Download the Full Ebook and Access More Features - ebooknice.

com

(Ebook) Krack the Case: Guess-It-Matters by

Advaith Krishna A, Mansi Gunwant, Consulting &
Analytics Club, IIT Guwahati

https://ebooknice.com/product/krack-the-case-guess-it-
matters-49586266

OR CLICK HERE

DOWLOAD EBOOK

Download more ebook instantly today at https://ebooknice.com

 Instant digital products (PDF, ePub, MOBI) ready for you
Download now and discover formats that fit your needs...

Start reading on any device today!

(Ebook) Biota Grow 2C gather 2C cook by Loucas, Jason;

Viles, James ISBN 9781459699816, 9781743365571,
9781925268492, 1459699815, 1743365578, 1925268497
https://ebooknice.com/product/biota-grow-2c-gather-2c-cook-6661374

ebooknice.com

(Ebook) Matematik 5000+ Kurs 2c Lärobok by Lena

Alfredsson, Hans Heikne, Sanna Bodemyr ISBN 9789127456600,
9127456609
https://ebooknice.com/product/matematik-5000-kurs-2c-larobok-23848312

ebooknice.com

(Ebook) SAT II Success MATH 1C and 2C 2002 (Peterson's SAT

II Success) by Peterson's ISBN 9780768906677, 0768906679

https://ebooknice.com/product/sat-ii-success-
math-1c-and-2c-2002-peterson-s-sat-ii-success-1722018

ebooknice.com

(Ebook) Master SAT II Math 1c and 2c 4th ed (Arco Master

the SAT Subject Test: Math Levels 1 & 2) by Arco ISBN
9780768923049, 0768923042
https://ebooknice.com/product/master-sat-ii-math-1c-and-2c-4th-ed-
arco-master-the-sat-subject-test-math-levels-1-2-2326094

ebooknice.com
(Ebook) Cambridge IGCSE and O Level History Workbook 2C -
Depth Study: the United States, 1919-41 2nd Edition by
Benjamin Harrison ISBN 9781398375147, 9781398375048,
1398375144, 1398375047
https://ebooknice.com/product/cambridge-igcse-and-o-level-history-
workbook-2c-depth-study-the-united-states-1919-41-2nd-edition-53538044

ebooknice.com

(Ebook) The Septuagint: What It Is and Why It Matters by

Gregory R. Lanier, William A. Ross ISBN 9781433570520,
1433570521
https://ebooknice.com/product/the-septuagint-what-it-is-and-why-it-
matters-48356648

ebooknice.com

(Ebook) Ace Your Case! Consulting Interviews by WetFeet

ISBN 9781582072470, 1582072477

https://ebooknice.com/product/ace-your-case-consulting-
interviews-4066008

ebooknice.com

(Ebook) The Science of Sleep: What It Is, How It Works,

and Why It Matters by Wallace B. Mendelson ISBN
9780226387161, 022638716X
https://ebooknice.com/product/the-science-of-sleep-what-it-is-how-it-
works-and-why-it-matters-6809584

ebooknice.com

(Ebook) Careers in IT Consulting, 2009 Edition by WetFeet

ISBN 9781582077925, 1582077924

https://ebooknice.com/product/careers-in-it-
consulting-2009-edition-1768824

ebooknice.com
Guess-It-Matters.
Disclaimer
All information in this guide is accurate and complete to the best of our knowledge. Any
data, definitions or inspirations have been acknowledged wherever possible. Any
redistribution or reproduction of part or all of the contents in any form is prohibited.

If you find some discrepancy in the material, feel free to contact us at cac@iitg.ac.in

© Consulting & Analytics Club, IIT Guwahati. All rights reserved.

First Published in March 2023

Developed by the Consulting Team at Consulting & Analytics Club, IIT Guwahati.

Explore more resources at iitg.ac.in/sa/caciitg/ktc/

Editorial Team
Managing Editors: Advaith Krishna A (Head of Consulting), Mansi Gunwant (Secretary)

Contributors: Aashrith Ram, Abhishek Singh, Aditya Kumar, Advaith Krishna A, Alina
Rizvi, Aman Kumar, Arhita Kundu, Bhadra Tendulkar, Harsh Gupta, Kanike Uday, Mansi
Gunwant, Rishi Srinivasan, Rudra Shankar Nandy, Tejas Tendulkar

i
Preface
“The results are only as good as the assumptions made.”

The accuracy of an estimation approach is only as good as the quality of the assumptions
made and the methodology used to arrive at the estimate. While the assumptions made
play a critical role in determining the accuracy of the estimate, it is also essential to
consider the broader methodology used to arrive at the estimate. This includes the data
sources used, the statistical techniques employed, and any other methods or techniques
used to arrive at the estimate.

Additionally, when it comes to business and strategy, there is seldom an exact answer to
any problem or question. It is often left up to the analyst or decision-maker to make
educated guesses, also known as guesstimates, in order to provide insights and
recommendations. Guesstimates are a crucial component of case interviews, which are
often used in the hiring process for consulting and strategy roles. These interviews
simulate real-world business problems and require candidates to use critical thinking,
problem-solving, and analytical skills to arrive at an estimate or recommendation.

This book is designed to provide a comprehensive collection of guesstimate questions

and solutions that can be used to practice for case interviews. The questions in this book
have been carefully crafted to cover a wide range of topics and difficulty levels, allowing
readers to build and refine their guesstimation skills. Each question is accompanied by a
detailed solution that explains the underlying assumptions and approach used to arrive at
the estimate, providing valuable insights into how to approach similar problems in the
future.

Whether you are a seasoned consultant looking to brush up on your skills or a student
preparing for your first case interview, this book is an essential resource for mastering the
art of guesstimation. So, without further ado, let's dive into the world of guesstimates and
start honing our analytical skills!

- Advaith Krishna A
Mansi Gunwant

ii
Table of Contents
How should you approach guesstimates? 1

Tips and Tricks 2

Supply-side vs Demand-side Approach: Key Insights 3

Some Commonly Used Assumptions for Guesstimates 4

Guesstimates 6
Estimate the number of watches currently in use in Delhi. 7

Estimate the number of aeroplanes ying in India right now. 8

How many cups of tea are consumed in all of India every week? 9

Estimate the size of the chewing gum market in India. 10

Estimate the number of ATMs in Delhi. 11

How many packets of noodles are consumed monthly at a college campus? 12

How many hotel-sized mini bottles of shampoo are sold every year? 13

How many Mazda dealers are there in the USA? 14

How much change would you nd on the oor of an average mall in a day? 15

How many words are there in an average daily newspaper? 16

Estimate the number of ights taking off in a day from Delhi Airport. 17

[Practice] Estimate the daily revenue of an average fuel station in Mumbai. 18

[Practice] How many fuel stations are there in India? 18

Estimate the number of customers purchasing smartphones from Flipkart during the Big Billion
Day Diwali Sale. 19

Determine the number of active GMail users in India. 20

How many medium-sized factories are there in Mumbai? 21

How much money is collected per hour during the rush hour at a toll plaza on the Delhi-Mumbai
Expressway? 21

Estimate the size of the diaper market in India. 22

[Practice] Estimate the size of the Indian Cement Industry. 23

[Practice] Estimate the number of traf c signals in your city. 23

Estimate the number of cigarettes smoked in India per month. 24

[Practice] Miscellaneous 25

iii
fl
fi
fl
fi
fl
How should you approach guesstimates?

A general approach towards guesstimates can be thought of as follows:

Clarifying the Scope: Anything that is/may seem ambiguous must be cleared right away.
Ask questions! Thoughtful questions show that you have an eye for detail. You need to
identify the constraints you are working under to answer clearly and move through the
case faster.

Developing a Strategy: Think of an overall strategy that exhaustively covers the issue at
hand. Try to think from different perspectives as well. Generally, three methods are used
(with tailored variations): Top-Down, Bottom-Up, and Employing a Proxy. Base your
strategy on general 2-3 element formulae (such as averages, demand, and supply).

Thinking out loud: At every step of the interview, it is essential to engage with the
interviewer. When you have formulated the basic understanding of the problem in your
head, start thinking out loud about your strategies and approaches. This will also be
beneficial in giving your interviewer an idea of where you might be heading and
understanding your approach better, sometimes even in guiding you in case you go
wrong.

Break down the problem: Once you identify the constraints you must work under, break
down the problem into smaller pieces (a MECE approach). Remember the following
factors while breaking them down into parts — Population, Income split, Age split,
Gender, and Rural-Urban split.

Perform Math & Sanity Checks: Estimate each piece separately and multiply them to get
the overall estimate. Take easy numbers and percentages for your calculation. Perform
sanity checks mentally wherever there is “sensitive data” and suggest sanity checks on
your own to the interviewer. Making sure your answer is realistic shows that you are
methodical in your approach.

This guide follows a slightly different approach, where primary assumptions and a brief
overview of the method under consideration are stated under a “Setting the Stage”
section, the overall process is discussed under “Approach”, and sanity checks are
performed under “Validation”. Some questions have “Variations” listed at the end for
readers who want to practice similar questions.

1
Tips and Tricks

Averages: The geometric mean is more appropriate for guesstimates than the arithmetic
mean when dealing with variables and statistical data, as it considers the compounding
effect of the values over time and is less sensitive to outliers or extreme values. This is
because extreme values have a disproportionate impact on the arithmetic mean and can
distort the estimate of the overall trend.

Fractions: When dealing with large populations or estimating overall trends where
demographic variations can be ignored, the fraction of time the average person spends
doing some activity is equal to that of people doing it right now. For example, if the
average student spends 10% of their time reading, then at this instant, we can expect that
10% of all students are reading.

This… That: Employing a proxy in guesstimates involves using a related metric or data
point to estimate the value of another metric or data point that is difficult to measure or
estimate directly. A proxy variable can be any quantifiable measure correlated with the
variable of interest and is often used when no direct data is available.

For example, if you wanted to estimate the number of cars on a particular road during
rush hour but don't have any direct data, you could use the number of people commuting
to work in the area as a proxy. You might assume that each person travelling to work
drives one car, on average, and use the number of people commuting to work as a rough
estimate of the number of cars on the road during rush hour.

Simplicity: Work with simpler numbers, round off intelligently, and use percentages. This
is because guesstimates are never about the right answer but about following the best
approach. Simplifying numbers makes it easier to work with and perform calculations in
your head. In a case interview, time is often limited, and simplifying numbers can help you
arrive at an estimate more quickly. This can give you more time to think about other
aspects of the problem and come up with a more comprehensive solution.

2
Supply-side vs Demand-side Approach: Key Insights

Supply and demand are two key concepts in economics that can be used in guesstimates
to estimate the potential outcomes of a situation. Both the supply and demand side
approaches in guesstimates involve making estimates based on available data, but they
focus on different aspects of the problem.

The supply-side approach focuses on the factors that affect the ability of a company or
economy to produce and supply goods and services. This approach is often used to
evaluate the potential impact of changes in production costs, technology, and the
availability of inputs such as labour and raw materials on the ability of a company or
economy to produce and supply goods and services.

The demand-side approach, on the other hand, focuses on the factors that affect the
desire and ability of consumers to buy goods and services. This approach is often used to
evaluate the potential impact of changes in consumer income, preferences, and prices on
the demand for goods and services.

The supply-side approach is advantageous when the factors involved in production are
well-defined and measurable (e.g. how many cars are fuelled in a gas station). In such
cases, it may be possible to make relatively accurate estimates of the potential output
based on the available information about the production capacity, resources, and other
factors involved.

However, it is also essential to consider the demand side in any guesstimate, even when
using a supply-side approach. The demand side provides information about the potential
market for a product or service and can help to validate the estimates made on the supply
side. For example, suppose a guesstimate suggests that a coffee shop could serve
100,000 customers per year based on its production capacity, but there is only demand
for 50,000 customers in the area. In that case, the estimate on the supply side may need
to be revised.

Supply-side approaches are easier to calculate, but they can also yield close results, which
may not be fully accurate. A rule of thumb is to start from the supply side and perform a
sanity check considering the expected demand. In summary, while the supply-side
approach helps estimate the potential output of a particular industry, firm or product, it
should always be accompanied by consideration of the demand side to ensure that the
estimates are valid and reliable.

3
Some Commonly Used Assumptions for Guesstimates

Rural-Urban Split
World: 60 % Rural and 40 % Urban
India: 70 % Rural and 30% Urban

Income-wise Split in India

Urban: Below Poverty Line - 0%
Lower Income - 40%
Middle Income - 40%
Upper Income - 20%

Rural: BPL- 20%

Lower Income - 30%
Middle Income - 40%
Upper Income -10%

Age Split
0-14: 25%
15-25: 20%
26-59: 40%
60+: 15%

Gender Split
Female: 50%, Male: 50%

Occupation-wise Split
Global: People of Working Age - 50% of the total population
of which, Blue Collar - 75%
White Collar - 25%
India: People of Working Age - 50% of the total population
of which, Blue Collar - 75%
White Collar - 25%
(or)
Agriculture and Fishery - 40%
Industry and Allied Sectors - 25%
Services - 35%
(or)
Unorganised Sector - 70%
Organised Sector - 30%

4
Internet Penetration in India: 40%
Population
World: 8 billion
India: 1.4 billion or 140 Cr
USA: 330 million or 33 Cr
UK: 68 million or 6.8 Cr
Canada: 4 Cr
Delhi: 3 Cr
Bangalore: 1 Cr

Household size
USA: 2.5
India: 4.4 (~ 4 in urban and ~ 5 in rural areas)

5
Guesstimates
 Estimate the number of watches currently in use in Delhi.

Setting the Stage

This question can be approached considering an income, household, or age-wise split.
The following approach is based on the income-wise break of the population. The rural
population of Delhi (around 2% of 3 Cr, the total population) can be ignored for simplicity.
We'll assume that one would own up to one watch at any time. Since watches are easily
replaceable/repairable, we can consider that all are in working condition.

Approach
The approach can be detailed as follows:

( )
This would give us a total of 3 Cr × + + = 1.35 Cr watches.

Variations
Another problem uses a similar approach: Estimate the number of laptops in working
condition in Delhi.

Here, you'll have to divide this problem into two parts — personal and work laptops. For
personal laptops, you might need to consider that lower sections will have one laptop per
household, while the upper-income population might have two per household.
Additionally, we can assume that there are four members in every household. 25% of the
working population (1.5 Cr) will use a PC/laptop at their office. It is safe to assume that a
quarter of this would use a laptop.

( )
The number of personal laptops = ( Cr households) × × + + = 45
4
lakhs.

The number of work laptops = 1.5 Cr × 0.25 × 0.25 = 9.375 lakhs ~ 10 lakhs. Assuming
10% of all laptops don't work at any point, we'll get ~ 49.5 lakh laptops.

7
𝟤
𝟢
𝟤
𝟢
𝟤
𝟢
𝟤
𝟢
𝟤
𝟢
𝟤
𝟢
𝟤
𝟥
𝟥
𝟦
𝟦
𝟤
𝟤
𝟥
 Estimate the number of aeroplanes flying in India right
now.

Setting the Stage

The number of aeroplanes currently flying would include those that have taken off but
have yet to land. In this case, we'll consider only commercial passenger flights while
ignoring any rush caused by seasonal demand.

One method to approach a problem like this is to find the average flight duration and
then multiply that value by the number of flights taking off in that period. We'll follow a
supply-side approach for convenience since segmenting the airports would be easier
based on the gap between take-offs. Since the number of aeroplanes taking off would
vary depending on the time of day and the type of airport, we'll assume total operational
capacity and later adjust it to arrive at a range.

Approach
We can assume the average flight duration to be around 2 hours (a quick way to verify this
is to take a known range and find the geometric mean — in this case, it should be
between 1 and 4 hours hence giving an average of 2 hours).

Now, we can split the airports into three types based on capacity and estimate the
number of flights taking off in 2 hours. We'll consider 130 airports in total.

Type No. of Airports No. of Runways Gap between No. of ights taking-off
take-offs (in min) in an hour

Major 5 2 5 120

Medium 25 1 10 150

Small 100 1 30 200

The total number of flights taking off in an hour = 470, and the total number of flights
taking off in two hours = 940 ~1000. Assuming that the airports operate at 75% of their
total capacity during peak hours and at 25% during the least active hours, the number of
aeroplanes flying anytime would be within a range of 250-750 (taking the geometric mean
of this range will give us ~400 flights in the air at a given time)

Validation
We will find the number of people flying daily to verify whether this number is correct.
Assuming an average aeroplane has 150 seats with 80% occupancy, this would amount to
120 occupied seats per flight. Now 400 flights will carry 48,000 passengers. Considering
most travel happens in 16 hours (or eight slots), there would be close to 4 lakh passengers
travelling daily, which seems reasonable.

8
fl
How many cups of tea are consumed in all of India every
week?

Setting the Stage

We'll assume that every day of the week is considered identical and does not affect tea
consumption and that the number of people who take tea more than twice a day is
negligible. Consumption varies depending on the age group; hence we'll use an age-wise
split to estimate the weekly consumption for the whole population.

Approach
The total population of India is 140 Cr. We've assumed that most people in the age group
0-14 would prefer milk or coffee, which is evenly distributed in the 15-25 group. Tea is
typical in older age groups. Hence, we can find the average daily consumption per
person as follows:

Age group (A) (B) (C) Daily Consumption

% of people of No of cups per day Further
that age group per day division (A×B×C)

0-14 25% 0 90% 0

1 10% 0.025

15-25 20% 0 40% 0

1 50% 0.1

2 10% 0.04

25+ 55% 0 10% 0

1 50% 0.275

2 40% 0.44

Daily Consumption per person 0.88

Weekly Consumption in Cr 862.4

(0.88 × 7 × 140)

Hence, ~ 850 Cr cups of tea are consumed in India weekly.

Variations
The following questions can be easily solved using an age-wise split. Do try them out!
1. How many video games are sold across all platforms in India annually?
2. How many cricket bats are sold in India annually?
3. What is the average age of people who buy cars in India? (This one's a bit tricky, state
your assumptions clearly before you proceed)

9
Estimate the size of the chewing gum market in India.

Setting the Stage

We'll assume that the number of people consuming chewing gum in the age group below
15 and above 50 is negligible and can be ignored. Also, we ignore the consumption by
the lower-income population (50% of the total population). Consumption varies
depending on the age group; hence we'll use an age-wise split to find the daily
consumption per person and estimate the yearly consumption for the population.

Approach
The total population of India is 140 Cr. Chewing Gums are typically consumed by middle
and higher-income people (50% of the total population). Thus the population in focus is
70 Cr. We categorise the consumers as high-frequency, medium-frequency and low-
frequency consumers. Also, we assume the price of one packet, which contains four units
of gum, to be Rs. 5, and the number of weeks in a year to be 50. Hence, we can find the
market size of chewing gums as No. of Consumers × No. of packets per year × Price
per unit.

Age group No. of (A) % No. of No.of Yearly

people in No.of packets consumers Consumers packets per Consumption
that age per week (Cr) year( A* 50)

group (Cr)

0-14 (30%) 20 0 - - - 0

15-17 7 2 0 0 100 0
(Low, 10%)
1 20% 1.5 50 375

0.5 80% 5.5 25 687.5

18-24 7 2 60% 4 100 2000

(High, 10%)
1 30% 2 50 500

0.5 10% 1 25 125

25-35 11 2 5% 0.5 100 250

(Medium,
1 60% 6.5 50 1625
15%)
0.5 35% 4 25 500

35-50 11 2 0% 0 100 0
(Low, 15%)
1 40% 4.5 50 1125

0.5 60% 6.5 25 812.5

50+ (20%) 14 0 - - - 0

Market Size (in Cr) 8000

10
Hence, the market size of chewing gums in India is ~ 8000 Cr.

Variations: More Market Sizing Questions

The following questions are based on finding the annual market size of different products
and will follow a similar approach. Do try them!
1. Estimate the market size of formal ties in India.
2. Estimate the annual size of socks sales (by revenue) in India.
3. Estimate the size of the diaper market in India.

Estimate the number of ATMs in Delhi.

Setting the Stage

We'll find the average number of ATM cards in a household, and the distribution of the
population of Delhi based on population density and find the number of ATMs required.

Approach
The population of Delhi is 3 Cr. Assuming 4 people per household, there should be 75
lakh households in Delhi. Now, we'll estimate the total number of ATM cards in Delhi as
follows:

Income Level % of population ATM Cards per household

Lower 40 1

Middle 40 2

Upper 20 4

The average number of ATM cars in a household = 2. Therefore, there are 1.5 Cr ATM
Cards in Delhi. Now, 60% of the population resides in high-density areas, and the rest in
low-density areas. Let's assume we have 1 ATM per 5000 cards in high-density areas while
1 ATM per 2500 ATM cards in low-density areas.

This gives a total of (90 lakh / 5000 + 60 lakh / 2500) = 1800 + 2400 = 4200 ATMs.

Validation
For an ATM in a high-density area, an ATM operating for 16 hours daily can process 12 ×
60/3 = 240 transactions in a day (assuming 3 minutes are taken for a transaction) or 7200
transactions per month. Since 5000 cards use one ATM, this would mean that one card is
used at least once every month.

11
How many packets of noodles are consumed monthly at a
college campus?

Setting the Stage

Let's assume the average number of students in a residential college to be around 7000.
Each department, on average, has 50 professors, which means 400 faculty members
across eight departments (say). The number of other technical and administrative staff =
75% of academic personnel = 300. This means the total number of working professionals
= 400 + 300 = 700. We should also include their family members, an average of one per
member. We assume that other working professionals, like hostel workers, guards etc., do
not reside on campus; thus, their number would not contribute to the total value.
Additionally, we'll consider that there are four weeks per month.

Now that we've some data to work with, we'll estimate the consumption for students and
working professionals (along with their families).

Approach
Consumption by Students
Frequent - Students eat an average of 4 packets of noodles weekly. This would be 20% of
the student population which implies 1400 students. This implies 5600 packets of noodles
per week and 1400 × 4 × 4 = 22,400 packets in a month.

Less Frequent - Students that eat two packets of noodles every week. This would be
roughly 50% of the student population for a college, which comes out to be 3500
students. This implies 3500 × 2 × 4= 28,000 noodles in a month.

Least Frequent - Students that eat one packet of noodles every week. This is the rest of
the student population, which means 2100 students and (2100 × 1 × 4) = 8400 packets
per month.

Therefore the total number of packets consumed by students would be 58,800.

Consumption by Professionals
For working professionals, we can again divide the population into three types. However,
the number of packets consumed per person would be lower compared to students,
given that college students are more likely to eat noodles.

Frequent - Families where every person eats three packets of noodles every two weeks,
which means six packets of noodles every month per family member. The number of such
families will again be 20%. This gives a number of (0.2 × 700 × 2 × 6) = 1680 packets per
month.

12
Less Frequent - Families where every person eats two packets of noodles every two
weeks, which means four packets of noodles every month per family member. The
percentage of such families will be 50%. This results in (0.5 × 700 × 2 × 4) = 2800

Least Frequent - Families where every person eats one packet of noodles every two
weeks, which means two packets of noodles every month per family member. The number
of such families will be 30%. This gives (0.3 × 700 × 2 × 2) = 840

Therefore the total number of packets consumed by professionals would be 5320.

Total number of packets = 64,120 ~ 65,000 per month

Validation
The total number of people considered for the guesstimate is 7000 + 1400 = 8400
The number of packets consumed in a day = 65,000 / 30 = 2166.67
Number of packets consumed by one individual in one day = 2166.67 / 8400 = 0.26
This means that, on average, a person in the college consumes roughly one packet of
noodles every four days, which is a reasonably acceptable rate.

How many hotel-sized mini bottles of shampoo are sold

every year?

Setting the Stage

We can find the number of bottles produced from a supply-side approach, factoring in
the average consumption and occupancy.

Approach
We'll assume that there are 4000 major cities worldwide, and each such city will have
around 15 hotels, of which 10 provide shampoo bottles to every customer. Additionally,
each hotel will have around 50 rooms, and most customers will stay for two days.
Consider that for 25% of the year, a hotel remains 100% occupied and 50% occupied for
the rest of the year, so the average occupancy is around 62.5%. This means (4000 × 10 ×
0.625 × 50) = 12,50,000 rooms are occupied daily worldwide.

We'll divide the rooms in a hotel into three categories :

A. Studio Rooms: 30% - 1 bottle in a two-day stay
B. Suite rooms: 40% - 1 bottle in a two-day stay
C. Family rooms: 30% - 2 bottles in a two-day stay

So we have 70% of occupants using half a bottle per day and 30% of occupants using one
bottle a day, which gives ((0.7 × 0.5) + (0.3 × 1)) × 12,50,000 = 8,12,500 bottles per day
or 8,12,500 × 365 = 29,65,62,500 ~ 30 Cr.
13
How many Mazda dealers are there in the USA?

Setting the Stage

Mazda is a minor player in the US (~2% market share) and is usually cheap. Their cars
would fall in the $15,000 - 30,000 bracket. Additionally, we'll consider that the average
household size in the US is 2.5 (compared to 4.4 in India). Further, the average lifespan of
a car is taken as 6 years.

Approach
The number of households in the US = 33 Cr/2.5 = 13.2 Cr households.

The number of existing low-end cars = 13.2 Cr × (0.8 × 1 × 0.75 + 0.2 × 0.6 × 0.9) = 9.34
Cr. The number of low-end cars sold annually can be found as follows:

We'll assume that the population grows at 1%. This gives us a 9.34 × 0.01 + 9.34/6 =
1.65 Cr low-end cars. Now out of this, Mazda cars would amount to ~ 3.3 lakhs.
Assuming a dealer sells 50 cars every month or 600 cars yearly, this would amount to 550
dealers in the US.

14
How much change would you find on the floor of an
average mall in a day?

Setting the Stage

In this case, we'll assume that change is only found as coins (and not cash). We'll consider
the mall remaining open for 16 hours daily. With a large population, it is safe to assume
that each customer takes the same amount of time to complete a purchase and that each
customer only visits one store.

Approach
To find the number of stores in a mall, we'll find the total usable area by the space
occupied by an average store. An average mall will have two floors, each occupying
around 400,000 sq ft with a usable floor area of 300,000 sq ft. This gives us a total usable
area of 600,000 sq ft. An average store will occupy a space of 100 ft × 100 ft = 10,000 sq
ft, meaning 600,000/10,000 = 60 stores in an average mall.

A mall would experience peak rush during 4 hours in the night (say between 6 and 10 PM)
and the least occupancy close to opening (morning) and closing hours (late night). During
peak hours, an average store (having two counters) can complete billing of a single order
within 5 minutes, giving us a total of 60 × 12 × 2 = 1440 ~ 1500 people visiting the mall
during a ‘peak’ hour.

This would give us 6000 + 6000 + 3000 = 15,000 visitors daily. We can assume that 50%
of the customers would pay by cash, and 5% of every customer paying by cash will lose a
coin. Coins have a value of 1, 2, 5 or 10 rupees — then an average person is likely to lose
2 rupees. This would give us around 2 × 0.05 × 0.5 × 15,000 = 750 rupees.

Validation
Note that although we've ignored the effect of anchor stores in a mall, this will be
compensated by the number of counters in a store under consideration.

15
How many words are there in an average daily newspaper?

Setting the Stage

Let's assume the dimensions of a newspaper to be 12 in × 20 in with a total of 24 pages.
The idea is to find the usable space (occupied by text) by removing space occupied by
margins, illustrations and borders from the total area of a newspaper. Further assumptions
are listed as follows:

1. A standard page has about 33% illustrations.

2. The thickness of borders = 4 inches on top, 2 inches on other sides
3. Number of pages with 90% or more area covered in illustrations = 4 (i.e. negligible
amount of text)
4. Average word density per square inch = 30 for standard text and 8 for headings

Approach
The total area of a page = 240 sq in
The space occupied by images = 80 sq in
The space occupied by borders = (4 × 12) + (0.5 × (9 + 16 + 16)) = 56.5 sq in

The area remaining = 103.5 sq in

Accounting for spacing between columns, the area remaining comes down to somewhere
around 100 sq in — the net space filled with text. 90% of this would be occupied by
standard text and 10% by headings.

Number of words per page = (90 sq in × 30 words per sq in) + (10 sq in × 8 words per sq
inch) = 2780 words

Number of words in a newspaper = 2780 × 20 = 55600 (roughly around 50,000)

Validation
An average article in a newspaper would have upwards of 250 words. This should mean
around 200 articles in a newspaper, which seems reasonable.

Variations
Try this question: Estimate the number of unique words in a newspaper.

Here, you can write a couple of sentences to find the percentage of unique words. Notice
a pattern of repeating words? Try extrapolating this to sentences of median length. Once
you find the total number of words in a newspaper, you can multiply this percentage to
see the number of unique words. Ideally, your answer should come somewhere around
2000 - 6000 words, depending on the quality of writing in a newspaper.

16
Estimate the number of flights taking off in a day from
Delhi Airport.

Setting the Stage

In this case, we'll consider only commercial passenger flights while ignoring any rush
caused by seasonal demand.

One method to approach a problem like this is to consider the total number of boarding
gates at the Delhi Airport and calculate the capacity of these boarding gates at different
hours of the day. We'll follow a supply-side approach for convenience. Since the number
of aeroplanes taking off would vary depending on the time of day, we'll divide the hours
into peak, non-peak and non-operational.

Approach
We can assume the number of boarding gates at Delhi Airport to be 90. The time taken
by one flight to take off, which includes boarding time, is around 1 hour.

The hours are divided into peak, non-peak and non-operational. Assume that the airports
operate at 80% of their total capacity during peak hours, 60% during non-peak hours, and
unoccupied at non-operational hours.

Formula: (No. of boarding gates × Peak hours × %boarding gates occupied at that hour)
/ Time gap between take-offs

Total number of boarding gates = 80

Therefore, the total number of flights taking off in a day from Delhi Airport is 512 + 480 ~
1000.

17
Validation
We will find the number of people flying daily to verify whether this number is correct.
Assuming an average aeroplane has 150 seats with 80% occupancy, this would amount to
120 occupied seats per flight. 945 Flights would carry approximately 1 Lakh Passengers,
which seems like a reasonable amount of passengers travelling from the Delhi Airport per
day.

[Practice] Estimate the daily revenue of an average fuel

station in Mumbai.

This question is similar to the previous example. One can start with identifying various
revenue streams — an average fuel station would have four booths with two outlets each.
Most fuel stations sell other petroleum-based products and offer tyre-pressure checks.
The revenue earned through the latter streams can be ignored as they are negligible.
Once you figure out how many cars visit a fuel station daily, you can determine how much
each customer would spend on refuelling their vehicle (consider two- and four-wheelers
separately since the average billing amount would differ in each case).

Once you've arrived at an answer, you can perform a sanity check by looking at how
frequently one refuels their vehicle.

[Practice] How many fuel stations are there in India?

You can start by looking at the number of vehicles in India. Now we need to estimate the
total demand for a day/week/year. Once you have an idea about the total demand for
fuel stations, find the demand for one fuel station. You have probably found this in the
previous practice question — this is the number of cars visiting the fuel station in that
particular timeframe. Dividing total demand by the local demand will give you the answer.

18
Estimate the number of customers purchasing
smartphones from Flipkart during the Big Billion Day
Diwali Sale.

Setting the Stage

In a problem like this, it is necessary to factor in the customer demographics, such as their
income status, internet penetration in their region, and the locality of their stay. This will
affect the likelihood of their online shopping, thereby, our estimation for this particular
question. Additionally, we must take into account the traffic that these online sites
experience during seasons like Diwali.

Approach
The population of India is 140 Cr. or 1.4 Bn. Flipkart will be accessible to areas where
people will have access to the internet. Internet penetration is 40%. So the population in
focus is 1.4B × 40%. The distribution of the population in urban and rural areas is 30:70.
We will divide each of the rural and urban segments based on income split and then
calculate the average percentage of people likely to purchase smartphones online.

Population in focus= 1.4Bn × 0.40 = ~ 0.6 Bn

Locality Split Income Split (B) Number Likely to

% likely to purchase(Billion)
purchase online

Urban 30% Lower Income 40% 30% 0.021

Middle Income 40% 70% 0.050

Higher Income 20% 80% 0.028

Rural 70% BPL 20% 0% 0

Lower Income 40% 20% 0.033

Middle Income 30% 30% 0.037

Higher Income 10% 50% 0.021

Total (In Bn) 0.19

Hence, the total number of customers likely to purchase smartphones online is ~ 0.2 Bn.

The market share of Flipkart, Amazon, and other online electronics stores like Croma or
Reliance Digital is 40 %, 40%, and 20%, respectively. Therefore 40% of the customers
likely to purchase smartphones online will purchase smartphones from Flipkart. This
number is (0.40 × 0.2) Bn = 0.08 Bn

19
An average person replaces their smartphone once in three years; therefore, the number
of people buying in a particular year is 0.027 Bn. The sales during the Diwali season for
Flipkart are expected to be more than the average sales made during a month. Assuming
that about 50% of the sales come from the Diwali season, the number of people buying
smartphones from Flipkart during the Big Billion Day sale in a particular year = 0.50 ×
0.027 = 0.013 Bn or 1.3 Crore.

Determine the number of active GMail users in India.

Setting the Stage

For this problem, we need to factor in the internet penetration in India, which is 40%. We
also consider an age-wise split and then divide the users on the basis of their penetration
of usage and need for an e-mail account. You can also segment the users based on
occupation and go ahead.

Approach
The population of India is 140 Cr. Now, we divide the users on the basis of their ages and
then calculate their internet penetration and penetration of email usage. Finally, we
determine the monthly active users and take the market share of GMail to 85%.

Therefore, the total number of active users in India of GMail is ~ 24 Cr.

Variations
Try this one out: Estimate the number of daily users on WhatsApp. What if you were
asked to find the total number of messages sent daily?

20
How many medium-sized factories are there in Mumbai?

Setting the Stage

The definition of a medium-sized factory can vary depending on the sector and region.
Generally, it is based on the number of employees, annual revenue, or other factors. We'll
define it on the basis of blue-collar workers employed at the factory. We can now find the
working population

Approach
Consider that a medium-sized factory would employ a minimum of 50 and at most 200
blue-collar workers. We'll take the geometric mean and estimate 100 blue-collar workers.
Now, Mumbai has a population of 2 Cr, of which 1 Cr form the working population and 75
lakh people do blue-collar jobs. Assuming 10% work in factories and 30% of factory
workers work in medium-sized factories, we'll have 2.25 lakh people employed in
medium-sized factories. This means there should be 2,25,000/100 = 2250 medium-sized
factories in Mumbai.

Validation
Mumbai is one of the major commercial and industrial hubs in India and has a diverse
range of manufacturing industries. While the exact number of medium-sized factories in
Mumbai may vary depending on the definition and criteria used, 2250 seems like a
reasonable estimate given the city's size, economic profile, and industrial activities.

How much money is collected per hour during the rush

hour at a toll plaza on the Delhi-Mumbai Expressway?

Setting the Stage

Let's assume the average toll amount to be INR 50 and the number of lanes to be 8. Now,
we can estimate the total amount collected in an hour from the time taken per car per
lane and the average toll amount. We'll assume the toll plaza operates at peak capacity
during rush hour.

Approach
The toll booths in India operate cashlessly and will take around 8 seconds per car per
lane. This means one lane can handle 450 cars in an hour, and the toll plaza can handle 8
× 450 = 3600 cars per hour.

Then the amount collected will be 3600 × 50 = INR 1,80,000.

21
Estimate the size of the diaper market in India.

Setting the Stage

For this problem, we're taking into account diapers used by babies, as well as elderly
people, and those with diseases. We will adopt a demand-side approach. The key factors
that will affect our calculation are the total number of people in the age group likely to
use diapers, daily diaper demand, and the price of each diaper.

Approach
The population of India is 140 Cr. or 1.4 B. We will divide our consumers into two parts:
Infants and Adults. We will take the price of each diaper to be Rs. 10. We also assume
that the average number of diapers used daily by infants is 5 and that by the elderly is 2.
To approximate the number of people in the 0-3 age group, we take the life expectancy
to be 70 and uniform age distribution among all ages. Therefore, the number of people in
the age group 0 to 3 years = (Population of India / Life Expectancy) × Age Range=
(140/70) × 3 = 6 Cr.

Now, for infants, Total Diaper Market Size = Number of people who can afford × Daily
Diaper Usage × 365 × Price of each diaper.

Consumer No. of Income % people in % people Number of Total Diaper

Infants (Cr) split income range who can people (Cr) Market Size
afford who can (Cr)
afford.

Infants 6 Higher 10% 100% 0.6 10950

Income

Middle 30% 70% 1.26 22995

Income

Lower 60% 10% 0.36 6570

Income

Total 40515

For adults, Total Diaper Market Size = Number of people who need diapers × No. of
diapers used per day × 365 × Price of each diaper.

Consumer Age % No. of % people Number of No. of Total Diaper

people People (Cr) who need people (Cr) diapers Market Size
in age diapers who need used per (Cr)
range diapers day

Adults 3-25 - - 0 -

26-59 40% 56 2% 1 2 7300

22
Consumer Age % No. of % people Number of No. of Total Diaper
people People (Cr) who need people (Cr) diapers Market Size
in age diapers who need used per (Cr)
range diapers day

60+ 15% 42 10% 4.2 2 30660

Total 37960

Therefore, the total market size of diapers in India is approximately 400 Bn + 380 Bn =
780 Bn.

Validation
Let's find out the monthly spending on diapers. Assuming an average household size of 4,
the average monthly spend is ~ INR 180. However, not all households have children or
adults requiring diapers, which has resulted in lower spending than expected. If only 25%
of households had the target audience, the monthly expenditure would be ~ INR 720.

[Practice] Estimate the size of the Indian Cement

Industry.

Start with the number of houses and other buildings based on replacement rates and
population growth. With this data, you can determine how many walls an average
building has and its thickness. Remember to subtract the space consumed by doors,
windows and vents. Once you find the price per unit (volume), you can find the market
size.

[Practice] Estimate the number of traffic signals in your

city.

Start with the number of roads running North to South and East to West. Find the number
of intersections and the percentage of roads that might have traffic signals. Note that
your answer is highly sensitive to assumptions (as roads might run in other directions also).
You'll probably arrive at an answer that might not be even close, but note that these types
of questions are only meant to test your approach. Another approach is to find the total
area of a city, the area of a block and the number of lights per block. Also, try this one
out: Estimate the total length of roads in the US.

23
Estimate the number of cigarettes smoked in India per
month.

Setting the Stage

For this problem, we'll consider multi-level splits, including age, locality, and gender. All
of these factors will significantly affect the consumption of cigarettes. We will ignore the
age group below 16 for this question as they consume negligible amounts of cigarettes.

Approach
The population of Hyderabad is 0.9 Cr or 9 Mn. Key Considerations for our question are
that due to differences in buying power, the urban population consumes more no. of
cigarettes than the rural population. In general, females tend to smoke lesser than men.

Consumer Locality Gender Penetration (A) (B) (A × B)

Split Split of People Population Number Total
smoking that ofc(igarettes cigarettes per
smokes (Cr) per day month

<16 - - 0 -
Years(30%)

16-22 Urban(40%) Male(50%) 50% 1.4 60 84

Years(10%)
Female(50% 10% 0.28 30 8.4
)

Rural(60%) Male(60%) 25% 1.26 30 37.8

Female(40% 5% 0.168 10 1.68

)

22+ Urban(30%) Male(50%) 60% 7.56 90 680.4

Years(60%)
Female(50% 20% 2.52 60 151.2
)

Rural(70%) Male(60%) 20% 7.056 40 282.24

Female(40% 5% 1.176 20 23.52

)

Total 1269.24

Therefore the number of cigarettes consumed in India per month is 1269 Cr.

24
 [Practice] Miscellaneous

How much will my monthly phone bill amount to in the next ve

years?
In a problem like this, one should ask the interviewer for more information about the
category of the user being referred to — their current phone plan and usage, such as
what type of plan they have (e.g., unlimited data, prepaid or postpaid, family plan), what
their monthly bill is currently, and how many lines they have on their plan. Identify the key
factors that will impact the phone bill over the next five years: data consumption and
requirements changes, inflationary changes, etc. The idea for such a question is not to
give an exact answer but to communicate your approach to the interviewer.

Editor's Note
A variation of this question was asked in a KPMG interview with the following
considerations: assume that the user has a prepaid plan offering unlimited calls and 1.5
GB of daily data. The user has opted for a family billing plan with their spouse (enrolled in
the same plan) and their 10-year-old child (registered on a plan which costs half theirs,
offering unlimited calls and 6 GB monthly data).

How many penguins can live in Antarctica?

The question sure looks funny, but variations have been found to be asked in multiple
interviews. For a question like this, ask for more information about the size and
geography of Antarctica, as this will give you a better understanding of the potential
habitat available for penguins. With this information, you can estimate the carrying
capacity of Antarctica for penguins. This will depend on factors such as the amount of
available habitat, the availability of food, and the presence of predators or competitors.

Editor's Note
What if the interviewer asked you to factor in the effects of climate change? How will this
change your answer?

Are there two dogs in the world with the same number of hairs?
Take inspiration from the pigeon-hole principle and the birthday problem. The probability
!
is ( ) = − if ≤ and 1 otherwise for ’n’ number of dogs and the maximum
( − )
combination of hairs ’h’. Now, if you believe that there are over 1 million dogs in the
world and less than 1 million hairs on a dog, the odds are 100% that at least two dogs in
the world have the exact same amount of hair.

25
𝗁
𝗁
𝗇
𝗇
𝗉
𝗇
𝟣
𝗇
𝗁
𝗁
f
i
Guess-It-Matters.
—————————————————————————————
Consulting & Analytics Club, IIT Guwahati
iitg.ac.in/sa/caciitg
Other documents randomly have
different content
The Project Gutenberg eBook of Életbölcseség:

Aforizmák
 This ebook is for the use of anyone anywhere in the United
States and most other parts of the world at no cost and with
almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away
or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License
included with this ebook or online at www.gutenberg.org. If you
are not located in the United States, you will have to check the
laws of the country where you are located before using this
eBook.

Title: Életbölcseség: Aforizmák

Author: Arthur Schopenhauer

Translator: Ferenc Kelen

Release date: January 12, 2021 [eBook #64278]

Language: Hungarian

Credits: Albert László

*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK ÉLETBÖLCSESÉG:

AFORIZMÁK ***
 SCHOPENHAUER

ÉLETBÖLCSESÉG
A TANULMÁNYOK III. SOROZATA

SCHOPENHAUER

ÉLETBÖLCSESÉG
AFORIZMÁK

FORDÍTOTTA

KELEN FERENC Dr.

BUDAPEST, 1925
A PANTHEON IRODALMI INTÉZET R.-T. KIADÁSA

A boldogság nem könnyű dolog: nehéz

azt megtalálni önmagunkban, másutt
pedig lehetetlen.
 CHAMFORT.

Globus, Budapest
 BEVEZETŐ

Az életbölcseség fogalmát itt a szóban magában benne rejlő

értelemben használom. Értem pedig rajta az élet lehető kellemessé
és boldoggá formálásának a művészetét, a boldog életre való
útmutatást. Oly életre, mely hideg és érett megfontolás mellett is
kívánatosabb a nemlétnél, amelyhez önmagáért, nem csupán a
haláltól való féltünkben ragaszkodunk és melyet ezért végnélkül
tartónak szeretnénk látni. Hogy az emberi élet egy ilyen lét
fogalmának megfelel-e, vagy egyáltalán megfelelhet-e, oly kérdés,
amelyre az én filozófiám tudvalevően nemmel felel, holott az
életboldogság fogalma igenlő választ tételez fel. Ez pedig az
emberrel veleszületett tévedésből fakad, amint főművemben (2.
kötet, 49. fej.) gáncsolva kimutattam.
Hogy e gondolatokat mindazonáltal kifejthessem, teljesen el
kellett távoznom attól a magasabb, metafizikai-erkölcsi állásponttól,
amelyhez filozófiám lényege elvezet. Az itt következő fejtegetés ezért
is bizonyos megalkuváson alapszik, amennyiben a közönséges,
tapasztalati állásponton marad és ennek tévedését osztja. Értéke is
csupán feltételes, mert maga az életboldogság szava is merő
szépítgetés. Teljességre sem tart számot, részben a tárgy
kimerithetetlen voltánál fogva, részben, mert különben a másoktól
már elmondottakat kellene ismételnem.
Aforizmáimmal hasonló célra törekszik Cardanusnak olvasásra
nagyon érdemes könyve: de utilitate ex adversis capienda (a
sorscsapásokból merített hasznos tanulságokról), mellyel az itt
előadottakat ki lehet egészíteni. Aristoteles Rhetorikája I. könyvének
5. fejezetébe szintén beleszőtt egy vázlatos eudaimonologiát, mely
azonban túlságos józannak sikerült.
Előzőimet nem használtam fel, mert a kompilálás nem kenyerem.
Annál kevésbé tehetem ezt, mert különben oda lett volna a felfogás
egysége, ami az efajta műveknek a lelke.
Általában természetesen minden idők bölcsei mindenkor ugyan
azt hirdették, a balgák pedig, azaz minden idők mérhetetlen
többsége, mindenkor ugyanazt cselekedték, vagyis annak az
ellenkezőjét, és ebben marad a dolog továbbra is. Jól mondja
Voltaire: „Ezt a világot oly balgának és gonosznak fogjuk itt hagyni
távozásunkkor, amilyennek beléptünkkor találtuk“.
 I. FEJEZET.

BEOSZTÁS

Aristoteles (Ethica Nicom. I. 8.) az emberi élet javait három

osztályba sorozza: a külsőkre, a lélek és a test javaira. Ebből csupán
a hármas számot tartom meg, midőn a halandók sorsának
különbözését három alap-okra vezetem vissza. Ezek:
1. Az ember egyénisége a legtágabb értelemben. Ebben
foglaltatik tehát az egészség, erő, szépség, temperamentum, erkölcsi
jellem, értelmesség és ennek kiművelése.
2. Az ember vagyona és birtoka minden értelemben.
3. Az ember szerepe. E kifejezésen tudvalevően azt értjük, hogy
mi az ember mások képzeletében, tehát milyennek képzelik el a
többiek. Ez a mások véleménye rólunk, mely a tisztelet, rang és
hírnév formájában jelentkezik.
Az emberi jellem különbözése magának a természetnek a műve.
Ennek tehát sokkal lényegesebb és mélyebb a befolyása az ember
boldogságára vagy boldogtalanságára, mint az utóbbi két csoport
különbözéseinek, melyek csupán emberi közremunkálásból erednek.
A valóságos egyéni előnyökhöz, mint a nagy szellemhez, a nagy
szívhez úgy aránylanak a rangnak, születésnek, még a királyinak is,
a gazdagságnak és efféléknek minden előnyei, mint a színpadi
királyok a valósághoz. Már Metrodorus,1) Epikuros első tanítványa
ezt irta egy fejezete elé: Majorem esse causam ad felicitatem eam,
quae est ex nobis, ea quae ex oritur. Fontosabb boldogságunkra az,
ami önmagunkból való, mint ami a dolgokból ered. – V. ö. Clemens
Alex. Strom. II. 21. 362. l. op. polem. würzburgi kiadás.
Mert az ember jólétére nyilván az a fődolog, ami benne magában
rejlik. Közvetetlenül ebből fakad ugyanis belső, kellemes vagy
kellemetlen közérzése, mint érzésének, akaratának és
gondolkodásának az eredménye. Minden kívülfekvő dolog ellenben
csupán közvetett hatással van rá. Ezért illetnek ugyanazok a külső
események vagy viszonyok mindenkit más és más módon, ezért él
mindenki egyenlő környezetben és mégis más és más világban. Az
embernek csupán saját képzeteivel, érzéseivel és akarati tényeivel
van közvetetlenül dolga, a külső dolgoknak csak annyiban van rá
hatásuk, hogy azokat előidézik. Hogy milyen az a világ, amelyben
élünk, az az elménk különbözőségétől függ: ehhez képest lesz
világunk szegény, léha és lapos, vagy pedig gazdag, érdekes és
jelentős.
Olyik ember megirígyli a másiktól azokat az érdekes
eseményeket, amelyek annak az életében felmerültek. Pedig inkább
felfogó elméjét irígyelné, mert ez adta meg azoknak az
eseményeknek a jelentőségüket. Ugyanaz az élmény, amely a
szellemes ember fejében oly érdekesen alakul ki, a lapos, köznapi
felfogásban üres, hétköznapi jelenet volna csupán. Különösen Göthe
és Byron némely költeményeinél mutatkozik ez, melyeknek nyilván
valamely tényleges esemény az alapjuk. A balga olvasó irígyli a
költőt a bájos élményekért, ahelyett, hogy hatalmas fantáziáját
bámulná, amely egy meglehetősen mindennapi esetből oly nagyot és
szépet bírt formálni. Hasonlóképen a búsbeteg tragédiát lát ott, ahol
a hevesvérű csupán érdekes összeütközést, az egykedvű pedig
valami jelentéktelen esetet.
Mindez onnét van, hogy minden valóság, annak minden betelt
jelenű eseménye két félből áll: alanyból és tárgyból. Ámbár e két
félnek oly szükségszerű és szoros a kapcsolata, mint az oxigéné és
hidrogéné a vízben. Teljesen egyenlő objektív fél mellett is teljesen
más lesz a jelen valóság, ha a szubjektív fél különböző, – vagy
megfordítva. A legszebb és legjobb objektív fél tompa és rossz
szubjektív fél mellett csupán silány valóságot adhat: olyan ez, mint
valamely szép környék rossz időben vagy egy rossz camera obscura
tükrözésében. Vagy világosabban szólva: az ember éppen úgy ki
nem bújhat az öntudatából, mint a bőréből. Közvetetlenül csak az
öntudatában él, kívülről nem is igen lehet rajta segíteni.
A színpadon az egyik a fejedelmet játssza, a másik a tanácsost,
egy harmadik a szolgát vagy a katonát, a tábornokot stb. De ezek a
különbözések mind tisztára külsőségek, a belső magva
valamennyinek ugyanegy: a szegény komédiás a maga bújával,
bajával. Így van ez az életben is. A rang és gazdagság különbözései
kinek-kinek kiosztják az eljátszandó szerepeket, amelyek azonban
távolról sem felelnek meg a boldogság vagy jólét belső
különbözéseinek. Mert mindenkiben benne van az a szegény
ügyefogyott ember a maga nyomorúságával és kűzdelmével, mely
anyagban ugyan mindenkinél más, de formája, vagyis igaz mivolta
szerint mindenkinél meglehetősen egyforma. Van talán fokozati
különbség köztük, ez azonban semmikép sem igazodik az állás,
gazdagság vagy szerep után. Minthogy minden, ami az emberért van
és történik, közvetetlenül mindig csupán az öntudatban van meg és
érette történik: nyilvánvaló, hogy elsősorban ennek az öntudatnak a
minéműsége a lényeges. A legtöbb esetben inkább ezen fordul meg
a dolog, mint az öntudatban tükröződő alakokon. Mily szegényes
minden pompa és élvezet, mely egy bamba fajankó öntudatában
tükröződik, a Cervanteséhez mérve, midőn kényelmetlen börtönében
a Don Quijotét írta.
A jelennek és a valóságnak objektív fele a sors kezében van,
miért is változó. A szubjektív fele mi magunk vagyunk, tehát
lényegében változhatatlan. Ezért minden külső változatosságok
ellenére is ugyanegy a jellege mindvégig minden egyes emberi
életnek, hasonlóan egyetlen zenei téma számos változataihoz. A
maga egyéniségén senki túl nem járhat. Bármilyen körülmények
közé kerül az állat, megmarad abban a szűk körben, melyet a
természet áthághatatlan korlátként vont köréje. Lényének és
öntudatának e korlátoltsága okozza, hogy valamely kedvelt

Í
állatunkat csak szűk korlátok közt bírjuk boldogítani. Így áll ez az
embernél is: az egyénisége eleve kiszabja lehető boldogságának a
mértékét. Különösen szellemi erejének korlátai tűzik ki mindenkorra
a határt magasabb rendű élvezőképességének. Ha e határok szűkek,
akkor semmiféle külső erőfeszítés, sem az emberek, sem a sors
kedvezései nem lesznek rá képesek, hogy az ilyen embert a
közönséges, félig állati boldogság és gyönyör fölé emelje. Érzéki
gyönyörre, meghitt és derült családi életre, alacsony társas örömökre
és közönséges időtöltésre marad utalva. A műveltség csak éppen
valamennyire, de sokra nem bírja azt a kört tágítani. Mert a
legmagasabb, legváltozatosabb és legtartósabb élvezetek a
szellemiek, bármennyire áltatjuk is erre nézve magunkat különösen
ifjuságunkban. Ezek pedig főképen a szellemi erőtől függnek. Ebből
tehát világosan kitetszik, hogy mennyire az egyéniségünktől függ a
boldogságunk: pedig rendszerint csak sorsunkat, csak vagyonunkat
és amennyit a világ előtt mutatunk, azt szokták számításba venni. A
sorsunk pedig jobbra is fordulhat, aztán meg akinek gazdag a
belseje, az nem fog éppen sokat várni tőle. A fajankó ellenben
fajankónak marad, a tökfejű pedig tökfejűnek világéletében, még a
paradicsomban hurik közepette is. Ezért mondja Goethe Westöstl.
Diwan-jában:

Nép, szolgák és hódítók

mindenkor vallják:
Emberfia főszerencséje
kinek-kinek az egyénisége.

Minden azt bizonyítja, hogy boldogságunkra és élvezetünkre

egyéni mivoltunk sokkal lényegesebb hatású mint a külső valóság.
Ezért igaz, hogy az éhség a legjobb szakács, ezért nézi az agg
közömbösen az ifjú istennőjét, ezt bizonyítja a lángelmék és szentek
élete. Az egészség fölér az összes külső javakkal, úgyannyira, hogy
boldogabb az egészséges koldus a beteg királynál. Teljes
egészségből és szerencsés szervezetőből eredő nyugodt és derült
temperamentum, tiszta, eleven, átható és helyesen felfogó elme,
mérsékelt, szelíd akarat és a velejáró jó lelkiismeret oly előnyök,
amelyeket semmiféle rang, sem gazdagság nem pótolhat. Mert
fontosabb az emberre nézve a maga egyénisége, amely őt a
magányosságba is elkíséri, amelyet senki neki nem adhat és tőle el
nem vehet, minden vagyonnál és külső látszatnál. A szellemes ember
a teljes magányban is kitünően elmulat a maga gondolataival és
képzelete játékával, a tompa elméjűtől azonban az egyre változó
társaság, színház, kocsikázás és mulatozás sem bírja elhessegetni a
kínzó unalmat. A jó, mértéket tartó, szelíd jellemű ember szűkös
viszonyok közt is megelégedett lehet, ellenben a sóvárgó, irígy és
gonosz minden gazdagsága mellett sem az. Aki pedig a rendkívüli,
kiváló szellemi egyéniség élvezetében részesedik, annak a legtöbb,
közönségesen áhított gyönyörök nemcsak teljesen fölöslegesek,
hanem zavarók és terhesek is. Ezért mondja magáról Horatius:
Gemmas, marmor, ebur, Thyrrhena sigilla, tabellas, Argentum, vestes
Gaetulo murice tinctas, Sunt qui non habeant, est qui non curat
habere. (Olyiknak nincs drágakövük, márványuk, ébenfájuk, tirreni
pecsétnyomójuk, táblájuk, ezüstjük, getuliai biborral festett ruhájuk,
van ki nem is gondol rá, hogy legyen). Szokratesz, megpillantva az
eladásra kirakott fényűzési tárgyak halmazát, így szólt: „Mily sok
dolog is van, amire nincs szükségem!“
Életboldogságunkra nézve tehát az egyéniség föltétlenül az első
és legfontosabb. Már azért is, mert állandó és minden körülmények
között hatékony, nincs alávetve a sorsnak, mint a többi javak és el
nem rabolható tőlünk. Értéke tehát abszolutnak mondható ezeknek
relatív értékével szemben. Ebből az következik, hogy kívülről sokkal
kevésbé lehet hozzáférkőzni, mintsem rendesen hiszik. Csak a
mindenható idő érvényesíti itt is a maga jogát: igába görnyed a testi
és lelki erő, de az erkölcsi jellem még őt sem uralja. Abban viszont a
külső javak előnyben vannak, hogy az idő közvetlenül azokat el nem
rabolhatja. Még egy másik előnyük, hogy a külső, objektív világban
lévén találhatók, megvan annak lehetősége, hogy mindenki
elérhesse őket. Egyéniségünk azonban nincsen a hatalmunkban,
hanem jure divino támadt és az egész életre változatlanul van
megállapítva. Kérlelhetetlenül igaz tehát Goethe2) szava:
 Amint a Nap, – midőn világra jöttél –
Planéták közt ragyogva állt az égen:
Szünetlenül kezdettől úgy fejlődtél
A benned élő törvény értelmében.
Magad ki nem kerűlheted, így kell élned,
Szibillák, jósok, mondották ezt régen;
Nem zúzza azt idő, erő darabra,
Amint a fejlődő élet vésett alakba.

Az egyetlen, ami ezirányban hatalmunkban van, az, hogy

természettől adott egyéniségünket a lehető legnagyobb előnyünkre
használjuk. Ezért is csupán a neki megfelelő törekvéseket
támogassuk és igyekezzünk megadni a neki legillőbb kiművelést,
tehát megválasztjuk a neki megfelelő rangot, foglalkozást,
életmódot, minden mást pedig elkerülünk.
Egy herkulesi termetű, rendkívül izomerővel megáldott ember
világéletében szerencsétlennek fogja magát érezni, ha külső
viszonyok folytán kénytelen lenne ülő foglalkozást folytatni és kínos,
pepecselő kézművességet űzni, vagy akár tanulmányokkal és
fejmunkával foglalkozni, amelyek teljesen más, nála fejlődésükben
visszamaradt erőket kívánnak, ellenben az ő kiváló erőit parlagon
hevertetik. De az olyan ember még szerencsétlenebb, akinek az
értelmi erői felette túlnyomók és fejletlenségben, használatlanul kell
hagynia azokat, hogy valamely közönséges foglalkozást űzzön,
amelyben azokra nincs szüksége, vagy pedig oly testi munkát kell
hogy végezzen, mely erejét felülmulja. Itt azonban, különösen
ifjúkorban, el kell kerülni a reménység szirtjét, nehogy az ember
akkora szertelen erőt tulajdonítson magának, amilyennel valójában
nem bír.
Nyilván bölcsebb dolog tehát, ha az ember egészségének
fentartásán és tehetségeinek kiképzésén munkál, mintha gazdagság
megszerzésén dolgozik. De nehogy félreértessünk: az illő
szükségletek megszerzését nem szabad elhanyagolni. Voltaképi
gazdagság ellenben, azaz nagy fölösleg, keveset tehet a
boldogságunkért. A gazdagok is szerencsétleneknek érezhetik
magukat, ha híjával vannak az igazi szellemi műveltségnek és
ismereteknek és ezáltal annak az objektív érdeklődésnek, amely őket
szellemi munkára képesítené. Mert amit a gazdagság a valóságos és
természetes szükségletek kielégítésén felül nyujtani képes, csak
csekély befolyást gyakorol voltaképi jólérzésünkre. Ellenkezőleg, a
nagy vagyon fentartásának sok és elkerülhetetlen gondja csak
zavarhatja azt. Az emberek mindamellett ezerszer inkább gazdagság,
mint szellemi műveltség szerzésén fáradoznak. Holott bizonyos, hogy
egyéniségünk sokkal többet járul hozzá a boldogságunkhoz, mint a
vagyonunk. Sok embert látunk, amint hangyaszorgalommal fárad
reggeltől estig, hogy már meglevő gazdagságát gyarapítsa. E szűk
szemkörön túl mit sem ismer: lelke üres, érzéketlen minden egyéb
iránt. A legmagasabb élvezetekhez, a szellemiekhez, hozzá nem
férhet és ezeket hiába igyekszik pótolni röpke, érzéki gyönyörökkel,
melyek kevés időbe, de sok pénzbe kerülnek. Élte végén és
eredményekép aztán, ha kedvezett a szerencséje, csakugyan ott van
előtte a jó nagy rakás pénz; ezt pedig ráhagyja örököseire, hogy
még tovább szaporítsák, avagy pedig szélnek szórják. Az ilyen
életpálya, ámbár komoly és fontoskodó képpel járja be az ember,
épp oly balga, mint azé, aki csörgősapkát hord méltó szimbolumkép.
Az életboldogságra nézve tehát az egyéniség a lényeges. De mert
ez rendszerint felette szegényes, a legtöbb ember még akkor is,
midőn túl van a mindennapi szükségért való küzdelmen, lényegében
épp oly szerencsétlen, mint akik a kenyérért viaskodnak.
Belső üressége, öntudatuk unalma, szellemük szegénysége a
társaságba űzi őket, mely viszont szakasztott ilyenekből áll: similis
simili gaudet. Itt aztán együtt vadásznak szórakozásra, mulatságra,
melyet elsősorban érzéki élvezetekben, mindenféle gyönyörökben és
végül kicsapongásokban keresnek. A lélek szegénységéből és
ürességéből fakad az unalom, annak az átkos tékozlásnak a kútfeje,
amellyel olyik gazdag örökös nagy örökét gyakran hihetetlenül rövid
idő alatt elfecsérli. Az ilyen ifjú külsőleg ugyan gazdagon, de lelkében
szegényen indult neki a világnak és hiába igyekezett külső
gazdagsággal pótolni a belső hiányosságot azáltal, hogy mindent
kívülről várt. Végezetül csak azt okozta vele, hogy a belső
szegénysége meghozta a külsőt is.
Hogy mily fontos az egyéniség mellett a vagyon és a világ előtti
szerep, azt nem szükséges kiemelnem. A vagyon értéke manapság
oly általános elismerésnek örvend, hogy semmi ajánlásra rá nem
szorul. Becsületre, azaz jó névre mindenkinek törekednie kell, rangra
csak olyanoknak, akik az államnak szolgálnak, dicsőségre pedig csak
nagyon keveseknek. Valójában a becsületet mérhetetlen kincsként
becsülik, a dicsőséget pedig a legbecsesebbnek tartják mindenek
fölött, amit az ember elérhet, a kiválasztottak aranygyapjának. A
rangot ellenben csak a balgák részesítik előnyben a vagyon felett. A
második és harmadik rész egyébiránt egymásra kölcsönhatással van,
amennyiben beigazolódik Petronius mondása: habes habeberis: ha
van valamid, tartanak is valaminek és viszont megfordítva: mások
kedvező véleménye minden formájában gyakran vagyonhoz segít.
 II. FEJEZET.

AZ EGYÉNISÉGRŐL

Hogy az egyéniség a boldogságot sokkal inkább befolyásolja mint

a vagyon és a külső szerep, azt nagy általánosságban már láttuk.
Mindig az egyéniség a fődolog s e szerint mit bír önmagában: mert
egyénisége folyton, mindenkor kíséri, rányomja pecsétjét mindarra,
amit átél. Mindenben, minden időben csak önmagát élvezi; ez már a
testi élvezetekre is áll, – hát még a szellemiekre! Ezért nagyon találó
kifejezés az angol „to enjoy one’s self“, mely szerint például azt
mondhatjuk „he enjoys himself af Paris“, tehát nem Párist élvezi,
hanem „magamagát élvezi Párisban“. Ha az egyéniség azonban
gyarló mivoltú, akkor minden élvezet olyanná lesz, mint asszúbor
epés szájban. Ezért – kemény sorscsapásokat leszámítva – sokkal
döntőbb jóban, rosszban egyaránt, hogy mikép érezzük azt, amit az
élet számunkra hoz, mint az, ami tényleg történik velünk; szóval: az
érzékenység módja, foka. Hogy valaki milyen, mit bír önmagában,
szóval egyénisége és annak értéke, az egyedül tesz közvetlen hatást
boldogságára, jólérzésére. Minden egyéb csak közvetett, amiért is
hatása meghiusítható, de az egyénisége soha. Ezért oly
engesztelhetetlen az egyéni kiválóság szülte irígység, amint hogy ez
a leggondosabban palástolt is. Ezenkívül a tudat az egyetlenegy, ami
állandónak és maradandónak van alkotva. Az egyéniség hatása
állandó, többé-kevésbé minden pillanatban érvényesül; minden
egyéb csak ideiglenesen, feltételesen, mulandóan hat, azonkívül
pedig változásnak, átalakulásnak van alávetve. Ezért mondja
Aristoteles: a természet állandó, nem pedig a vagyon. (Nam natura
perennis est, non opes. Eth. Eud. VII. 2.)
 Ezért van az is, hogy sokkal nagyobb önuralommal viseljük el a
rajtunk kívül eredő szerencsétlenséget, mint amelyet önmagunk
okoztunk: mert a sors megváltozhatik, magunk soha. Ennélfogva a
szubjektív értékek, mint: nemes jellem, tehetséges fej, szerencsés
temperatum, derült kedély és egy jól fejlett, tökéletesen egészséges
szervezet boldogságunk első, legfontosabb kellékei. Vagyis általában
„mens sana in corpore sano“. (Juvenalis Sat. X. 326.) Amiért is
sokkal nagyobb gondot kellene fordítanunk ezek fejlesztésére,
fenntartására, mint a külső javakra és a külső tisztességre.
Ami azonban mindezek közt legközvetlenebbül boldogít, az a
derült kedély, mert ez a jó tulajdonság azonnal megjutalmazza
önmagát. Aki vidám, annak mindig van oka vidámnak lennie, éppen
mert vidám. Semmi sem pótolhatja úgy minden más bírását, mint
éppen a vidámság, valamint minden egyéb bírása nem pótolhatja ezt
az egyet. Legyen bár valaki fiatal, szép, gazdag, becsült, ha meg
akarod ítélni, hogy vajjon boldog-e, kérdeni fogod, hogy vajjon
vidám-e. Ha azonban valaki vidám, tökéletesen mindegy, hogy fiatal
vagy öreg-e, ép-e vagy púpos, szegény-e vagy gazdag – bizonyos,
hogy boldog. Fiatalkoromban egy régi könyvben lapozgatva, ezt
olvastam: Aki sokat nevet: boldog; aki sokat sír: boldogtalan. Való
igaz, hogy együgyű és bohó egy mondás, de egyszerű igazságáért
mégsem tudtam felejteni. Azért bármikor is kopogtat be a vidámság
hozzánk, találjon nyilt ajtót mindig: rosszkor sohasem jöhet. Sohase
kérdjük, hogy beeresszük-e vagy van-e okunk vidámnak lenni; attól
se féljünk, hogy komoly latolgatásainkban, nehéz gondjainkban nem
zavar-e majd. Hogy ezek által mit érünk el: bizonytalan, de a
vidámság biztos nyereség! A boldogságnak mintha ez volna egyetlen
csengő tallérja, minden egyéb csak utalvány reá. Hisz’ közvetetlenül
a jelenben csak ez boldogít! Ezért minden más egyéb törekvésnek
elébe kell helyezni emez érték megszerzését és fejlesztését. Bizonyos
azonban, hogy a vidámságot nem a gazdagság szerzi, de sokkal
inkább a jó egészség. Az alacsonyrendű, dolgozó, főleg pedig a
földmívelő-osztályoknál otthonosak a derült arcok, a gazdagoknál,
előkelőknél pedig a mogorvák. Igyekezzünk tehát fentartani a teljes
testi egészségnek azt a magas fokát, melynek illatos virága a derült
kedély. Hogy ezt elérjük, kerülnünk kell minden dőzsölést és
kicsapongást, nagy és kellemetlen lelki megrázkódtatásokat,
túlmegerőltető elmebeli munkát; ellenben jó, ha naponta legalább is
kétórányi gyors mozgást teszünk jó levegőben, gyakori hideg fürdőt
veszünk, ezekhez hasonló dietétikus életszabályt követünk. Aki
naponta nem mozog eleget, az nem lehet egészséges, mert minden
életfolyamat, úgy az egyes részek, mint az egész szervezet, követeli
a mozgást. Ezért mondja Aristoteles: az élet lényege a mozgás.
Az egész belső szervezet is csupa mozgás: a szív szövevényes,
kettős összehúzódásával és kitágulásával hevesen és szakadatlanul
dobog; huszonnyolc lüktetésével az egész vértömeget keresztülhajtja
a nagy és kis keringésen; a tüdő úgy szivattyúz, akárcsak egy
gőzgép; a belek folytonosan peristaltikus mozgásokat végeznek. A
mirigyek szünetlenül nedveket szívnak fel és választanak ki, sőt az
agy is kettős mozgást végez minden szívveréssel és minden egyes
lélekzetvétellel. Ha már most, amint ez az ülőfoglalkozású
embereknél igen gyakori, a külső mozgás szinte állandóan teljesen
szünetel, akkor kiáltó és végzetes ellentét támad a külső nyugalom
és a belső zakatolás között. A belső, folytonos mozgás megkivánja a
külső támogatást. Enélkül az ellentét állapota hasonló ahhoz, midőn
bensőnk nagy felindulástól háborog, de azt izmunk egy rándulásának
sem szabad elárulnia. Hogy mily óriási befolyása van boldogságunkra
a vidámságnak és viszont erre az egészségnek, kitetszik abból, ha
egybevetjük ugyanarról a külső dologról nyert benyomásainkat
akkor, midőn egészségesek vagyunk és olyankor, midőn betegség
boszús és töprengő hangulatot hoz reánk. A dolgok nem objektív
valóságuk szerint tesznek bennünket boldogokká vagy
boldogtalanokká, hanem a róluk alkotott szubjektív képzetünk.
Éppen ezért mondja Epiktetes: Commovent homines non res, sed de
rebus opiniones. (Nem a dolgok, hanem a dolgokról alkotott
vélemények hatnak az emberekre.)
Általában elmondhatjuk, hogy boldogságunk kilenctizedrészben
egészségünktől függ. Általa minden az élvezet forrásává válik,
nélküle ellenben semmiféle külső dolog nem nyujt élvezetet, sőt még
a szubjektív javakat, a szellem, kedély és temperamentum
sajátságait is nagyban lefokozza és elsorvasztja a betegség. Nem ok
nélkül kérdezősködünk tehát mindenekelőtt egymás egészsége felől
és jó egészséget kívánva köszöntjük egymást, mert tényleg ez a
legfontosabb az emberi boldogságra. Viszont ebből az következik,
hogy minden bolondság közt a legnagyobb, ha valaki egészségét
vagyonért vagy előrehaladásért, tudományért vagy érzéki gyönyörért
és múló élvezetekért feláldozza, holott ez mindeneknél előbbre való.
Bármily erős hatása is van az egészségnek a vidámságra s ezáltal
a boldogságra, azért ez mégsem függ teljesen és kizárólag attól.
Lehet valakinek tökéletes az egészsége és búsbeteg (melankólikus) a
hangulata és kiváltkép méla, szomorú a kedve. Ennek végső okát
kétségkívül a szervezet eredendő, változhatatlan alkotásában kell
keresnünk, az érzékenységnek az ingerlékenységhez és reprodukáló
erőhöz való többé vagy kevésbé normális viszonyában. Az
érzékenységnek erős túlsúlya a hangulat változékonyságát, időnként
túlzott vidámságot és legtöbbször mélabút okoz. A lángelme az
idegerőnek, tehát az érzékenységnek nagy mértékét tételezi fel,
helyesen mondotta tehát Aristoteles, hogy a kiváló, nagy elméjű
emberek mind melankólikusok. (Probl. 30, 1.) Kétségtelenül ez
lebegett Cicero szeme előtt sokszor idézett mondásában: Aristoteles
ait, omnes in geniosus melancholicos esse. (Tusc. I. 33.)
Az alaphangulatnak az emberrel veleszületett különbségét
nagyon találóan jellemezte Shakespeare:

Csodás fickókat formál néha napján

A természet, van aki egyre pislog
S nevet, mint papagáj a dudaszóra,
Van, aki savanyún néz, mint ecet,
És nem mutatná a fogát mosolyogva
Még akkor sem, ha egy Nesztor fogadná,
Hogy igazán kacagtató az élc.

Velencei kalmár, Radó Antal ford.

É
 Éppen ez a különbség az, amit Platon a δισκολος és ευκολος
kifejezéssel jelez.
Különböző embereknél különböző a kellemes és kellemetlen
benyomásokra irányuló érzékenység. Ennélfogva az egyik ember
még nevet azon, ami a másikat szinte kétségbeejti. Minél nagyobb a
kellemes benyomások iránti érzékenység, annál kisebb szokott lenni
a kellemetlenekkel szemben és megfordítva.
Ha valamely dolognak egyaránt jó vagy rossz kimenetele
lehetséges, akkor a rosszmájú ember balvégzet esetén emészti
magát, a jó szerencsének ellenben nem örül, aki pedig nem epés, az
nem bosszankodik túlságosan a balvégzeten, ellenben örül a jó
szerencsének. Ha a rosszmájúnak tíz dolga közül kilenc jól üt be,
nemhogy ezeknek örülne, inkább az egy sikertelenségen
bosszankodik, aki ellenben nem epés, vigasztalást és örömet merít
abból az egyből. De mint minden bajnak, úgy a rosszmájú
természetnek is megvan az a kárpótlása, hogy a sötét és aggódó
jelleműek inkább csak képzelt betegségeken mennek át az életben,
míg a derűseket és gondtalanokat több valóságos baleset és
szenvedés éri. Aki ugyanis mindent feketén lát és mindig a
legrosszabtól tart és ehhez szabja eleve intézkedéseit, az nem véti el
oly gyakran a számadást, mint aki mindennek és mindenkor csak a
derűs oldalát tekinti.
Az emberrel veleszületett epésséget nagyban fokozhatja az
idegrendszernek vagy az emésztőszerveknek beteges állapota. Ez oly
magas fokot is elérhet, hogy belőle állandó rossz hangulat,
életuntság és öngyilkosságra való hajlam támadhat. Ennek
előidézésére sokszor a legcsekélyebb kellemetlenség is elegendő. Sőt
a betegség legmagasabb fokán még erre sincs szükség. A tartósan
rossz közérzet nyomása alatt elhatározza az öngyilkosságot és aztán
hideg megfontolással és szilárd elhatározással hajtja végre. Hiába
van folytonos felügyelet alatt az ilyen beteg, mert az első
ellenőrizetlen pillanatban végrehajtja szándékát habozás, küzdelem
és visszariadás nélkül, ezt találva most már az egyetlen természetes
és olyannyira áhított szabadulási módnak. Az ilyen állapot részletes
leírását adja Esquirol, Des maladies mentales c. művében.
Megeshetik, hogy olykor a legegészségesebb, sőt tán a
legderűsebb ember is rászánja magát az öngyilkosságra, midőn a
szenvedések nagysága, vagy az elkerülhetetlenül bekövetkező
szerencsétlenség súlya legyőzi a halálfélelmet. A különbség csupán
az indító ok súlyában rejlik, mely az epésséghez megfordított
viszonyban van. Minél nagyobb ez utóbbi, annál kisebb lehet az első,
sőt semmivé is zsugorodhatik. Minél jobb és egészségesebb
természetű ellenben valaki, annál súlyosabbnak kell lennie az oknak.
E két véglet közt az öngyilkosság lehetséges okainak végtelen
skálája van.
Az egészséggel részben rokon természetű a szépség. Nagy a
fontossága még a férfinél is, bár boldogságunkra nem közvetetlenül
van hatással, hanem csak közvetve, a másokra gyakorolt hatása
által. A szépség nyilt ajánlólevél, mely eleve megnyeri a szíveket
számunkra. Találóan mondja róla a homerosi vers:

Nem megvetendők az Istennek dicső ajándokai, melyekkel bennünket

elhalmoznak;
A maga erejéből senki azokat el nem veheti.

Futólagos áttekintés is megmutatja, hogy az emberi

boldogságnak két nagy ellensége van: a fájdalom és az unalom. E
kettőnek megvan az a végzetes kapcsolata, hogy amily mértékben
sikerül az egyiktől eltávolodunk, szükségképpen ugyanoly mértékben
közeledünk a másikhoz. Életünk valósággal gyöngébb vagy erősebb
ingás a kettő között. Ez abból ered, hogy kettős ellentét van köztük,
egy külső, azaz objektív és egy belső, szubjektív. Külsőleg tekintve
ugyanis a szükség és nélkülözés fájdalmat okoz, biztonság és bőség
ellenben unalmat. Ezért látjuk az alsóbb néposztályt örökös harcban
a szükséggel, vagyis a fájdalommal, a gazdag és előkelő világot
ellenben tartós, gyakran kétségbeesett küzdelemben az
unalommal.3) A belső, szubjektív ellentét pedig abban rejlik, hogy az
egyik iránt való fogékonyság fordított arányban áll a másikhoz és
függ a szellemi erők mértékétől. Az elme tompasága rendszerint
együtt jár az érzés tompaságával és az ingerlékenység hiányával,
ami viszont csökkenti a fájdalom és szomorúság iránti
érzékenységet. Ugyancsak ebből az elmebeli tompaságból támad az
a belső üresség, mely számtalan arcról lerí és melynek árulója az
örökké éber figyelem a külvilág legcsekélyebb eseményei iránt. E
belső üresség, mely folyton külső ingerre éhes, hogy a szellemet és
a kedélyt valami által indulatba hozza, igazi forrása az unalomnak.
Nem igen finnyás az eszközökben: mutatja az időtöltés módjainak
sokféle nyomorúsága, amelyekhez az ember menekül, társulásaik és
társalgásuk fajai, az ajtóban álló és az ablakokban könyöklő sok
léhűtő. Leginkább e belső ürességből támad a társaság, a
szórakozás, mulatság és fényűzés után való vágyakozás, amely sok
embert a pazarlás révén romlásba sodor. E romlástól mi sem óv meg
biztosabban, mint a belső gazdagság, a szellem gazdagsága. Minél
kiválóbb ez, annál kevésbbé enged tért az unalomnak. A
gondolatoknak kimeríthetetlen mozgalmassága, a külső és belső
világ tarka jelenségeinek mindíg megújuló játéka, a szellemnek
ezeket kombináló ereje és ösztöne, a kimerülés pillanatait
leszámítva, nem engedik közel az unalmat a kiváló elméhez.
Másrészt azonban a fokozott értelmességnek közvetetlen feltétele a
finomabb érzékenység és az akarat nagyobb hevessége, vagyis a
szenvedelmesség. Ezeknek egyesüléséből fakad aztán a
szenvedelmek nagyobb ereje, bizonyos fokozott érzékenység a lelki,
sőt a testi fájdalmak iránt is, nagyobb türelmetlenség bárminő
akadályok és zavarok ellenében. Ezt még hatalmasan növeli
valamennyi képzetnek, tehát a kellemetleneknek is, élénksége, mely
a fantázia erejéből fakad. Az itt elmondottak megfelelő arányban
érvényesek az összes közbenső fokozatokra, melyek a tompaeszű
korlátoltság és a legnagyobb lángelme közti széles tért betöltik.
Ennélfogva kiki annál közelebb áll az emberi szenvedések egyik
forrásához, minél távolabb esik a másiktól. Ennek megfelelően
mindenki azon lesz, hogy kellő intézkedéseket tegyen a szenvedések
ama faja ellen, mely iránt nagyobb a természetes fogékonysága.
 A szellemes ember mindenekelőtt szenvedéstől mentes,
zavartalan, nyugodalmas állapotot igyekszik teremteni magának,
miért is az úgynevezett emberekkel való némi ismeretsége után a
visszavonultságot, sőt, ha kiváló elme, a magányt fogja választani.
Mert minél többet jelent az ember önmagának, annál kevesebb külső
dologra van szüksége és annál kevesebbet jelenthetnek számára a
többiek. Ezért vezet a szellemi kiválóság a magányossághoz. Hiszen
ha a társaságban a mennyiség pótolhatná a minőséget, akkor még
hagyján volna! Csakhogy, sajnos, száz ostoba egy rakáson: nem
jelent egyetlen okos embert sem.
A másik végletbe tartozó viszont, mihelyt a szükségtől fel bír
lélekzeni, minden áron a mulatságot, társaságot hajszolja és
mindennel beéri, csakhogy magára ne maradjon. A magányban
ugyanis kitűnik, hogy ki mit ér magának. Magányában ott nyög a
hitvány balga, bíbora dacára, nyomorult egyéniségének lerázhatatlan
terhe alatt. A nagytehetségű ellenben még a legsívárabb környezetet
is benépesíti és megélénkíti gondolataival. Nagyon is igaz ezért
Seneca mondása: omnis stultitia laborat fastidio sui (az ostobaság az
önmagától való megundorodásra vezet, Epist. 9.); hasonlókép Szirak
Jézus: a bolond élete rosszabb a halálnál. Általában azt látjuk, hogy
az ember oly mértékben kedveli a társaságot, amily mértékben
szegény és közönséges a szelleme. Mert a világon alig van más
választásunk, mint a magányosság és a hitványság közt. Azt
mondják, hogy a néger fajnak, alacsony értelmisége mellett, a
legkifejlettebb a társulási hajlama. Francia ujságokban (Le
Commerce, okt. 19. 1837) olvasható északamerikai hírek szerint a
feketék, szabadok és rabszolgák vegyest, nagy számmal jönnek
össze a legszűkebb helyen, mert tompaorrú fekete arcukat nem
győzik eleget nézni.
Amint az agyvelő az egész szervezetnek mintegy kitartott
élősdije, akkép a kiküzdött szabad idő az emberi létnek gyümölcse,
eredménye. Ez teszi számára lehetővé öntudatának és
egyéniségének az élvezését, nélküle létünk csak fáradság és munka
volna. De mit hajt a legtöbb embernek a szabad ideje? Tompa
unalmat, hacsak érzéki élvezetek vagy bolondságok nem töltik be.
Mennyire teljesen értéktelen az ilyen embernek a szabad idő,
mutatja az a mód, ahogy azt eltölti: ez éppen az Ariosto-féle ozio
lungo d’uomini ignoranti (a tudatlan emberek hosszú, tétlen ideje). A
közönséges ember csak azon igyekszik, hogy az időt valahogy
agyoncsapja, ha pedig valamelyes tehetsége van, hogy kihasználja.
A korlátolt elmék azért vannak olyannyira az unalomnak kitéve,
mert az eszük csupán médium akaratuk és ennek motívumai közt.
Ha nincs motívum, akkor nyugszik az akarat, az ész pedig pihen.
Egyik se indul önállóan tevékenységre, az eredmény aztán az összes
erők rettentő tespedése, az unalom. Ennek meggátlása végett az
ember kisded, önkényes motívumokat lódít akaratának az útjába,
hogy vele ezt is, valamint a felfogó értelmet tevékenységre
serkentse. E motívumok úgy viszonylanak a természetes és valódi
motívumokhoz, mint a bankópénz a csengő érchez. Ilyen kisegítő
motívumok a játékok, a kártya, amit e célra találtak ki. Ha egyéb
nincs, akkor a korlátolt eszű beéri azzal, hogy dobol, malmoz vagy
babrál minden kezeügyébe eső tárggyal. A szivar is kedvelt
szurrogátuma a hiányzó gondolatnak. Ezért vált a kártyázás
mindenütt főfoglalkozásává a társaságoknak: ez mutatója
értéküknek és a gondolatoknak bejelentett csődje. Gondolatok hiján
kártyát kevernek és igyekeznek egymás pénzét elnyerni. Mily
szánalomraméltó teremtmények!
Hogy azonban igazságtalan ne legyek, fel kell hoznom a kártya
mellett, hogy jó előgyakorlat a világi és üzleti élethez. Megtanít
ugyanis arra, hogy okosan használjuk ki a véletlentől változhatatlanul
adott körülményeket (a kártyát) és hogy jó arcot vágjunk és
hidegvérünket megőrizzük veszteség esetén is. Éppen ezért van
másrészt a kártyának demoralizáló hatása is. A játéknak ugyanis az a
szelleme, hogy minden módon, mindenféle fogással igyekszik a
másiknak a pénzét elnyerni. Ahogy a játéknak e természete gyökeret
vert bennünk, azonképpen lassanként megszokjuk, hogy a gyakorlati
életben az enyém-tied kérdéseiben is hasonló módon járjunk el és
megragadjunk minden kezünk ügyébe kerülő hasznot, hacsak a
Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade

Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.

Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and

personal growth!

ebooknice.com