Páger Antal (színművész)
| Páger Antal | |
 | |
| A „Férfihűség” című filmben (1942) | |
| Született | 1899. január 29. Makó |
| Elhunyt | 1986. december 14. (87 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Foglalkozása | filmszínész |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1965) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-84/85) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1919–1986 |
| Híres szerepei |
|
| Díjai | |
| Lásd: #Díjak és kitüntetések | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Páger Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Páger Antal (Makó, 1899. január 29.[6] – Budapest, 1986. december 14.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész.
Családja
[szerkesztés]Iparoscsaládban, Makón született. Édesapja, Páger Sándor csizmadia volt, édesanyja, Czimbrik Rozália jegyszedőként dolgozott a makói Hollósy Kornélia Színháznál, fiát gyakran elvitte az előadásokra. Hét testvére közül négy korán meghalt.
Életpályája
[szerkesztés]Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Iparos apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát (Páger azután 45 évig nem vett ecsetet kezébe).
Az érettségit és a frontszolgálatot követően Budapesten akart továbbtanulni. Lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Az egyetem orvosi karán nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott szülővárosába, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik ilyet követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.
Az első világháború alatt az olasz fronton szolgált. Utána visszakerült társulatához, Székesfehérvárra (1919–1922), majd játszott a kecskeméti színházban (1922–1924), a Pécsi Nemzeti Színházban (1924–1925). Nagyváradon, az 1925–1926-os évadban, majd 1926 és 1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, ahol már vezető színésznek számított és 1200 pengőt keresett havonta. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban játszott egy-egy évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott.
A színházi szerepek mellett kedveltté vált a filmszakmában is. 1932-ben lépett először a felvevőgép elé. Kabos Gyulával és Dajka Margittal eljátszotta a Piri mindent tud című film egyik főszerepét, ám a filmvígjáték a jó poénok ellenére anyagilag megbukott. Úgy gondolta, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Ám ezután több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott. Az 1944 előtti filmek legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. „Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt” – vallotta egy riporteri kérdésre. A magyar filmgyártás akkori rendszere a kevés próbával tökéletes alakításokat és a kevés korrektúrát, új felvételt igénylő színészi munkát értékelte a leginkább, mert egy-egy felvétel elhúzódása a magas kauciók és stúdióbérlési felárak folytán jóval nagyobb előállítási költséget jelentettek, így a kezdők bizonytalankodására nem, vagy csak alig volt lehetőség. A filmgyártók inkább vállalták a magasabb, ún. sztárgázsit is, mint a néhány napos felvételcsúszást. Talán ennek a rendszernek köszönhetően jelent meg annyiszor a filmvásznon az akkori idők legnagyobb színészei között Páger is, annak ellenére, hogy akadt film, amiért 25 ezer pengőt kapott!
1933-ban ismerkedett meg az akkor az első feleségétől már elvált Páger a 21 éves Komár Juliskával, akivel 1933. május 16-án az Erzsébetvárosban házasságot kötött.[7] Ekkor ugyanis az Akácfa utcában lakott. Utána kezdték el építeni az úgynevezett Páger-villát az Orbán-hegyen, a Tamás [ma: Tamási Áron] utcában, majd itt születtek meg lányai, Judit (1940) és Júlia (1942) is. Valamikor 1956 és 1961 között[3][4] elváltak.
A háború előtt a művészvilágban jobboldali nézeteket képviselt, antiszemita művekben is szerepelt. Egyik pártba sem lépett be, de színészi hírneve botlásait is felnagyította. A szovjet csapatok érkezése előtt, 1945. március 28-ról 29-re virradó éjjel lépte át az osztrák határt.[8] Még abban az évben belügyminiszteri rendelettel filmjeit irredentizmus vádjával indexre tették, és megtiltották azok további forgalmazását.
Emigrációban
[szerkesztés]1948. január 24-én – két évi ausztriai és hét hónapi franciaországi tartózkodás után – Argentínában telepedett le. Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott. Önálló tárlata volt Venezuelában, Brazíliában a São Pauló-i Biennálén pedig 45 képpel szerepelt. 1948–54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot. 1954. augusztus 14-én a Buenos Aires-i Casa de Catalunya színháznál az ő rendezésében, díszlettervezésével és főszereplésével bemutatták Curt Goetz A montevideói ház c. színdarabját. Az 1955-ös évtől kezdődően csak vendégjátékokon vett részt.
Hazatérése
[szerkesztés]Sikerei ellenére igazi otthonra nem talált az emigrációban, és sokszor gondolt a hazatérésre, rettegve a várható megaláztatásoktól. 1956 augusztusában Bécsből, kormányengedéllyel, a számára biztosított különrepülőgéppel hazatért Magyarországra. Az októberi forradalom eseményeitől távol maradt, így hazatelepülése a kommunista kulturális diplomácia sikere volt. Az emigráció okairól és a hazatelepüléséről részletes levelet írt Makóra, Gerzanits Elemer barátjának.[9]
„Páger Antallal a fasizmus tér haza Magyarországra. Tiltakozzunk, akár sztrájkkal is, hogy ne szerződtessék színházaink – jelentette ki 1956 kora őszén a színházi szakma előtt harcias felháborodással a korábbi táncművész-színész, a háta mögött csak pártapácaként emlegetett Szilágyi Bea. Páger sokak számára váratlan hazatérése derült égből villámcsapásként érte nemcsak rajongóit, hanem természetesen azokat is, akik korábbi politikai szerepvállalása miatt ellenszenvvel, mi több, gyűlölettel tekintettek rá.”[10]
Hazatérése után hamar kiderült, hogy népszerűsége töretlen, első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség. Visszakapta egykori villáját, újra megnősült, harmadik felesége Szilágyi Bea (1908–1987), színművésznő, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára; a Színház- és Filmművészeti Szövetség főtitkára volt. A 2.1.2. M-18667/5-ös dossziéban, a „Meszlényi” álnevű besúgó 1959. március 18-i jelentése szerint már házasok voltak, de 1975-ben[5] már egészen biztosan.[4]
Klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválóan alakított. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított. Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. A hatvanas évek elejétől több magyar filmsiker részese volt: Dálnoki Miklós Béla szerepét játszotta a Honfoglalás című filmben, Kéri építészmérnököt a Fűre lépni szabadban, Tamburás szerepét a Hattyúdalban, Elnök Jóskát a Húsz órában. 1964-ben a cannes-i fesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta – megosztva Saro Urzìval – Vajkay Ákos megformálásáért Ranódy László Pacsirta című filmjében.
Halála
[szerkesztés]1986. december 14-én délután otthon készült az esti előadásra. Ebéd után érezte, hogy hőemelkedése van. Szólt feleségének, hogy nem érzi jól magát, és aggódott, hogy rendbe jöjjön az esti előadásra. Hamarosan felszökött a láza, és nem használt a gyógyszeres lázcsillapítás sem. Orvos jött hozzá. Végül úgy döntött, hogy lemondja az esti előadást. Mentővel a Kútvölgyi kórházba szállították, de egy óra múlva meghalt. Csaknem 88 éves volt.
Főbb színpadi szerepei
[szerkesztés]
- Csehov: Három nővér (Csebutkin, katonaorvos)
- A dohányzás ártalmasságáról (Nyuhin Ivan Ivanovics)
- Tolsztoj: Anna Karenina (Karenin)
- Háború és béke (Öreg herceg, Andrej apja)
- Molnár Ferenc: A testőr (a kritikus)
- Játék a kastélyban (Turai)
- A hattyú (Albert herceg, trónörökös)
- Liliom (Liliom)
- Williams: Macska a forró tetőn (Atyus)
- Ibsen: John Gabriel Borkman (John Gabriel Borkman)
- G. B. Shaw: Szent Johanna (Érsek)
- Goethe: Faust (Philemon)
- Mrozek: Tangó (Eugeniusz)
- Szép Ernő: Kávécsarnok (Alajos)
- Karinthy Ferenc: Különös tárgyalás (tanú)
- Gyurkovics: Az öreg (Öreg)
- Eörsi: Széchenyi és az árnyak (ápolt)
- Szakonyi: Adáshiba (Bódog)
- Békeffi: Egy asszonygyilkos vallomása (Rose, nyomozó)
- Bródy - Szörényi: Kőműves Kelemen (Vándor)
- Fejes - Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem (személyzetis)
- Garcia Lorca: Donna Rosita (nagybácsi)
- O’Neill: Eljő a jeges (Harry Hope)
- Sartre: Altona foglyai (az apa, hajógyáros)
- Nash: Az esőcsináló (Starbuck)
- Nicolai: Hárman a padon (Luigi Lapaglia)
- Mary Chase: Barátom, Harvey (Elwood P. Dowd)
- De Filippo: A cilinder (Agostino)
- Brandon Thomas: Charley nénje (Sir Francis Topplebee ezredes)
- John Patrick: Teaház az augusztusi holdhoz (Sakini)
Válogatott filmográfia
[szerkesztés]Játékfilmek
[szerkesztés]- Csókolj meg, édes! (1932) – Keszeg András
- Ítél a Balaton (1932) – János, Kovács fogadott fia
- Piri mindent tud (1932) – Fodor L. Árpád, háztulajdonos
- Búzavirág (1934) – Síró, János
- Emmy (1934) – Pálóczy
- Barátságos arcot kérek (1935) – Bodrogi
- Édes mostoha (1935) – Hargittay András báró
- Köszönöm, hogy elgázolt (1935) – Asztalos Péter
- Az okos mama (1935) – Kállay Zolkó, földbirtokos, Kató férje
- Évforduló (1936) – Dr. Gergely Péter tanársegéd
- Havi 200 fix (1936) – Tavaszi Mátyás, gyógyszerész
- A férfi mind őrült (1937) – Jónás
- Az ember néha téved (1937)
- Édes a bosszú (1937) – Walter Ákos
- Egy lány elindul (1937) – Brigi, Lombék fia
- Hotel Kikelet (1937) – Földi Péter
- Pesti mese (1937) – Kubik
- Rád bízom a feleségem (1937) – Péter, vezérigazgató
- Szívet szívért (1938)
- A varieté csillagai (1938)
- Azurexpress (1938) – Rák Tamás, tanár
- Beszállásolás (1938) – Dr. Tibor Tibor, ügyvéd, tartalékos huszárhadnagy
- Döntő pillanat (1938) – Bálint Gábor
- Fehérvári huszárok (1938) – Onódy István
- Megvédtem egy asszonyt (1938) – Bory Péter, mérnök
- Nehéz apának lenni (1938) – Ifj. Kőrössy Pál
- Péntek Rézi (1938) – Dr. Gerleszegi Gerle Géza
- Rozmaring (1938) – Kery István
- A miniszter barátja (1939)
- A nőnek mindig sikerül (1939)
- Bors István (1938)
- Földindulás (1939) – Kántor János
- Keserű mézeshetek (1939)
- Menschen vom Varieté (1939)
- Szervusz Péter! (1939)
- Beáta és az ördög (1940)
- Eladó birtok (1940) – Marjánszky Mihály
- Erdélyi kastély (1940) – Monostory Ádám gróf
- Hazajáró lélek (1940) – Török Ágoston
- Igen vagy nem? (1940) – Id. Péteri János
- Jöjjön elsején! (1940) – Árvay úr
- Zárt tárgyalás (1940) – Benedek Gábor ügyvéd
- A harmincadik (1941) – Nagy Gábor, tanító
- A szűz és a gödölye (1941) – Szélhámos festő
- András (1941) – Laczkó András
- Dr. Kovács István (1941) – Dr. Kovács István
- Egy éjszaka Erdélyben (1941) – II. József
- Háry János (1941) – Háry János
- Miért? (1941) – Péter
- Régi keringő (1941) – Dudva Mihály
- Szűts Mara házassága (1941) – Simaházi Tamás
- Végre! (1941) – Horváth Péter, főmérnök
- Férfihűség (1942) – Sándorffy Péter
- Fráter Loránd (1942) – Fráter Loránd
- Házasság (1942) – Dr. Szabó, Mária férje
- Őrségváltás (1942) – Takács Péter
- Szép csillag (1942) – Avar János
- Szerető fia Péter (1942) – Balogh Péter
- Aranypáva (1943) – Forintos Mátyás
- Egy nap a világ (1943) – Tamás
- Kettesben (1943) – Pávay Szilárd, igazgató
- Az első (1944) – Balog István, halászmester
- II. magyar kívánsághangverseny (1944)
- A nagyrozsdási eset (1957)[11] – Barka Sándor
- A tettes ismeretlen (1957) – Miklósi
- Dani (1957) – Borbás
- Az utolsó pillanat (1958; rövid játékfilm) – Az öreg
- Don Juan legutolsó kalandja (1958) – Leporello
