Óbesenyő
Óbesenyő (Dudeștii Vechi) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Óbesenyő |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 307150 |
SIRUTA-kód | 156721 |
Népesség | |
Népesség | 3359 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 92 |
Népsűrűség | 35,12 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 78 m |
Terület | 95,64 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 02′ 31″, k. h. 20° 28′ 35″46.041944°N 20.476389°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 31″, k. h. 20° 28′ 35″46.041944°N 20.476389°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbesenyő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Óbesenyő (románul: Dudeștii Vechi , bolgárul: Стар Бешенов, Sztár Besenov, bánáti bolgárul: Stár Bišnov, németül: Altbeschenowa) községközpont Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Az első világháborúig Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól északnyugatra, Szegedtől délkeletre, az Aranka-patak mellett található.
Nevének változásai
[szerkesztés]1839-ben és 1863-ban Ó-Besenyő és Stara-Beshenowa, 1873-ban Besenyő (Ó-), 1880-ban Bessenyő (Ó-), 1890-ben Ó-Bessenyő, 1900-ban Óbessenyő, majd 1920-ban Beșenova mare és 1930-1956 Beșenova-Veche.
Története
[szerkesztés]A Magyarország geográfiai szótára című kötet ezt írja településről a 19. század derekán.
„Ó-Besenyő, bolgár mezőváros, Torontál vgyében, Szegedhez délkeletre 4 mfdnyire, az Aranka vize mellett 7526 kath., 12 reform. 202 óhitű lak., kath. anyatemplommal, szép városházával, vendégfogadóval. Határa nagy kiterjedésű, s igen termékeny, az uraságnak több ezer holdra menő majorsági rétje és legelője van. Egész urbéri telket 263 2/8 számlál. F. u. a kamara.”[1]
Manapság Óbesenyő a bánáti bolgárok központja. Itt él és pásztorkodik egyebek között Vásilčin Jáni esperes, aki bánáti bolgár nyelv és identitás, valamint a katolikus vallás őrzésének és fenntartásának egyik fontos szereplője. 1998-ban az óbesenyőiek, s a többi katolikus bolgár, valamint a temesvári püspökség támogatásával megjelentette az Újtestamentum fordítását is bánáti bolgárul.
Népessége
[szerkesztés]- 1900-ban 5921 lakosából 5421 volt bolgár, 256 magyar, 193 német, 39 román, 8 szerb, 1 horvát és 3 szlovák anyanyelvű; 5650 római katolikus, 205 ortodox, 46 izraelita, 14 református, 1 görögkatolikus, 1 unitárius, és 4 egyéb vallású.
- 1992-ben 4450 lakosából 3565 volt bolgár, 507 román, 260 cigány, 72 magyar, 17 német, 12 ukrán, 9 szerb, 3 cseh, 3 szlovák és 1 zsidó nemzetiségű, 5 görögkatolikus, 4012 római katolikus, 348 ortodox, 7 református, 5 unitárius, 4 evangélikus, 1 izraelita és 68 egyéb (pünkösdista, baptista, adventista) vallású.
- 2002-ben az 5807 lakosából 2 987 (51,44%) volt bolgár, 2 368 (40,78%) román, 330 (5,68%) magyar, 62 roma, 44 német és 16 szerb.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Berecz Imre katolikus pap, a bánsági bolgárok egyik írója (1825–1866).
Látnivalók
[szerkesztés]Politika
[szerkesztés]A 2012-es helyhatósági választásokon a Bánáti Bolgárok Szövetsége 6 mandátumot, a Nemzeti Liberális Párt 3 mandátumot, a Demokrata Liberális Párt, az Ökológia Párt, a Konzervatív Párt és a Partidul Poporului – Dan Diaconescu 1-1 mandátumot szerzett.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Régi magyar földrajz/Magyarország geográfiai szótára/B./Ó-Besenyő Archiválva 2013. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (megjegyzés: Ó besenyő alakban kell rákeresni)
- ↑ választások. [2020. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 16.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Kisléghi Nagy Gyula 1909/1911: Az óbessenyői őstelep. Arch. Ért. XXIX, 146-154; XXXI, 147-164.
- Varga E. Árpád - Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
Weboldalak
[szerkesztés]- Új Magyar Szó[halott link]
- www.bolgarok.hu
- térkép
- BANATerra - a település története
- Star Bisnov, Óbesenyő település honlapja