Bácsalmás

Bácsalmás
A római katolikus Szent Kereszt-templom
Bácsalmás címere Bácsalmás zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Bácsalmási
Jogállás	város
Polgármester	Németh Balázs (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	6430
Körzethívószám	79
Testvértelepülései	Lista Borszék Backnang
Népesség
Teljes népesség	6042 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	59,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	108,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 07′ 26″, k. h. 19° 19′ 34″46.123888888889, 19.326111111111
Bácsalmás Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Bácsalmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsalmás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bácsalmás (németül: Almasch, horvátul: Aljmaš) város a Dél-Alföld régióban, Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járás központja, „Felső-Bácska kapuja”.

Fekvése

Bácsalmás az Alföldön, a Duna–Tisza köze és Bács-Kiskun vármegye déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől körülbelül 120 kilométerre. Határát átszeli a Kígyós-főcsatorna.

A szomszédos települések: észak felől Tataháza és Mélykút, kelet felől Bácsszőlős, délkelet felől Kunbaja, délnyugat felől Madaras, nyugat felől Bácsbokod, északnyugat felől pedig Mátételke.

Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napsütéses órák száma (átlag 2098) és igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565 mm).

Megközelítése

A várost elkerülik a főutak, a Duna-Tisza köze déli részét feltáró, Szegedtől Bátaszék térségéig húzódó 55-ös főút is több kilométerre északra húzódik a határától. A főútról legegyszerűbben Mélykútnál letérve, az 5312-es, vagy Tataháza felől, az 5503-as úton érhető el. Bácsbokod és Tompa felől az 5501-es, Madaras felől az 5508-as úton közelíthető meg. Határszélét keleten érinti még az 5507-es út is.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják. A kisvárost napi két közvetlen autóbuszpár köti össze a budapesti Népliget autóbusz-pályaudvarral.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 154-es számú Bátaszék–Kiskunhalas-vasútvonala érinti, melynek két megállási pontja van itt, Bácsalmás vasútállomás és Almás megállóhely. Előbbi a városközponttól délkeletre helyezkedik el, közúti elérését az 5312-es útból kiágazó 55 307-es számú mellékút biztosítja; utóbbi a belterület délnyugati részén létesült, s csak önkormányzati utakon érhető el.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a környék az őskor ^[forrás?] óta lakott. 2014 januárjában késő avar és 10-11. századi teleprészletet tártak fel.

A település csak a Rákóczi-szabadságharc után kezdett véglegesen kialakulni, horvát, magyar és szlovák lakosokkal. 1735-ben Felső-Almás néven szerepelt.

A XVIII. század végén német telepesek érkeztek a községbe.

1808-ban mezővárosi rangot kapott.

1848-ban követválasztó központ volt, és Vörösmarty Mihályt választotta országgyűlési képviselőjévé.

A Kitelepítettek emlékműve

1871-ben elvesztette mezővárosi címét, de 1873-ban járási székhely lett Bácsalmás (e nevét 1904-ben véglegesítették).

Az első világháború után, 1921-ig szerb katonai megszállás alatt volt a környék.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet	Forrás
1990–1994	Tóth Árpád	független
1994–1998
1998–2002
2002–2006	Zalántai Endre	független
2006–2008
2008–2010
2010–2014	Németh Balázs	Fidesz-KDNP
2014–2019
2019–2024
2024–

2008. december 14-én Bácsalmáson időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választás két jelöltje között a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.

A településen cigány, horvát és német nemzetiségi önkormányzat is működik.

Demográfia

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 3%-a német, 2%-a horvát, 1%-a roma és 1%-a egyéb (főleg szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 2,3% horvátnak, 3,1% németnek, 0,1% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 2,1% cigánynak, 1,7% horvátnak, 0,4% szerbnek, 0,1% ukránnak, 0,1% románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Népességváltozás

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	6811	6723	6453	6389	6137	6058	6042
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

Vallás

Digitalis lanata

A Szentháromság-oszlop

A 2001-es népszámlálás adatai alapján lakosság kb. 74%-a római katolikus, kb. 7%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görögkatolikus, illetve evangélikus vallású. Kb. 1% más felekezethez tartozik. Egyikhez sem tartozik, vagy nem válaszolt kb. 17%.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55%, református 6,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 11,5% (25,2% nem nyilatkozott).

2022-ben 36,9% volt római katolikus, 5% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,8% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).

Római katolikus egyház

A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (érsekség) Bácsi Főesperességének Bácsalmási Esperesi Kerületébe tartozik mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása. Római katolikus anyakönyveit 1740 óta vezetik. Misézési helyként hozzá tartozik a római katolikus temetőkápolna, amelynek titulusa: Feltámadt Krisztus.

Református egyház

A Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik mint önálló missziói egyházközség.

Evangélikus egyház

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Bajai Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.

Természeti értékek

• Sóstó: Felső-Bácska szikes tavai közül gazdag élővilágával egyedülálló a bácsalmási Sóstó. Az ingadozó vízjárású szikes tó képéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a legelésző bivalyok látványa. A tópart kiváló fészkelő helyet biztosít többek között a fokozottan védett gólyatöcsnek. A tavat körülölelő védett kocsányos tölgyesben nyár elején több ezer virágzó gyapjas gyűszűvirág (digitalis lanata) kápráztatja el a kirándulót. 2019-től a tavat szegélyező egyénileg ingyenesen, vagy térítéses szakvezetéssel látogatható interaktív tanösvény a tó múltját és jelenét, az ide kötődő élővilágot és az itt legelő bivalyok szükségességét mutatja be.
• Kígyós-tó: A Kígyós-főcsatorna és a Mátételkei-Kígyós-Főcsatorna összefutásánál kialakított több mint 14 hektáros mesterséges tórendszert a különböző méretű és fajú, horgászható halak gazdagsága teszi a pecázás szerelmesei számára ideális horgászhellyé. A nádassal, gyékénnyel és szittyóval benőtt északnyugati és nyugati tóparton a természet szerelmesei gazdag állatvilágban gyönyörködhetnek, lencsevégre kaphatnak számos különleges vízimadarat, hüllőt, siklót és teknőst. 2021-től környezet- és természettudatos szemléletformáló élménypark várja a látogatókat. Horgászható halfajok: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa, naphal.
• Mosztonga-tó
• Kossuth park megyei védettségű kocsányos tölgyekkel

Nevezetességei

Antunovich János emléktáblája

• Római katolikus (Szent Kereszt felmagasztalása-) templom: 1821-ben épült klasszicista stílusban. 1910-ben felújították és oldalhajókkal bővítették.
• Szentháromság-szobor.
• Antonovits-kúria: 1858 óta római katolikus plébánia.
• Ulrich-Causher-ház: Az 1920-as években épült, Kóbor Ferenc tervei alapján. Jelenleg Helytörténeti Kiállítás látható benne.
• Siskovics–Fischof-kúria: Eklektikus stílusban építtette Siskovics Tamás. Jelenleg Gyűjtemények Háza.
• Kovachich-kúria (volt Járásbíróság).
• Kalocsai Iskolanővérek volt zárdája: 1886-ban épült. Jelenleg általános iskola.
• Zsidó iskola épülete.
• Zsidó temető és ravatalozó.
• Római katolikus (Feltámadt Krisztus-) temetőkápolna.
• Református templom: 1939-ben épült. Bejárata faragott székelykapu.
• Kálvária-kápolna: 1882-ben épült.
• I. világháborús emlékmű.
• II. világháborús emlékmű.
• Evetovity Antal költő mellszobra: Ivan Meštrović alkotása, 1988-ban avatták.
• Kossuth-mellszobor: Pálfy Gusztáv alkotása, 1986-ban avatták.
• Vörösmarty-mellszobor: Kalmár János műve, 1983-ban avatták.
• Lantos nő: Humenyánszky Jolán szobrász alkotása, 1980-ban avatták.
• A szülőföldjükről elűzött népek emlékműve: Fusz György alkotása, 1997-ben avatták.
• Tífusz-szobor.
• Malom.

Sport

A jelenleg Bácsalmási Petőfi VSE néven szereplő egyesület eredetileg 1913. június 1-jén alakult meg Bácsalmási Sport Club néven. Több szakosztálya is van, a labdarúgók a Bács-Kiskun vármegyei labdarúgó-bajnokság első osztályban szerepelnek, a kézilabda szakosztály pedig a vármegyei bajnokság Déli csoportjában.

A Bácsalmási Sprint Sportegyesületnek cselgáncs (dzsúdó) szakosztálya működik. www.bacsalmasjudo.hu

A településen működik a Bácsalmási Autósport Egyesület.

Gasztronómia

Ha a bácsalmási nagymamák, az „ómák” kedveskedni akarnak unokáiknak, túróból és tojásból troll nudlit készítenek, amely azért kapta e nevet, mert a benne lévő túrótól a felszíne dudorossá válik.

Rendezvények

• Sváb bál: január harmadik szombatján
• Préló: február második szombatján
• Felső-Bácskai Népek-Ízek Forgataga: A bácskai hagyományokat őrző rendezvényen bemutatkoznak Bácsalmás testvértelepülései. A látogatók bepillantást nyerhetnek a lengyel, német, szlovák, erdélyi, szerb, horvát kultúrába, és megkóstolhatják a vendégek ízletes ételeit.
• Bács-"Almás" Napok
• Búcsú: a szeptember 14-ét követő vasárnap

Híres emberek

• Itt született Tábori Róbert, született Tauber Róbert (1855 – 1906) magyar író, újságíró, Tábori Piroska (1892–1947) írónő édesapja.
• Itt született Flesch Ármin (1865. április 11. – Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944) ókanizsai, majd mohácsi főrabbi, egyházi író.
• Itt született 1880. március 8-án Boromisza Tibor festő.
• Itt született 1895-ben Piukovich József magyar gazdasági felügyelő, főszolgabíró, országgyűlési képviselő.
• Itt született 1914. június 30-án Kamarás Gyula magyar színész.
• Itt született 1960. december 23-án Drégely Imre fotóművész, egyetemi adjunktus.
• Itt született 1929. szeptember 19-én Bódis Irén magyar színésznő.
• Itt született 1935-ben Dulity Tibor festőművész.
• Gróf András (Andrew Grove), az Intel társalapítója
• Németh Sándor, a 2009-es Nemzeti Vágta győztese
• Itt született 1954. január 27-én Polgár Ernő Radnóti-díjas, Nagy Lajos-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett író, dramaturg.

Testvérvárosok

• Backnang (Németország)
• Bezdán (Bezdan, Vajdaság, Szerbia)
• Bajmok (Vajdaság, Szerbia)
• Bizovác (Bizovac, Horvátország)
• Nagymegyer (Veľký Meder, Szlovákia)
• Borszék (Borsec, Románia)
• Gizałki (Lengyelország)

Források

• Bácsalmás hivatalos oldala. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
• ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)

További információk

• Ásatások Bácsalmás határában Archiválva 2014. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Lap.hu linkgyűjtemény. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
• Bácsalmás térképe Archiválva 2020. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben