Ugrás a tartalomhoz

Trigliceridek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Triglicerid szócikkből átirányítva)
Példa telítetlen, kevert trigliceridre (C55H98O6). Bal oldalon: glicerin; jobb oldalon fentről lefelé: palmitinsav, olajsav, alfa-linolénsav.

A trigliceridek (más néven triacilglicerol vagy triacilglicerid) glicerinből és a hozzá kapcsolódó három zsírsavból álló észterszármazékok.[1][2] A lipidek egyik csoportja. A trigliceridek a fő alkotóelemei a természetes zsíroknak, melyekbe az emberi, állati, valamint a növényi zsiradékok tartoznak.[2]

Kémiai tulajdonságok

[szerkesztés]

A trigliceridek apoláris, hidrofób vegyületek,[2][3] vízben gyakorlatilag oldhatatlanok.[2] Lúgos hidrolízisük során glicerin, valamint a zsírsavak sói, azaz szappanok keletkeznek.[4][5]

Csoportosításuk

[szerkesztés]

Több különböző típusuk létezik, a fő csoportok: telített és telítetlen zsírsavval rendelkező trigliceridek, valamint egyszerű és kevert trigliceridek.

A telített zsírsavak hidrogénnel "telítettek" – azaz a szénlánc a szén-szén kötéseken kívül az összes fennmaradó kötési helyen hidrogénatomokkal létesít kapcsolatot. Ebből adódó tulajdonságuk a magasabb olvadáspont, és hogy szobahőmérsékleten általában szilárd halmazállapotúak. A telítetlen zsírsavak esetén a molekula nincs minden kötési helyen hidrogénatomokkal telítve, helyette a szénben kettős kötések alakulnak ki. Az ilyen zsírsavaknak, illetve az ilyen zsírsavakkal rendelkező triglicerideknek alacsonyabb az olvadáspontjuk, és szobahőmérsékleten rendszerint folyékonyak.

Egyszerű trigliceridekről beszélünk, ha a glicerin mindhárom hidroxilcsoportjához azonos fajta zsírsav kapcsolódik.[2][6] Ha viszont két- vagy háromféle zsírsav kapcsolódik a glicerinmolekulához, akkor kevert triglicerideknek nevezzük őket.[2][6]

Biológiai funkciók

[szerkesztés]

A trigliceridek leggyakrabban a növényi magvakban, valamint a gerincesek zsírsejtjeiben fordulnak elő apró zsírcseppek formájában.[2] A trigliceridek hatékonyabban tárolható energiaforrások a poliszacharidokkal összevetve, mivel a trigliceridek oxidációja során több mint kétszer annyi energia szabadul fel.[2] Emellett hidrofób jellegük miatt nem igényelnek hidratációt, tehát az élő szervezetnek nem kell járulékos energiát befektetnie a víz hordozásához.[2] A bőr alatt lévő zsírszövetek az energiatároló funkciójuk mellett hőszigetelő szerepet is betöltenek.[2] A trigliceridek jelen vannak a vérben is, ezen keresztül zajlik a zsírszövetek zsírjainak cukorrá, valamint a cukrok zsírrá alakítása a májban. A trigliceridek a fő alkotói az emberi bőr által termelt faggyúnak is.[7]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Nomenclature of Lipids. IUPAC-IUB Commission on Biochemical Nomenclature (CBN). (Hozzáférés: 2007. március 8.)
  2. a b c d e f g h i j David L. Nelson, Michael M. Cox. Principles of Biochemistry, 7th edition, W.H. Freeman & Company (2017). ISBN 9781464126116 
  3. Wunderlich Lívius, Szarka András. A biokémia alapjai. Typotex kiadó (2014). ISBN 9789632791685 
  4. Mary K. Campbell, Shawn O. Farrell. Biochemistry, 6th edition, Thomson Brooks/Cole (2009). ISBN 978-0-495-39041-1 
  5. James N. Spencer, George M. Bodner, Lyman H. Rickard. Chemistry - Structure & Dynamics, 5th edition, John Wiley & Sons, Inc. (2011). ISBN 978-0-470-587119 
  6. a b Csapó János, Csapóné Kiss Zsuzsanna. Élelmiszer-kémia. Mezőgazda Kiadó (2003). ISBN 9789632866420 
  7. Lampe, M. A. (1983). „Human stratum corneum lipids: characterization and regional variations”. J. Lipid Res. 24 (2), 120–130. o. PMID 6833889. 
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy