Švejk

Švejk, a derék katona szobra a homonnai pályaudvar szomszédságában. A szobor amellett a kút mellett strázsál, melyből az emlékezetes közjáték idején az a bizonyos konyakszínű rozsdás víz csordogált. Az alkotó Jaroslav Drotár

Švejk szobra a lengyelországi Przemyślben

Lada rajza egy Švejkről elnevezett étteremben

Nagy idők nagy embereket kívánnak.

– Švejk

Josef Švejk a cseh Jaroslav Hašek író szimbólummá vált regényalakja, több humoreszk és egy befejezetlen szatirikus regény címszereplője.

Előfordulása

1911-ben jelent meg az az első öt humoreszk, amelyekben Jaroslav Hašek először rajzolta meg Švejk alakját. A K. u. k. hadsereg leírása itt még felületesebb, mint a fő műben, mert csak Josef Mach nevű cseh költőbarátja elbeszéléseiből ismerte Hašek a katonaságnál dúló állapotokat.

Švejk, a derék katona, a háború előtt

1. Švejk Itália ellen vonul
2. Švejk misebort szerez
3. Švejket szuperarbitrálják
4. Švejk megtanul bánni a lőgyapottal
5. Švejk fellendíti a hadirepülést

(Megjelent: Fekete-sárga panoptikum. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, Pozsony, 1956. Fordította Tóth Tibor.)

A figura híressé végül az 1923-as Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című regény címszereplőjeként vált.

Jellemvonásai

A könyv az Osztrák–Magyar Monarchia államszervezetének és az első világháború szatirikus kritikája. Švejk személyesíti meg az akkori monarchiabeli kispolgárt mint passzív ellenállót.

A regény hőse, mint az alcím is állítja, egy „derék katona”. Furcsa tisztesség a Švejké: bár korábban már egy orvosi bizottság hülyesége miatt katonai szolgálatra véglegesen alkalmatlannak nyilvánította, részt kell vennie az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, sőt tévesen osztrák fogságba is esik. Ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a maga módján (nem mindig szabályos úton, és amennyire hülyeségétől telik) teljesíteni a kötelességét, de mindig valami bajba keveredik.

A szatirikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háború- és monarchiaellenes élű. A panoptikum, melyet az író és a monarchia militarista világából felvonultat, gyilkos, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. A dicsőséges „csihi-puhi” anekdotafüzérszerűen kibontakozó, javarészt Švejk által kommentált története: az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményéből áll össze.

Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság korhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi – sokszor naturalista – nyelvezetű dialógusok szatirikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hašek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik.

Ábrázolása

A regényhez Josef Lada készített örökérvényű illusztrációkat.

Források

• Radko Pytlík: A csavargó liba (Kossuth, Bp., 1981)
• Josef Lada: Švejk, a derék katona kalandjai képekben (Helikon Kiadó, 1982) Fordította Tandori Dezső. ISBN 963 207 658 3 Pontos hivatkozás!

Online szövegek

• Švejk, a derék katona a háború előtt – Magyar Elektronikus Könyvtár
• Švejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban – Magyar Elektronikus Könyvtár
• Infanteriszt Svejk ford. Karikás Frigyes, Bp: Anonymus, 1945. – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára REAL-EOD Repozitórium

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Švejk témájú médiaállományokat.

• Képek a Švejkből Archiválva 2007. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Josef Lada, az illusztrátor Archiválva 2006. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – németül
• Švejk a veszprémi színházban
• A prágai Kehely vendéglő