- Sóbálvány (1958) – Mohai doktor
- Tegnap (1958) – Mácsai úr volt földbirtokos (1956-ról)
- Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Tanító
- Merénylet (1959) – Havel, nyugdijas nyomozó
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) – Tóth Mihály
- Az arc nélküli város (1960) – Zách Kornél
- Fűre lépni szabad (1960) – Kéri vezérigazgató
- Kálvária (1960) – Tóth Sándor, Gizi apja
- Zápor (1960) – Pató
- Felmegyek a miniszterhez (1961) – Balogh Bódog
- Katonazene (1961) – Riedl ezredes
- Megöltek egy lányt (1961) – Salgó
- Nem ér a nevem (1961) – Pintér bácsi
- Elveszett paradicsom (1962) – Sebők Imre
- Esős vasárnap (1962) – Ági apja
- Húsz évre egymástól (1962) – Sándor
- Isten őszi csillaga (1962) – Király Sándor
- Mici néni két élete (1962) – Gál Alfréd
- Bálvány (1963) – Márton bácsi, főaknász
- Fotó Háber (1963) – Rendőr ezredes
- Hattyúdal (1963) – Tamburás
- Pacsirta (1963) – Vajkay Ákos (Cannes-i filmfesztivál (1964)) – Legjobb férfi alakítás díja)
- A kőszívű ember fiai 1-2. (1964) – Öreg Pál
- Az orvos halála (1965) – Weisz doktor
- Húsz óra (1965) – Igazgató Jóska
- Iszony (1965) – Nelli apja
- Édes és keserű (1966)
- Ketten haltak meg (1966) – Reményi
- Utószezon (1966) – Kerekes
- Baleset (1967)
- Egy nap a paradicsomban (1967) – Liptói
- Kártyavár (1967) – Pukner professzor
- Tanulmány a nőkről (1967) – Gegucz Bálint
- A beszélő köntös (1968) – Lestyák András, szabómester
- A varázsló (1969) – Csilli Csalla bácsi, a varázsló
- Isten hozta, őrnagy úr! (1969) – Tomaji plébános
- Hatholdas rózsakert (1970) – Lajos bácsi
- Médeia (1971)
- Nyulak a ruhatárban (1971) – Apuka, Dávid Rudolf
- A magyar ugaron (1972) – Bíró
- Fuss, hogy utolérjenek! (1972) – Tanár úr
- Nápolyt látni és… (1972) – Anna apja
- Világló éjszaka (1972)
- Jelbeszéd (1974) – Balogh bácsi
- Árvácska (1975) – Vénisten
- Ballagó idő (1975) – A kaposi nagypapa
- Fekete gyémántok (1976) – Thibald herceg
- Drága kisfiam (1978) – Béla
- Philemon és Baucis (1978, rend. Makk Károly) – Öregember
- Mese habbal (1979) – Miniszter úr
- A téglafal mögött (1980) – Öregember
- Circus maximus (1980) – Máté professzor
- Két történet a félmúltból (1980)
- Boszorkányszombat (1983) – Aggastyán
- Mennyei seregek (1983) – Lippay püspök
- Higgyetek nekem! (1984) – Grósz
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
[szerkesztés]- Próbáld meg, daddy! (1959) – Mike Merwyn
- Az utolsó pillanat (1960) – Az öreg
- Közbeteg (1962) – Don Ciccio Rosso
- Ezer év (1963)
- Honfoglalás 1-3. (1963) – Dálnoki Miklós Béla
- Szeptember (1963) – Sipos
- Az idegen ember (1964) – Szűcs elvtárs uradalmi gépész
- Rab Ráby (1964) – II. József
- Váltás (1964) – Márkus főmérnök
- Vízivárosi nyár 1-3. (1964) – Dr. Gál
- Az igazságtevő (1965) – Blaz Bogdan
- A százegyedik szenátor 1-2. (1967) – Fritz felügyelő
- Az ördögök teste (1967)
- Ez az én otthonom (1967)
- A bíró és a hóhér (1968) – Bärlach felügyelő
- A kormányzó (1968)
- Szerencsés álmokat! (1969)
- A fekete város 1-7. (1970) – Bibók Vince, Zsigmond apja
- A revizor (1970) – Anton Antonovics, polgármester
- Beismerő vallomás (1970)
- Neveletlenek (1970) – Béla bácsi
- Tizennégy vértanú (1970) – Aulich Lajos
- Uborkafa (1970) – Bolla Imre tanácselnök
- Rézpillangó (1971) – Cézár
- Villa a Lidón 1-4. (1971) – Dr. Amadeo Zenzi
- Ítéletnapig (1972; rövid tévéjáték)
- Zenés TV Színház: Bob herceg (1972) – Tom apó
- A nagy üzlet (1973) – Joe Manx
- A professzor a frontra megy (1973)
- Átmenő forgalom (1973) – Vasutas
- És mégis mozog a föld 1-3. (1973) – Decséry
- Feje fölött holló (1973) – Patikus
- Keménykalap és krumpliorr 1-4. (1973 [1978 mozifilmként]) – Leopoldi, egykori bohóc
- Lázadók (1973) – Szente
- Vivát, Benyovszky! (1973) – Hanszky (1975-ös magyar szinkron)
- Apróhírdetés (1974)
- Az élet szerelmese (1974) – Öregember
- Felnőttek (1974)
- Méz a kés hegyén (1974) – XI. Károly svéd király
- Törökországból nincsen visszatérés (1974) – Mikes Kelemen
- A peleskei nótárius (1975) – Nagy-Zajtay Zajtay István, nótárius
- Kapupénz (1975) – Házmester
- Kutyabaj (1975; rövid tévéjáték) – Tóth Béla vándorköszörűs
- Barátom Bonca (1976) – Vak férfi
- Haszontalanok (1976) – Tóni bácsi
- Húsvét (1976)
- Lángelmék a szigeten (1976) – Papa
- Doktor Senki (1977) – Porgesz
- Infarktus (1977)
- Magnóliakert (1977) – Artúr bácsi
- Mielőtt a kakas megszólal (1977)
- Szemetes-trilógia (1977) – Utcaseprő
- A nagy ékszerész (1978)[12] – Öreg betörő
- A Zebegényiek (1978) – Nagypapa
- Az elefánt (1978) – Molnár Antal
- Dániel (1978) – Kálmán bácsi
- Hullámzó vőlegény (1978) – Bagi
- Michelson beiktatása (1978)
- Tengerre néző cellák (1978)
- Anyám könnyű álmot ígér (1979)
- Három dobás hat forint (1980) – Varga úr
- Nők apróban (1980) – Simon bácsi
- Wiener Walzer (1980) – Államügyész
- A messziről jött ember (1981) – Jácint
- Nyitott ház (1981)[13]
- Társkeresés No. 1463 (1982) – Hankóczi Márton / Táti
- Vassza Zseleznova (1982)
- Rohamsisakos Madonna (1983) – Idős Bicó
- Szent Kristóf kápolnája (1983) – Zsidányi Timót, esperes
- A bíró (1984) – Tigran, a bíró apósa
- És elszakad az ezüstkötél (1984)
- Legyél te is Bonca! (1984) – Tóni bácsi
- Különös házasság 1-4. (1984) – Medve doktor
- A vén bakancsos és fia, a huszár (1985) – Mihály, a vén bakancsos
- Az eltüsszentett birodalom (1985) – Szépapó
- Elveszett paradicsom (töredék) (1986) – Zoltán apja
- Kőműves Kelemen (1986) – Vándor
Szinkronszerepei
[szerkesztés]| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1938 | A pék felesége | Aimable Castanier | Raimu | 1972[14] |
| 1941 | Mindez Évával kezdődött | Jonathan Reynolds | Charles Laughton | 1978 |
| 1947 | Eszményi férj (2. magyar szinkron) | Goring apja | C. Aubrey Smith | 1981 |
| 1955 | Kaland az Aranyöbölben | Nagypapa | Vladimír Hlavatý | 1982[15] |
| 1961 | Majdnem baleset (2. magyar szinkron) | N/A | N/A | 1977 |
| 1969 | Elátkozottak (1. magyar szinkron) | Joachim Von Essenbeck | Albrecht Schoenhals | 1973 |
| 1971 | A rendőrség megköszöni (1. magyar szinkron) | Stolfi tanácsos | Cyril Cusack | |
| Az acélgyűrűcske | Kuzma bácsi | Oleg Zsakov | 1975 | |
| 1972 | A hatalom játékai | Lapp | Heinrich Gretler | 1978 |
| Goriot apó | Goriot apó | Charles Vanel | 1975 | |
| Hová fussak? | Hyam Malsh | Herschel Bernardi | ||
| Öreg hangászok | Tedo | Ramaz Cshikvadze | ||
| Ostromállapot[16] | Carlos Ducas | O. E. Hasse | 1974 | |
| 1973 | A Dominici-ügy | Gaston Dominici | Jean Gabin | |
| A királynő nehéz napja (1. magyar szinkron) | Charles, Jeanne apja | André Valtier | 1975 | |
| Két férfi a városban (1. magyar szinkron) | Germain Cazeneuve | Jean Gabin | 1974[17] | |
| Vörös kányafa | Ljuba apja | Ivan Rizsov | 1975 | |
| 1974 | A békesség kora | Simone | O. E. Hasse | 1976 |
| Gyilkosság az Orient expresszen | Dr. Constantine | George Coulouris | 1977 | |
| 1976 | Kiváló holttestek | N/A | N/A | |
| Solness építőmester | Knut Brovik | Albert Lippert | 1980 | |
| 1978 | Meghökkentő mesék – I/9. rész: A mennyország útja (1. magyar szinkron) | Mr. Foster | Roland Culver | 1981 |
| Thomas Guérin, nyugdíjas | Thomas Guérin | Charles Vanel | 1980 | |
| 1979 | Egy kis romantika[18] | Julius | Laurence Olivier | 1981 |
Díjak és kitüntetések
[szerkesztés]- Kiváló művész (1963)
- Cannes-i fesztivál legjobb férfi alakítás díja (1964)
- Kossuth-díj (1965)
- Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb férfi alakítás díja (1965)
- Munka Érdemrend arany fokozat (1974)
- Velencei Nemzetközi Filmfesztivál – Legjobb férfi színész díja (1976)
- Tévékritikusok Díja – A messziről jött ember című produkciókban nyújtott teljesítményéért (1982)[19]
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1984)
Hangjátékok
[szerkesztés]- Z. Szabó Béla: Alkonyati párbeszéd (1943)
- Baróti Géza: Szenzáció (1962)
- Kazakievics: Nappali fénynél (1962)
- Fischer, Leck: Az örök gond (1964)
- Kamondy László: Ember a küszöbön (1964)
- Salamon Pál: Két ember (1964)
- Németh László: Eklézsia-megkövetés (1965)
- Krúdy Gyula: Palotai álmok (1966)
- Gergely Sándor: Szakadék szélén (1966)
- Dickens, Charles: Dombey és fia (1967)
- Brandys, Kazimiers: Elszállt az élet (1968)
- F. Rácz Kálmán: Narancs az ágyon (1969)
- Boros Lajos-Vámos Miklós: Felfüggesztés (1971)
- Mesterházi Lajos: Hobby (1971)
- Csurka István: Amerikai cigaretta (1972)
- Marguerite Duras: Andesmas úr délutánja (1972)
- Karinthy Frigyes: Mennyei riport (1974)
- Stephen Wasylyk: John Smith balesete (1975)
- Szakonyi Károly: Adáshiba (1975)
- Szakonyi Károly: Portások (1975)
- Bendová, Krista: Egy öreg ház három csodája (1976)
- König, Eduard: Emberek a pálmafán (1976)
- Joachim Walther: A zöldövezet (1976)
- Kazimierz Kowalski: Nagyapó kölcsönruhában (1977)
- Zoltán Péter: Luther (1977)
- Kopányi György: Lekésett szüret (1978)
- Schwajda György: Hajnali négykor (1979)
- Tadeusz Zimecki: Szólíthatlak nagyapónak? (1979)
- Tolnai Lajos: Polgármester úr (1980)
- Mándy Iván: Éjszaka (1981)
- Saint-Exupery: A kis herceg (1981)
- Iván Radoev: Az emberevő (1982)
- Mándy Iván: Szép álmokat, kislány (1982)
- Mikszáth Kálmán: Akli Miklós (1982)
- Szabó Lőrinc: A szökevény (1982)
- Tamási Áron: Rendes feltámadás (1982)
- Heijermans, Herman: Remény (1983)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (1983)
- Magnusson, Ove: Nyugdíjasok lázadása (1983)
- Szép Ernő: Május (1983)
- Vészi Endre: A lepecsételt lakás (1983)
- Katajev, Valentyin: Gyöngyvirág (1984)
- Móra Ferenc: A rab ember fiai (1984)
- Ördögh Szilveszter: Jövőnk árnya (1984)
- Ágh István: Dani uraságnak (1985)
- Jókai Mór: Az arany ember (1985)
- Kopányi György: Karácsonyi komédia (1986)
- Alexander Blok: Az ismeretlen nő (1987)
Emlékezete
[szerkesztés]
- 1999-ben avatták fel a színművész szobrát; Surányi Imre alkotása a Hagymaház aulájában található
- Szülővárosa, Makó képviselő-testülete 2001-ben alapította a Páger Antal-színészdíjat
- Budapesten a Nemzeti Színház bejárata mellett helyezték el domborművét
- Nevét viselte Makón a 2007. január 31-éig üzemelő Páger Antal Filmszínház[20]
