Ugrás a tartalomhoz

Mura (Dráva)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alsó-Mura-sík szócikkből átirányítva)
Mura
Hajómalom a Murán (Veržej, Szlovénia)
Hajómalom a Murán (Veržej, Szlovénia)
Közigazgatás
OrszágokAUT Ausztria
CRO Horvátország
HUN Magyarország
SLO Szlovénia
Földrajzi adatok
Hossz454 km
Forrásszint1898 m
Vízhozam166 m³/s
Vízgyűjtő terület13 824 km²
ForrásMagas-Tauern
é. sz. 47° 07′ 48″, k. h. 13° 20′ 49″47.130000°N 13.346900°E
TorkolatDráva
é. sz. 46° 17′ 54″, k. h. 16° 53′ 09″46.298300°N 16.885800°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Mura témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Római neve az 1–4. században Murus volt. [1] A Frank Birodalom idején a 9. században Marua néven szerepel. [2]

Leírása

[szerkesztés]

Az 1898 m magasan eredő Felső-Mura a Magas-Tauernban, Salzburg tartományban ered, majd Stájerországban egy éles kanyarral délre, a szlovén határ felé veszi az irányt. Itt kelet-délkeletnek fordul és Légrádnál ömlik a Drávába. Teljes hossza 454 km.

A Mura alsó folyása, az Alsó-Mura „megrögzött” határfolyó. Az utolsó 130 km-ből, mintegy 100 km hosszan képez államhatárt (kb. 35 km szlovén-osztrák határ, 20 km horvát-szlovén, és kb. 45 km magyar-horvát határ). Az Alsó-Mura-sík nevű dombvidéki medencén folyik keresztül, amely a Dráva-Mura-dombvidék részét képezi.

A Murán tavasszal és nyáron magas a vízállás, mivel az Alpokban ekkortájt olvad el a hó.

Jelentősebb mellékfolyói a Murica, Lendva balról, jobbról pedig a Ščavnica és a Trnava, melyet szabályozásakor a horvátok átirányítottak a Drávából a Murába.

A Mura két nagyobb tájegység nevét adta: a Muravidékét a mai Szlovéniában és a Muraközét a mai Horvátországban, a Dráva és a Mura között. Jelentősebb városok a Mura mentén: Murau, Judenburg, Graz, Mureck, Gornja Radgona, Radenci és Muraszerdahely (Mursko Središće).

2023 augusztusában a folyó vízgyűjtőterületén jelentős mennyiségű csapadék esett. Az ezt követő árhullám Letenyénél 552 centiméterrel (augusztus 7.) tetőzött. Ez 2 centiméterrel volt kisebb a korábban mért legmagasabb vízszinttől.[3]

Történelmi és gazdasági szerepe

[szerkesztés]

A folyó jellegzetessége az úszó vízimalom. Valaha 92 volt a folyón, mára csak néhány maradt belőlük. A magas tavaszi vízhozamot kihasználandó 31 vízerőmű épült rajta, ebből harminc Ausztriában, egy pedig Szlovéniában található. Az 1980-as évek végéig az egyik legszennyezettebb folyó volt egész Európában. Főleg az osztrák részen szennyezték a papírgyárak és a nehézipar. A helyzet azóta sokat változott: a folyóba visszatért a pénzes pér, amely különösen érzékeny a környezeti viszonyokra.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Római térkép
  2. Frank térkép
  3. Rekord árvízszintet jelentettek a Dráván. 24.hu (2023. augusztus 8.) (Hozzáférés: 2023. augusztus 12.)

Források

[szerkesztés]
  • Római térkép: A Kárpát-medence a rómaiak idején (Kr. e. 15 – Kr. u. 395), Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 105. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991) 
  • Frank térkép: A Kárpát-medence a frank uralom idején (9. század), Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 106. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991) 
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy