Content-Length: 113518 | pFad | http://hu.wikipedia.org/wiki/Dimetrodon

Dimetrodon – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Dimetrodon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dimetrodon
Evolúciós időszak: Kora perm
Dimetrodon grandis csontváza (National Museum of Natural History, USA)
Dimetrodon grandis csontváza
(National Museum of Natural History, USA)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok(Chordata)
Osztály: Emlősszerűek(Synapsida)
Rend: Pelycosauria
Család: Sphenacodontidae
Nem: Dimetrodon
Cope, 1878
Fajok
  • D. milleri
  • D. natalis
  • D. limbatus
  • D. booneorum
  • D. gigashomogenes
  • D. grandis
  • D. loomisi
  • D. angelensis
  • D. teutonis
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dimetrodon témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dimetrodon témájú médiaállományokat és Dimetrodon témájú kategóriát.

A Dimetrodon (görög „két sor fogú”) ragadozó pelycosaurus nem volt a perm földtörténeti időszakban, amely mintegy 280 millió évvel ezelőtt (mya) jelent meg, és mintegy 265 mya tűnt el.

A hátán feszülő, rajzokon látványosan ható nagy bőrvitorla ismert ősállattá teszi, és emiatt gyakran említik a dinoszauruszok között, pedig nem volt dinoszaurusz (a pelycosaurusok jóval korábbi fejlődési fázist képviselnek). Gyakran megjelenik az ősállatokat szerepeltető filmekben. Az emlősökkel közelibb rokonságban áll, mint a valódi hüllőkkel (Sauropsida), a dinoszauruszokkal, a gyíkokkal vagy a madarakkal.

Fosszíliáit Észak-Amerikában és Európában találták meg.

Leírása

[szerkesztés]
A Dimetrodon grandis rekonstrukciója szabadon lévő csigolyavégekkel

Korában a Dimetrodon csúcsragadozó volt, az egyik legnagyobb testű szárazföldi állat. Hossza elérhette a 4,6 métert.[1] Nevét azért kapta, mert koponyájában két párhuzamos, más-más funkciót ellátó fogsor helyezkedett el, a hüllőktől eltérően. Négy lábon járt, valószínűleg hasonlóan, mint a mai gyíkok, és hosszú farka volt.

A hátvitorla

[szerkesztés]

Különlegessége a hátán a meghosszabbodott csigolyákból és bőrből kifejlődött vitorla (ilyen hátvitorlájuk más pelycosaurus csoportoknak is volt, mint például az Edaphosaurus). Valószínűleg az állat hőmérsékletszabályozásában lehetett szerepe, ami segített, hogy zsákmányállatainál könnyebben alkalmazkodjon a magasabb és az alacsonyabb hőmérsékletekhez, és ezáltal meghosszabbodjon a vadászatra fordítható idő is. Lehet, hogy a hátvitorla az udvarlásban és a vetélytársak elriasztásában is szerepet játszott. Bramwell és Fergett 1973-ban úgy számította egy tanulmányban, hogy egy 200 kilogrammos Dimetrodon számára a hátvitorla nélkül 205 percig tartott volna, hogy testhőmérséklete 26 °C-ról 32 °C-ra melegedjék fel, a vitorlával viszont 80 percbe.[2]

Képek

[szerkesztés]

Dimetrodon fajok rekonstruált képe:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Berman, D.S. (2001). „A new species of Dimetrodon (Synapsida: Sphenacodontidae) from the Lower Permian of Germany records first occurrence of genus outside of North America”. Canadian Journal of Earth Sciences 38 (5), 803–812. o. DOI:10.1139/cjes-38-5-803. 
  2. Bramwell, C. D., Fellgett, P.P. (1973). „Thermal regulation in sail lizards”. Nature 242, 203-205. o. (Hozzáférés: 2007. március 29.) 








ApplySandwichStrip

pFad - (p)hone/(F)rame/(a)nonymizer/(d)eclutterfier!      Saves Data!


--- a PPN by Garber Painting Akron. With Image Size Reduction included!

Fetched URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dimetrodon

Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy