volt az i. e. 3. évezred közepétől. Ezután a mai [[Magyarország]] keleti részén, a [[Körös]] mellékfolyói mentén alakult ki a [[makói kultúra]] ( |
A területen belül a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] mutatkoztak meg a korai bronzkor első jelei. A bronzkor első ismert Kárpát-medencei kultúrája a [[harangedényes kultúra]] vándorló népe volt az i. e. 3. évezred közepétől. Ezután a mai [[Magyarország]] keleti részén, a [[Körösök|Körös]] mellékfolyói mentén alakult ki a [[makói kultúra]] (Makó–Kosihy–Čaka-kultúra). Ezt a Kárpát-medence nyugati felében a [[Somogyvár–Vinkovci-kultúra]], az [[Alföld]]ön pedig az [[ottományi kultúra]] és a [[gyulavarsándi kultúra]] követte. [[Erdély]]ben a [[Schneckenberg-kultúra]] terjedt el. Egyedinek számít a kizárólag a [[Kovászna megye]]i [[Zabola|Zaboláról]] ismert [[zabolai kultúra]], amely egy egyébként ismeretlen, nagyállattartó, vándorló népességhez köthető. |
||
A középső bronzkor (i. e. 2. évezred első fele) legfontosabb Kárpát-medencei kultúrái: a [[Dunántúl]]on a [[zóki kultúra]] és az úgynevezett [[mészbetétes díszű edények kultúrája]], az Alföldön a [[nagyrévi kultúra]], [[hatvani kultúra]], [[perjámosi kultúra]], [[vatyai kultúra]] és a különlegesen szép edényeiről ismert [[szeremlei kultúra]], valamint az erdélyi [[csomortáni kultúra]] és [[Wietenberg-kultúra]]. A Kárpát-medencei középső bronzkor végét ([[i. e. 15. század|i. e. 15]] |
A középső bronzkor (i. e. 2. évezred első fele) legfontosabb Kárpát-medencei kultúrái: a [[Dunántúl]]on a [[zóki kultúra]] és az úgynevezett [[Mészbetétes kerámia kultúrája|mészbetétes díszű edények kultúrája]], az Alföldön a [[nagyrévi kultúra]], [[hatvani kultúra]], [[perjámosi kultúra]], [[vatyai kultúra]] és a különlegesen szép edényeiről ismert [[szeremlei kultúra]], valamint az erdélyi [[csomortáni kultúra]] és [[Wietenberg-kultúra]]. A Kárpát-medencei középső bronzkor végét ([[i. e. 15. század|i. e. 15]]–[[i. e. 14. század|14. század]]) [[koszideri periódus]]nak is nevezik [[Dunaújváros]] Kosziderpadlás lelőhelye után, ahol az úgynevezett [[koszideri kincsek]]et találták. |
||
A középső bronzkor alapjában békés korszak volt, így a Kárpát-medencében élő népek hosszabb egy helyben lakásra tudtak berendezkedni. Ezt az ásatásokon felszínre került többrétegű falvak, az úgynevezett [[tell]]ek (a korábbi kultúrák romjainak egymás fölé rétegződésével keletkező dombok) bizonyítják. A tell-telepek középső bronzkori rétege arra mutat, hogy e településeken hosszú évszázadokon át minden törés nélkül folytatódott az élet. A nagy sírszámú temetőkben nem ritka, hogy több száz, sőt néha több mint 1000 sír is előkerül (például [[Budatétény]]). Mind a településtörténeti adatok (hosszú idejű egy helyben élésre utaló tell-települések), mind a nagy sírszámú temetők arra utalnak, hogy a korszakban igen jelentős demográfiai robbanás zajlott le: a népesség száma a korábbiakhoz képest megsokszorozódott. A Kárpát-medence népei jelentős kulturális kapcsolatokat tartottak fenn a mükénéi kultúra régióival, mint ahogy azt a jellegzetes mükénéi típusú fegyverek, ékszerek, bronzedények, valamint a kerámia díszítőmotívumai mutatják. |
A középső bronzkor alapjában békés korszak volt, így a Kárpát-medencében élő népek hosszabb egy helyben lakásra tudtak berendezkedni. Ezt az ásatásokon felszínre került többrétegű falvak, az úgynevezett [[tell]]ek (a korábbi kultúrák romjainak egymás fölé rétegződésével keletkező dombok) bizonyítják. A tell-telepek középső bronzkori rétege arra mutat, hogy e településeken hosszú évszázadokon át minden törés nélkül folytatódott az élet. A nagy sírszámú temetőkben nem ritka, hogy több száz, sőt néha több mint 1000 sír is előkerül (például [[Budatétény]]). Mind a településtörténeti adatok (hosszú idejű egy helyben élésre utaló tell-települések), mind a nagy sírszámú temetők arra utalnak, hogy a korszakban igen jelentős demográfiai robbanás zajlott le: a népesség száma a korábbiakhoz képest megsokszorozódott. A Kárpát-medence népei jelentős kulturális kapcsolatokat tartottak fenn a mükénéi kultúra régióival, mint ahogy azt a jellegzetes mükénéi típusú fegyverek, ékszerek, bronzedények, valamint a kerámia díszítőmotívumai mutatják. |
||
162. sor: | 167. sor: | ||
==== Az Alpok és a mai német–cseh–lengyel területek ==== |
==== Az Alpok és a mai német–cseh–lengyel területek ==== |
||
Közép-Európa északabbi és nyugatabbi részén később kezdődött a bronzkor, az [[aunjetizti kultúra]] megjelenésével ([[i. e. 18. század|i. e. 18]] |
Közép-Európa északabbi és nyugatabbi részén később kezdődött a bronzkor, az [[aunjetizti kultúra]] megjelenésével ([[i. e. 18. század|i. e. 18]]–[[i. e. 17. század|17. század]]), amely számos kisebb csoportra oszlott, mint a straubingi és az adlerbergi kultúrák. Ez a népesség a Kárpát-medencébe is eljutott (hatvani kultúra). Néhány nagyon gazdag temetkezési hely leletei, mint például a [[Leubingen]] környékén talált aranyból készült temetkezési ajándékok, megnövekedett társadalmi rétegződésre mutatnak. A Kárpát-medencével ellentétben azonban ezen területek temetkezési helyei ritkák és kisméretűek. |
||
==== A késői bronzkor egységes közép-európai kultúrái ==== |
==== A késői bronzkor egységes közép-európai kultúrái ==== |
||
⚫ | A késői bronzkort (i. e. 2. évezred második fele) állandó népmozgások, valamint az ezzel együtt járó etnikai-kulturális változások jellemzik. A Kárpát-medencei kultúrákat és az aunjetizti kultúrát a késő bronzkori [[halomsíros kultúra]] harcias, lótartó törzsei követték (i. e. 17–[[i. e. 13. század|13. század]]), akiket a [[tumulusz]]okban (halomsírok) történő temetkezés jellemzett. A halomsíros kései bronzkor fejlődősének csúcsát Dél-Németországban (Riegsee-bronzok), a Kárpát-medence északkeleti részében (Rimaszombat-Aranyos típusú raktárleletek), valamint Észak-Itáliában (Peschiera-bronzok) tapasztaljuk. A halomsíros kultúra fejlődésének végső szakasza egyben Európa őstörténetének sorsfordulója. az egymástól többé-kevésbé elszigetelten élő bronzkultúrák kora végérvényesen lejárt, s helyüket a hatalmas területre kiterjedő, egyetlen nagy kultúrkörhöz tartozó urnamezős kultúra veszi át. A halomsíros bronzműves központok kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek. Feltehetően e kereskedelem is alapvető szerepet játszott az urnamezős kultúra kialakulásában.<ref>Kőszegi Frigyes: A történelem küszöbén. Kossuth Könyvkiadó, 1984. 119-120. old.</ref> |
||
⚫ | Az utolsó nagy közép-európai kultúra az [[urnamezős kultúra]] volt ([[i. e. 12. század|i. e. 12]]–[[i. e. 9. század|9. század]]). A halomsíros kultúrával lényegében rokon urnamezős kultúrát az égetéses [[rítus]] szerinti [[urna|urnába]] temetkezés jellemezte. Ide tartozik a Kelet-[[Németország]]ban és [[Lengyelország]]ban kialakult [[lausitzi kultúra]] (i. e. 14–[[i. e. 6. század|6. század]]), amely a vaskorban is folytatódott. Az urnamezős kultúra az ekkor [[Svédország]]ból induló és a [[Jütland-félsziget]]en, valamint az [[Elba (folyó)|Elba]] és [[Morva (folyó)|Morva]] folyók mentén déli irányba haladó, a nyugat-magyarországi velem-szentvidi bronzműves központ érintése után az [[Adriai-tenger]] északi partjáig húzódó [[borostyánkőút]] révén kapcsolódott az Észak-, illetve Dél-Európához.<ref>Kees Bakker: A borostyánkőút mentén Európa hatszor született. (http://www.keesbakker.com/essays/R1.html)</ref> Az sem kizárt, hogy a borostyánkő ismerete és gyógyító erejébe vetett hit a lausitzi kultúra területéről kivándorolt csoportokkal terjedt el délen, egészen a késő mükénéi városállamokig vagy hogy ezek csoportok már korábban, [[Odera]] menti őshazájukból való elvándorlásuk előtt kereskedelmi kapcsolatban álltak a mükénéi városállamokkal és a bronzfegyverek mellett egyik fő árucikkük éppen a görögök által elektronnak nevezett borostyánkő volt.<ref>Kőszegi Frigyes: I.m. 150-151. old.</ref> A [[Csákánydoroszló]]n és [[Velem]]ben előkerült, [[árucsere]] alapjául szolgáló [[öntvény|bronzöntvények]] („[[pénz|előpénz]]”) és az egész Európában egyedülálló, [[Gór]]on talált öntőforma alapján a régészek a magyarországi [[Vas vármegye]] területét a késő bronzkori Közép-Európa kiemelkedő jelentőségű fémművesközpontjának tartják.<ref>{{Cite web |url=http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9903/kretai/krtai.htm |title=Pénzrendszer a bronzkorban? |accessdate=2006-09-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070510114150/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9903/kretai/krtai.htm |archivedate=2007-05-10 }}</ref> |
||
⚫ | A késői bronzkort (i. e. 2. évezred második fele) állandó népmozgások, valamint az ezzel együtt járó etnikai-kulturális változások jellemzik. A Kárpát-medencei kultúrákat és az aunjetizti kultúrát a késő bronzkori [[halomsíros kultúra]] harcias, lótartó törzsei követték (i. e. |
||
⚫ | Az utolsó nagy közép-európai kultúra az [[urnamezős kultúra]] volt ([[i. e. 12. század|i. e. 12]] |
||
A közép-európai bronzkort a vaskori [[hallstatti kultúra]] követte ([[i. e. 8. század|i. e. 8]] |
A közép-európai bronzkort a vaskori [[hallstatti kultúra]] követte ([[i. e. 8. század|i. e. 8]]–[[i. e. 5. század|5. század]]). Csak Erdély tért el Közép-Európa többi részétől, mivel ez a terület az [[al-duna]]i és [[Balkán (térség)|balkáni]] kultúrákkal szerves egységben fejlődött. A szarvasmarhatartó [[Noua-kultúra]] legnagyobb kiterjedése idején elfoglalta egész Erdélyt. Tárgyi emlékeik, kő- és bronzedényeik gazdagabbak, mint más egykorú kultúrák hagyatéka. |
||
=== Dél-Európa === |
=== Dél-Európa === |
||
178. sor: | 182. sor: | ||
==== Nagy-Britannia ==== |
==== Nagy-Britannia ==== |
||
[[Fájl:Stonehenge back wide.jpg|thumb|250px|right|[[Stonehenge]]]] |
[[Fájl:Stonehenge back wide.jpg|thumb|250px|right|[[Stonehenge]]]] |
||
[[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniában]] a bronzkor körülbelül i. e. 2100 és i. e. 700 közé tehető. A [[migráció|népvándorlás]] során a kontinensről új népek jutottak el a szigetekre. A [[Stonehenge]] körüli kora bronzkori temetők csontvázain végzett legújabb izotópos fogzománckutatások azt mutatják, hogy a bevándorlók közül néhány a mai [[Svájc]] területéről jött. A [[harangedényes kultúra]] népe egészen más viselkedésformákkal rendelkezett, mint a korábbi [[ |
[[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniában]] a bronzkor körülbelül i. e. 2100 és i. e. 700 közé tehető. A [[migráció|népvándorlás]] során a kontinensről új népek jutottak el a szigetekre. A [[Stonehenge]] körüli kora bronzkori temetők csontvázain végzett legújabb izotópos fogzománckutatások azt mutatják, hogy a bevándorlók közül néhány a mai [[Svájc]] területéről jött. A [[harangedényes kultúra]] népe egészen más viselkedésformákkal rendelkezett, mint a korábbi [[újkőkorszak|neolitikus]] ember és a kulturális változás is jelentős volt. Az átalakulás azonban valószínűleg békés lehetett, minthogy a legtöbb korábbi kultikus temetkezőhelyet ''([[henge]])'' láthatóan elfogadták az újonnan jövők. A gazdag [[wessexi kultúra]] ebben az időben fejlődött ki Dél-[[Anglia|Angliában]]. |
||
A bronzkor során az időjárás rosszabbra fordult. A korábbi meleg és száraz időjárást sokkal nedvesebb éghajlat váltotta fel, és a népesség a hegyekben lévő könnyen védhető helyekről az alacsony fekvésű völgyekbe kényszerült. Az alföldeken hatalmas haszonállattelepek fejlődtek ki, melyek megjelenése hozzájárult a gazdasági növekedéshez és ösztönözte a növekvő erdőirtást. A [[Deverel-Rimbury kultúra]], amely a középső bronzkor második felében kezdett kialakulni (kb. i. e. |
A bronzkor során az időjárás rosszabbra fordult. A korábbi meleg és száraz időjárást sokkal nedvesebb éghajlat váltotta fel, és a népesség a hegyekben lévő könnyen védhető helyekről az alacsony fekvésű völgyekbe kényszerült. Az alföldeken hatalmas haszonállattelepek fejlődtek ki, melyek megjelenése hozzájárult a gazdasági növekedéshez és ösztönözte a növekvő erdőirtást. A [[Deverel-Rimbury kultúra]], amely a középső bronzkor második felében kezdett kialakulni (kb. i. e. 1400–1100), jól alkalmazkodott ezekhez a változásokhoz. |
||
[[Cornwall]] volt a fő ónforrás, nemcsak a mai Nagy-Britannia területe, hanem Európa jelentős része számára is. A rezet – többek között – az észak-[[wales]]i [[Great Orme]] bányából szerezték be. A társadalmi csoportok alapvetően törzsi jellegűek voltak, ám az egyre növekvő társadalmi összetettség és hierarchia jelei egyértelműek. |
[[Cornwall]] volt a fő ónforrás, nemcsak a mai Nagy-Britannia területe, hanem Európa jelentős része számára is. A rezet – többek között – az észak-[[wales]]i [[Great Orme]] bányából szerezték be. A társadalmi csoportok alapvetően törzsi jellegűek voltak, ám az egyre növekvő társadalmi összetettség és hierarchia jelei egyértelműek. |
||
190. sor: | 194. sor: | ||
Észak-[[Németország]]ban, [[Dánia|Dániában]], [[Svédország]]ban és [[Norvégia|Norvégiában]] a bronzkori telepesek rengeteg jellegzetes és csodálatos tárgyat készítettek, mint például a Dániában felfedezett [[lúra]] ([[lur]]) kürtök. Néhány nyelvész úgy gondolja, hogy a [[germán nyelvek]] őse ezen a területen alakult ki az [[i. e. 2. évezred]]ben. A germán törzsek kialakulása az észak-európai vaskorban fejeződhetett be. |
Észak-[[Németország]]ban, [[Dánia|Dániában]], [[Svédország]]ban és [[Norvégia|Norvégiában]] a bronzkori telepesek rengeteg jellegzetes és csodálatos tárgyat készítettek, mint például a Dániában felfedezett [[lúra]] ([[lur]]) kürtök. Néhány nyelvész úgy gondolja, hogy a [[germán nyelvek]] őse ezen a területen alakult ki az [[i. e. 2. évezred]]ben. A germán törzsek kialakulása az észak-európai vaskorban fejeződhetett be. |
||
[[Oscar Montelius]] ezt a kort I. |
[[Oscar Montelius]] ezt a kort I.–VI. periódusra osztja. Montelius V. periódusa más régiókban már a vaskorba esik. |
||
:''Lásd még: [[Trundholmi kocsi]]'' |
:''Lásd még: [[Trundholmi kocsi]]'' |
||
== |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== Bibliográfia == |
== Bibliográfia == |
||
* Pernicka, E., G.A. Wagner, et al. "''Early Bronze Age Metallurgy in the Northeast Aegean.''" in <u>Troia and the troad: scientific approaches</u>. Berlin, London: Springer; 2003.; 143–172. oldal; ISBN |
* Pernicka, E., G.A. Wagner, et al. "''Early Bronze Age Metallurgy in the Northeast Aegean.''" in <u>Troia and the troad: scientific approaches</u>. Berlin, London: Springer; 2003.; 143–172. oldal; {{ISBN|3-540-43711-8}} |
||
* {{hely|Ezredfordulón}} {{cite book|title=Magyar régészet az ezredfordulón|others=Főszerkesztő: Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály|publisher=Budapest|year=2003|url=http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/irodalom/Magyar_regeszet_az_ezredfordulon.pdf|accessdate=2012-12-28}} |
* {{hely|Ezredfordulón}} {{cite book|title=Magyar régészet az ezredfordulón|others=Főszerkesztő: Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály|publisher=Budapest|year=2003|url=http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/irodalom/Magyar_regeszet_az_ezredfordulon.pdf|accessdate=2012-12-28}} |
||
205. sor: | 209. sor: | ||
{{wikiszótár}} |
{{wikiszótár}} |
||
* {{cite web| url = | title = The Bronze Age in Europ| accessdate = 2009-09-03| language = angol| archiveurl =https://web.archive.org/web/20071123191419/http://www.geocities.com/Athens/Crete/4162/| archivedate = 2007-11-23}} |
* {{cite web| url = | title = The Bronze Age in Europ| accessdate = 2009-09-03| language = angol| archiveurl =https://web.archive.org/web/20071123191419/http://www.geocities.com/Athens/Crete/4162/| archivedate = 2007-11-23}} |
||
* [http://www.e-mago.co.il/e-magazine/bronzeage.html Vissza a bronzkorba?] |
* [https://web.archive.org/web/20060504190629/http://www.e-mago.co.il/e-magazine/bronzeage.html Vissza a bronzkorba?] |
||
{{európa történelme}} |
{{európa történelme}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
A lap jelenlegi, 2024. április 30., 18:27-kori változata
Régészeti korszakok | |
---|---|
| |
A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás. A természetes módon felszínre került érctartalmú ásványokból a réz és ón kiolvasztásával, majd ötvözésével állították elő a bronzot. A rezet és bronzot ettől a kortól kezdve módszeresen és széles körben alkalmazták. A bronzkor a világ bizonyos területein a rézkort követte, míg máshol az úgynevezett háromkorszak-rendszer része (újkőkorszak-bronzkor-vaskor). Egyes területeken ugyanakkor nem volt bronzkor, például Fekete-Afrika legnagyobb részén az újkőkort közvetlenül a vaskor követte.
Ázsia
[szerkesztés]A bronzművesség eredete
[szerkesztés]A bronz megmunkálásának legkorábbi emlékei az i. e. 4. évezred közepére tehető majkop kultúrából származnak a Kaukázus környékéről. Innen a technológia gyorsan terjedt Ázsia délebbi területei felé.
Délnyugat-Ázsia
[szerkesztés]A délnyugat-ázsiai bronzkor három fő korszakra osztható (az időpontok csak közelítőlegesek):
- Korai bronzkor (i. e. 3500–2000 körül)
- Középső bronzkor (i. e. 2000–1600 körül)
- Késő bronzkor (i. e. 1600–1200 körül)
Minden fő korszak további, rövidebb szakaszokra osztható.
A bronzkohászat a Kaukázus után először Anatóliában, a mai Törökországban fejlődött ki. Az Anatóliai-felföld hegységei gazdag réz- és ónlelőhelyeket rejtettek. A rezet Cipruson, Egyiptomban a Negev-sivatagban, Iránban és a Perzsa-öböl környékén is bányászták. Az itteni réz azonban gyakran arzénnal keveredett, és a bronzelőállításhoz szükséges ón iránti kereslet is folyamatosan növekedett. Így Anatólián belül és azon túl is hosszú kereskedelmi útvonalak jöttek létre. Az értékes rezet és ónt tengeren is szállították a Közel-Kelet nagy birodalmaiba, mint például Mezopotámiába és az ókori Egyiptomba.
A korai bronzkorban látványos előrelépés volt a települések szervezett városállamokká fejlődése és az írás feltalálása (az uruki periódusban, az i. e. 4. évezredben). A középső bronzkori vándorlások nagymértékben átformálták a Közel-Kelet (azaz Délnyugat-Ázsia nagy része és Egyiptom) politikai térképét: megjelentek az amoriták, hettiták, hurriták, hükszoszok és valószínűleg az izraeliták ősei is. A késői bronzkort az erős birodalmak és az általuk leigázott államok versengése jellemezte (Egyiptom, Asszíria, Babilónia, Hettita Birodalom, Mitanni Királyság). Az égei civilizációval kiterjedt kapcsolatokat tartottak fenn (Ahhijava, Alasija), ahol a fő szerepet, a rézkereskedelem játszotta. Ez a korszak a nagy közel-keleti birodalmak összeomlásával zárult.
A vasat már a késő bronzkori Anatóliában elkezdték megmunkálni. A vaskorba történő átmenetet i. e. 1200 körül a Közel-Keleten inkább politikai változások idézték elő, semmint a vas megmunkálásában kialakult új fejlesztések.
Közép-Ázsia
[szerkesztés]Dél-Ázsia
[szerkesztés]Indiában a bronzkor az indus-völgyi civilizáció létrejöttével egy időben, i. e. 3300 körül kezdődött (lásd Meluhha).
Délkelet-Ázsia
[szerkesztés]A thaiföldi Ban Csiangban talált bronzleletek az i. e. 3. évezredre datálhatók.[1]
Kelet-Ázsia
[szerkesztés]A kínai bronzkor i. e. 2100 körül kezdődött a Xia-dinasztia korában. A kora kínai, Sang-dinasztia korabeli Erlitoui kultúrában és Sanxingdui kultúrában bronzból készült edényeket használtak a rituálékhoz, illetve földművelő szerszámokat és fegyvereket.[2]
A középső mumuni agyagedény-korszak kultúrája a Koreai-félsziget déli részén fokozatosan átvette a bronztermékek készítését i. e. 700–600 körül, azt követően, hogy Liaoning-stílusú bronztőröket és más bronztárgyakat cseréltek a félsziget egész területén (i. e. 900–700 körül). A bronznak nagy jelentősége volt a szertartásoknál és halotti áldozatoknál i. sz. 100-ig.
Észak-Afrika
[szerkesztés]Egyiptom
[szerkesztés]Európa
[szerkesztés]Kelet-Európa
[szerkesztés]Délkelet-Európa
[szerkesztés]Égei bronzkor
[szerkesztés]A legnagyobb égei-tengeri bronzkori kultúra, a minószi civilizáció kezében tartotta egész Európa bronzkori kereskedelmét. A hajózás ismerete hatalmas mértékben fejlődött, amihez fogható csak a 18. században következett be, a hosszúsági fokok meghatározási módszerének felfedezésével. A minósziak nagy kiterjedésű kereskedelmi útvonalakat építettek ki. Ezeken az útvonalakon ónt és faszenet szállítottak Ciprusra, ahol rezet bányásztak, melyet az ónnal ötvözve bronzot állítottak elő. A bronztárgyakat ezután távoli területekre exportálták. Néhány mediterrán bronztárgy óntartalmának izotópanalízise kimutatta, hogy a felhasznált ón akár olyan messzi térségekből is származhatott, mint a Brit-szigetek.
Vitatott kérdés, hogy miként ért véget a bronzkereskedelem korszaka a térségben. Tény, hogy a terület egész kereskedelmének irányítását a hanyatló minószi kultúra egy ekkor kialakuló másik nagy égei-tengeri királyság, a mükénéi kultúra vette át. Bizonyíték van arra is, hogy számos minószi kliensállam népességének nagy részét elvesztette nagymértékű éhínség és/vagy járványok miatt, ami a kereskedelmi hálózat összeomlására utal. A jól működő kereskedelem ugyanis korábban csökkentette az ilyen éhínségeket és betegségeket (a megfelelő táplálkozás révén). A minószi civilizáció fő gabonaforrása, a Fekete-tenger északi területe szintén hirtelen veszítette el lakosságának nagy részét, és valószínűleg ezért csökkenhetett ezen a területen a földművelés mértéke.
A korszak nagy hiányosságának tekinthető, hogy még nem ismerték az elszámolás fejlettebb módszereit. Számos kutató úgy gondolja, hogy a minószi kultúra és más ókori birodalmak jobban igényelték a luxuscikkeket, mint az alapvető szükségleteket kielégítő árukat, és ez a gazdaságtalan kereskedelem okozta az éhínségeket.
A legújabb kutatások megcáfolták azt a teóriát, miszerint a ciprusi erdők kiirtása okozta a bronzkereskedelem végét. Ezek köztudottan a késői időkig léteztek, és kísérletekkel kimutatták, hogy a késői bronzkor bronztermeléséhez szükséges faszén kizárólag helyi előállítása kevesebb mint ötven év alatt kiirtotta volna azokat.
Egy másik elmélet szerint a vasszerszámok általánosan elterjedtté váltak, a fő igény az ónkereskedelemre megszűnt, és a kereskedelmi hálózat funkciója elveszett. Így amikor később a minószi kultúra különálló kolóniái aszálytól, éhínségtől, háborútól vagy ezen három tényező együttesétől szenvedtek, már nem férhettek hozzá a birodalom távoli élelemforrásaihoz, amelyek megmenthették volna őket.
Az elméletek egy másik csoportja Théra (a mai Szantorini szigete) vulkánjának kitöréséhez köti mindezt, mely röviddel a bronzkor vége előtt történt. Théra körülbelül 40 mérföldre, északra fekszik Krétától, mely akkoriban a minószi civilizáció központja volt. Néhány tudós úgy gondolja, hogy a Théra felől érkezett cunami pusztította el a krétai városokat. Mások azt mondják, hogy a cunami a krétai flottát saját kikötőjében pusztította el, amely ezek után döntő csatákat veszített a mükénéi hajóhaddal szemben, úgyhogy az addigi gyarmat elfoglalta a birodalmat.
Mindezen a teóriák külön-külön nem meggyőzőek, ám mindegyikben van valami igazság, ezek együttese lehet a magyarázat, hogy miért is ért véget ebben a régióban a bronzkor és a nagy civilizációk.
Közép-Európa
[szerkesztés]A közép-európai bronzkor az i. e. 3. évezred közepétől az i. e. 8. század közepéig tartott. A bronzkor kezdete, egyrészt itt is, akárcsak Nyugat-Európában, a harang alakú edények kultúrája vagy rövidebben a harangedényes kultúra elterjedéséhez köthető. Másrészt a Duna-mentén balkáni hatásra is megjelent a bronzművesség a nagyrévi kultúrában. A Duna vonalát követő északnyugati és délkeleti eredetű hagyományok találkozásának szemléletes példáját mutatja a Békásmegyeren feltárt temetőrészlet. Poroszlai Ildikó szerint a szinte egész Európát behálózó kapcsolatrendszer hátterében valószínűleg a fémnyersanyagok iránti igény, azok kereskedelme és cseréje állott.[3]
Fontosabb közép-európai bronzkori kultúrák:
Kora bronzkor
Kultúra | Elterjedés | Fontosabb lelőhelyek |
---|---|---|
Vučedoli-Zóki kultúra | Balkán félsziget északi területei, Dél-Dunántúl, Magyar Alföld a Nyírségig | Vukovár (Valkóvár)-Vuĉedol, Somogyvár-Kupahalom, Zók-Várhegy, Makó |
Somogyvár–Vinkovci-kultúra | A vučedoli-kultúra területén, de északon a Fertő tó vidékéig | Vinkovci |
Nagyrévi kultúra | Közép-Duna-menti löszvidék, Tiszazug | Dunaföldvár-Kálvária, Bölcske, Baracs, Dunaújváros, Tószeg, Nagyrév-Zsidóhalom, Tiszaug, Kulcs, Vác |
Harangedényes kultúra | Marokkó északi részétől Szicílián és a brit szigeteken át Lengyelországig és a Csepel-szigetig | Budapest környékén: (Albertfalva, Békásmegyer, Budakalász, Csepel-sziget, Szigetszentmiklós, Tököl) |
Glina III. – Schneckenberg csoport | az Al-Duna és Olténia vidéke | |
Gyula–Roşia-csoport | Erdélyben a Körösök mentén | |
Makói kultúra | ||
Nyírségi kultúra | ||
Perjámosi kultúra | ||
Aunjetitzi kultúra | Nebra (Németország) | |
Gáta–Wieselburg-kultúra | Gattendorf (Lajtakáta), Zsennye | |
Ottományi kultúra | ||
Hatvani kultúra | Hatvan-Strázsahegy, Verseg, Jászdózsa-Kápolnahalom, Vác-Csöröghegy, | |
Kisapostagi kultúra | Kisapostag, Vörs-Tótok dombja |
Középső bronzkor
Kultúra | Fontosabb lelőhelyek |
---|---|
Litze-kerámia kultúrája (álzsinegdíszes) | |
Mészbetétes edények kultúrája | Kaposvár, Mosonszentmiklós, Ménfőcsanak |
Vatya-kultúra | |
Gyulavarsándi kultúra | |
Késő vattinai kultúra | |
Füzesabonyi kultúra | |
Hévmagyarádi kultúra | |
Halomsíros kultúra | |
Čaka-kultúra | Čaka (Cseke) |
Koszideri kultúra | |
Szeremlei kultúra |
Késő bronzkor
Kultúra | Fontosabb lelőhelyek |
---|---|
Lausitzi kultúra | |
Urnamezős kultúra | Velem-Szentvid |
Pilinyi kultúra | Piliny, Ópályi, Forró, Aranyos |
Kijatycei kultúra | Gyermely |
Csorva kultúra | Csorva |
Gáva kultúra | Gávavencsellő |
Kárpát-medence
[szerkesztés]A területen belül a Kárpát-medencében mutatkoztak meg a korai bronzkor első jelei. A bronzkor első ismert Kárpát-medencei kultúrája a harangedényes kultúra vándorló népe volt az i. e. 3. évezred közepétől. Ezután a mai Magyarország keleti részén, a Körös mellékfolyói mentén alakult ki a makói kultúra (Makó–Kosihy–Čaka-kultúra). Ezt a Kárpát-medence nyugati felében a Somogyvár–Vinkovci-kultúra, az Alföldön pedig az ottományi kultúra és a gyulavarsándi kultúra követte. Erdélyben a Schneckenberg-kultúra terjedt el. Egyedinek számít a kizárólag a Kovászna megyei Zaboláról ismert zabolai kultúra, amely egy egyébként ismeretlen, nagyállattartó, vándorló népességhez köthető.
A középső bronzkor (i. e. 2. évezred első fele) legfontosabb Kárpát-medencei kultúrái: a Dunántúlon a zóki kultúra és az úgynevezett mészbetétes díszű edények kultúrája, az Alföldön a nagyrévi kultúra, hatvani kultúra, perjámosi kultúra, vatyai kultúra és a különlegesen szép edényeiről ismert szeremlei kultúra, valamint az erdélyi csomortáni kultúra és Wietenberg-kultúra. A Kárpát-medencei középső bronzkor végét (i. e. 15–14. század) koszideri periódusnak is nevezik Dunaújváros Kosziderpadlás lelőhelye után, ahol az úgynevezett koszideri kincseket találták.
A középső bronzkor alapjában békés korszak volt, így a Kárpát-medencében élő népek hosszabb egy helyben lakásra tudtak berendezkedni. Ezt az ásatásokon felszínre került többrétegű falvak, az úgynevezett tellek (a korábbi kultúrák romjainak egymás fölé rétegződésével keletkező dombok) bizonyítják. A tell-telepek középső bronzkori rétege arra mutat, hogy e településeken hosszú évszázadokon át minden törés nélkül folytatódott az élet. A nagy sírszámú temetőkben nem ritka, hogy több száz, sőt néha több mint 1000 sír is előkerül (például Budatétény). Mind a településtörténeti adatok (hosszú idejű egy helyben élésre utaló tell-települések), mind a nagy sírszámú temetők arra utalnak, hogy a korszakban igen jelentős demográfiai robbanás zajlott le: a népesség száma a korábbiakhoz képest megsokszorozódott. A Kárpát-medence népei jelentős kulturális kapcsolatokat tartottak fenn a mükénéi kultúra régióival, mint ahogy azt a jellegzetes mükénéi típusú fegyverek, ékszerek, bronzedények, valamint a kerámia díszítőmotívumai mutatják.
Lásd még:
Az Alpok és a mai német–cseh–lengyel területek
[szerkesztés]Közép-Európa északabbi és nyugatabbi részén később kezdődött a bronzkor, az aunjetizti kultúra megjelenésével (i. e. 18–17. század), amely számos kisebb csoportra oszlott, mint a straubingi és az adlerbergi kultúrák. Ez a népesség a Kárpát-medencébe is eljutott (hatvani kultúra). Néhány nagyon gazdag temetkezési hely leletei, mint például a Leubingen környékén talált aranyból készült temetkezési ajándékok, megnövekedett társadalmi rétegződésre mutatnak. A Kárpát-medencével ellentétben azonban ezen területek temetkezési helyei ritkák és kisméretűek.
A késői bronzkor egységes közép-európai kultúrái
[szerkesztés]A késői bronzkort (i. e. 2. évezred második fele) állandó népmozgások, valamint az ezzel együtt járó etnikai-kulturális változások jellemzik. A Kárpát-medencei kultúrákat és az aunjetizti kultúrát a késő bronzkori halomsíros kultúra harcias, lótartó törzsei követték (i. e. 17–13. század), akiket a tumuluszokban (halomsírok) történő temetkezés jellemzett. A halomsíros kései bronzkor fejlődősének csúcsát Dél-Németországban (Riegsee-bronzok), a Kárpát-medence északkeleti részében (Rimaszombat-Aranyos típusú raktárleletek), valamint Észak-Itáliában (Peschiera-bronzok) tapasztaljuk. A halomsíros kultúra fejlődésének végső szakasza egyben Európa őstörténetének sorsfordulója. az egymástól többé-kevésbé elszigetelten élő bronzkultúrák kora végérvényesen lejárt, s helyüket a hatalmas területre kiterjedő, egyetlen nagy kultúrkörhöz tartozó urnamezős kultúra veszi át. A halomsíros bronzműves központok kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek. Feltehetően e kereskedelem is alapvető szerepet játszott az urnamezős kultúra kialakulásában.[4]
Az utolsó nagy közép-európai kultúra az urnamezős kultúra volt (i. e. 12–9. század). A halomsíros kultúrával lényegében rokon urnamezős kultúrát az égetéses rítus szerinti urnába temetkezés jellemezte. Ide tartozik a Kelet-Németországban és Lengyelországban kialakult lausitzi kultúra (i. e. 14–6. század), amely a vaskorban is folytatódott. Az urnamezős kultúra az ekkor Svédországból induló és a Jütland-félszigeten, valamint az Elba és Morva folyók mentén déli irányba haladó, a nyugat-magyarországi velem-szentvidi bronzműves központ érintése után az Adriai-tenger északi partjáig húzódó borostyánkőút révén kapcsolódott az Észak-, illetve Dél-Európához.[5] Az sem kizárt, hogy a borostyánkő ismerete és gyógyító erejébe vetett hit a lausitzi kultúra területéről kivándorolt csoportokkal terjedt el délen, egészen a késő mükénéi városállamokig vagy hogy ezek csoportok már korábban, Odera menti őshazájukból való elvándorlásuk előtt kereskedelmi kapcsolatban álltak a mükénéi városállamokkal és a bronzfegyverek mellett egyik fő árucikkük éppen a görögök által elektronnak nevezett borostyánkő volt.[6] A Csákánydoroszlón és Velemben előkerült, árucsere alapjául szolgáló bronzöntvények („előpénz”) és az egész Európában egyedülálló, Góron talált öntőforma alapján a régészek a magyarországi Vas vármegye területét a késő bronzkori Közép-Európa kiemelkedő jelentőségű fémművesközpontjának tartják.[7]
A közép-európai bronzkort a vaskori hallstatti kultúra követte (i. e. 8–5. század). Csak Erdély tért el Közép-Európa többi részétől, mivel ez a terület az al-dunai és balkáni kultúrákkal szerves egységben fejlődött. A szarvasmarhatartó Noua-kultúra legnagyobb kiterjedése idején elfoglalta egész Erdélyt. Tárgyi emlékeik, kő- és bronzedényeik gazdagabbak, mint más egykorú kultúrák hagyatéka.
Dél-Európa
[szerkesztés]Nyugat-Európa
[szerkesztés]Nagy-Britannia
[szerkesztés]Nagy-Britanniában a bronzkor körülbelül i. e. 2100 és i. e. 700 közé tehető. A népvándorlás során a kontinensről új népek jutottak el a szigetekre. A Stonehenge körüli kora bronzkori temetők csontvázain végzett legújabb izotópos fogzománckutatások azt mutatják, hogy a bevándorlók közül néhány a mai Svájc területéről jött. A harangedényes kultúra népe egészen más viselkedésformákkal rendelkezett, mint a korábbi neolitikus ember és a kulturális változás is jelentős volt. Az átalakulás azonban valószínűleg békés lehetett, minthogy a legtöbb korábbi kultikus temetkezőhelyet (henge) láthatóan elfogadták az újonnan jövők. A gazdag wessexi kultúra ebben az időben fejlődött ki Dél-Angliában.
A bronzkor során az időjárás rosszabbra fordult. A korábbi meleg és száraz időjárást sokkal nedvesebb éghajlat váltotta fel, és a népesség a hegyekben lévő könnyen védhető helyekről az alacsony fekvésű völgyekbe kényszerült. Az alföldeken hatalmas haszonállattelepek fejlődtek ki, melyek megjelenése hozzájárult a gazdasági növekedéshez és ösztönözte a növekvő erdőirtást. A Deverel-Rimbury kultúra, amely a középső bronzkor második felében kezdett kialakulni (kb. i. e. 1400–1100), jól alkalmazkodott ezekhez a változásokhoz.
Cornwall volt a fő ónforrás, nemcsak a mai Nagy-Britannia területe, hanem Európa jelentős része számára is. A rezet – többek között – az észak-walesi Great Orme bányából szerezték be. A társadalmi csoportok alapvetően törzsi jellegűek voltak, ám az egyre növekvő társadalmi összetettség és hierarchia jelei egyértelműek.
A temetkezési kultusz (amely eddig a periódusig gyakran közösségi volt) egyre inkább egyénre szabott lett. Míg a neolitikumban a nagy közös sírkamrákat vagy sírdombokat használtak temetkezési helyül, a kora bronzkori ember különálló tumuluszokba, vagy néha kővel fedett sírüregekbe temetkezett.
Észak-európai bronzkor (i. e. 1500–500)
[szerkesztés]Észak-Németországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában a bronzkori telepesek rengeteg jellegzetes és csodálatos tárgyat készítettek, mint például a Dániában felfedezett lúra (lur) kürtök. Néhány nyelvész úgy gondolja, hogy a germán nyelvek őse ezen a területen alakult ki az i. e. 2. évezredben. A germán törzsek kialakulása az észak-európai vaskorban fejeződhetett be.
Oscar Montelius ezt a kort I.–VI. periódusra osztja. Montelius V. periódusa más régiókban már a vaskorba esik.
- Lásd még: Trundholmi kocsi
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bronze from Ban Chiang, Thailand: A view from the Laboratory. [2009. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. március 16.)
- ↑ The Golden Age of Chinese Archaeology - NGA
- ↑ Ezredfordulón 142. old.
- ↑ Kőszegi Frigyes: A történelem küszöbén. Kossuth Könyvkiadó, 1984. 119-120. old.
- ↑ Kees Bakker: A borostyánkőút mentén Európa hatszor született. (http://www.keesbakker.com/essays/R1.html)
- ↑ Kőszegi Frigyes: I.m. 150-151. old.
- ↑ Pénzrendszer a bronzkorban?. [2007. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 28.)
Bibliográfia
[szerkesztés]- Pernicka, E., G.A. Wagner, et al. "Early Bronze Age Metallurgy in the Northeast Aegean." in Troia and the troad: scientific approaches. Berlin, London: Springer; 2003.; 143–172. oldal; ISBN 3-540-43711-8
- ↑ Ezredfordulón: Magyar régészet az ezredfordulón, Főszerkesztő: Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály, Budapest (2003). Hozzáférés ideje: 2012. december 28.
További információk
[szerkesztés]- The Bronze Age in Europ (angol nyelven). [2007. november 23-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 3.)
- Vissza a bronzkorba?