Bécsújhelyi béke
| Bécsújhelyi béke | |
 | |
| Típusa | kétoldalú békeszerződés |
| Aláírás dátuma | 1463. július 19. |
| Aláírás helye | Bécsújhely |
| Aláírók | Hunyadi Mátyás III. Frigyes császár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsújhelyi béke témájú médiaállományokat. | |
A bécsújhelyi béke Hunyadi Mátyás és III. Frigyes német-római császár közötti háború kapcsán 1463. július 19-én létrejött szerződés.[1]
Tartalma
[szerkesztés]A szerződést előkészítő megbeszéléseken Mátyás királyt teljes jogú „főtárgyalója”, Vitéz János bíboros, esztergomi érsek, kancellár képviselte.
A szerződés szerint III. Frigyes fiává fogadta Mátyást, és szövetséget kötöttek a törökök ellen. A császár használhatta a magyar királyi címet, és megtarthatta a határi menti várakat és mezővárosokat. Az egyezség része volt az is, hogy amennyiben Mátyás törvényes fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa főherceg örökli. Mátyás 80 000 forint ellenében visszakapta a Szent Koronát és az 1441-ben elzálogosított Pozsonyt. A Szent Korona visszaszerzésével legitimálta uralmát.[2]
A szerződést 1463. október 22-én II. Piusz pápa is megerősítette.
Szerződéskötők
[szerkesztés] |
 |
 |
 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.
- ↑ A Habsburg, aki elvesztette Bécset. mult-kor.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
Források
[szerkesztés]- Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.
További információk
[szerkesztés]- E. Kovács Péter: Miksa magyarországi hadjárata. Történelmi szemle, 1995. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés]
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