- Makón emléktáblát avattak tiszteletére szülőházának falán
- 1991-ben a Makói József Attila Gimnázium diákjaiból megalakul a Páger Antal Színjátszó Stúdió (PÁST)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Házasságkötések múlt héten (Pécsi Lapok), 1924. október 26. (adt.arcanum.com)
- ↑ Intim Pista: Maga csak tudja (Színházi élet), 1931
- ↑ a b Délamerikai Magyarság 34. évfolyam 4038. szám, 1961. június 8. (adt.arcanum.com)
- ↑ a b c d Ablonczy László: Honát és a színpadot vágyta hontalanságában, Valóság, 54. évfolyam 8. szám, 2011. augusztus (adt.arcanum.com)
- ↑ a b Kitüntetés, Magyar Hírlap 8. évfolyam 314. szám, 1975. december 2. (adt.arcanum.com)
- ↑ Születése bejegyezve a makói polgári anyakönyv 122/1899. száma alatt.
- ↑ Budapest VII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1933. év, 674. folyószám.
- ↑ Halász Bálint: Páger Antal élete legendák nélkül
- ↑ Páger Antal: Levél Makóra Gerzanits Elemérhez. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
- ↑ https://magyarnemzet.hu/hetvegi-magazin/2016/10/pager-antal-hazaterese-fasizmussal-vadolt-legenda
- ↑ A film 1957-ben készült, de csak huszonhét évvel később, 1984-ben mutatták be a mozikban.
- ↑ A tévéfilm 1978-ban készült, de csak két évvel később, 1980-ban adták le a televízióban.
- ↑ A tévéfilm 1981-ben készült, de csak két évvel később, 1983-ban adták le a televízióban.
- ↑ A magyar szinkron 1972-ben készült, és a televízióban 1974. augusztus 29-én adták le.
- ↑ A magyar szinkron 1982-ben készült, és a televízióban 1983. június 29-én adták le.
- ↑ A magyar szinkron 1974-ben készült, és a hazai mozikban 1975. szeptember 25-én mutatták be.
- ↑ A magyar szinkron 1974-ben készült, és a hazai mozikban 1975. március 13-án mutatták be.
- ↑ A magyar szinkron 1981-ben készült, és a hazai mozikban 1982. április 15-én mutatták be.
- ↑ Átadták a tv- és filmkritikusok díjait, Népújság 33. évfolyam 26. szám, library.hungaricana.hu - 1982. január 31.
- ↑ Egyetlen mozi sincs a makói térségben - Delmagyar.hu
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Páger Antal a Színházi adattárban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 24.)
- Páger Antal a Színészkönyvtárban
- 110 éve született Páger Antal - Nol
- Terasz Archiválva 2006. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sulinet
- MIÉP
További információk
[szerkesztés]- Páger Antal. a Hungarian Movie Database-ben
- Páger Antal a PORT.hu-n (magyarul)
- Páger Antal az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Páger Antal az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Páger Antal a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Páger Antal. a Hangosfilm.hu-n
- Páger Antal. a Nemzeti Örökség Intézetében
- Molnár Gál Péter: A Páger-ügy; PLKV, Bp., 1988
- Emlékezés Páger Antalra; szöveg Tóth Ferenc et al.; KÉSZ Makói Csoport, Makó, 1992 (A makói Keresztény Értelmiségi Szövetség füzetei)
- Murányi Gábor: Visszafogadás jobbról. Mivel csábították haza Páger Antalt? HVG 2007. július 24., szombat.portalinternet.hu
- Várkonyi Vilmos: Jávor Pál és a magyar film aranykora. Életrajz, pályatársak, anekdoták, slágerek; Lupuj-Book, Debrecen, 2013, ISBN 978-963-88557-8-7
- Páger Antal hagyatéka az OSZMI gyűjteményébe kerül Archiválva 2021. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.org
