Padova
A településen világörökségi helyszín található |
Padova | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Veneto | ||
Megye | Padova (PD) | ||
Polgármester | Flavio Zanonato | ||
Védőszent | Páduai Szent Antal | ||
Irányítószám | 35100 | ||
Körzethívószám | 049 | ||
Forgalmi rendszám | PD | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 206 496 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 2 267 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 12 m | ||
Terület | 92 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 24′ 23″, k. h. 11° 52′ 40″45.406389°N 11.877778°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 23″, k. h. 11° 52′ 40″45.406389°N 11.877778°E | |||
Elhelyezkedése Padova térképén | |||
Padova weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Padova témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Padova (magyarul: Pádua, latinul: Patavium, venetói nyelven: Padoa, németül: Padua) az észak-olaszországi Veneto régió azonos nevű Padova megyéjének székhelye. A Padovai egyházmegye püspöki székvárosa. Időnként Velencével és Trevisóval együtt a Padova-Treviso-Velence konurbációs körzethez (PaTreVe) sorolják, amelynek mintegy 2,6 millió lakosa van.
Két helyszíne is van az UNESCO világörökség listáján: a világ legrégibb botanikus kertje [2] és a 14. századi freskói a városközpont különböző épületeiben.[3]
Számos jelentős történelmi esemény helyszíne, Páduai Szent Antal nyughelye, jelentős zarándokhely. 1222-ben alapított egyeteme Európa egyik első felsőoktatási intézménye volt, amely egyben jelentős kulturális központtá tette,[4] s amelynek magyar hallgatói is voltak, oktatói között pedig olyan jelentős személyiségek szerepeltek az évszázadok során, mint Galileo Galilei.
Földrajz
[szerkesztés]Elhelyezkedése
[szerkesztés]Padova a Pó-síkság keleti határán terül el, Veneto régió déli részén, a Brenta folyó partján. Kb. 30 km-re nyugatra fekszik Velence városától, az Észak-Olaszországon végigmenő A4-es és a Bologna felé menő A13-as autópályák találkozásánál.[5] A várostól délnyugatra találhatók a geológiai szempontból különleges Euganei-hegyek.[6]
Éghajlat
[szerkesztés]Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,0 | 22,9 | 24,8 | 29,4 | 32,5 | 35,0 | 38,2 | 37,2 | 34,0 | 29,0 | 21,9 | 16,8 | 38,2 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 5,7 | 8,8 | 13,1 | 17,5 | 22,4 | 26,0 | 28,4 | 27,9 | 24,5 | 18,8 | 11,5 | 6,5 | 17,6 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 2,2 | 4,7 | 8,3 | 12,5 | 17,0 | 20,7 | 23,0 | 22,4 | 19,2 | 13,8 | 7,6 | 3,1 | 12,9 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,4 | 0,5 | 3,5 | 7,4 | 11,6 | 15,3 | 17,5 | 16,9 | 13,8 | 8,8 | 3,7 | −0,4 | 8,1 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −19,2 | −15,4 | −8,2 | −1,8 | 0,8 | 4,5 | 6,5 | 8,6 | 5,2 | −1,6 | −6,9 | −10,0 | −19,2 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 70 | 57 | 67 | 68 | 79 | 88 | 64 | 80 | 58 | 66 | 87 | 62 | 846 |
Havi napsütéses órák száma | 68 | 107 | 143 | 162 | 208 | 246 | 298 | 279 | 186 | 127 | 81 | 47 | 1951 |
Forrás: Servizio Meteorologico |
Történelme
[szerkesztés]A legenda Padova születését az antik történetek egyik leghíresebbjére, a trójai háborúra vezeti vissza: mialatt Odüsszeusz és Aineiasz a tengeren tévelyegtek, addig a hős Anténór, egy trójai túlélő megalapította a várost.
A valóságban Padova eredetileg szegény halászfalu volt. A Brenta folyó mentén alakult ki az időszámításunk előtti 10. században, első ismert neve Patavium. A római időkben neves gazdasági centrummá gyarapodott. Majd 601-ben a lombardiai Agilulf király foglalta el, csak több év után sikerült megmenekülni uralma alól. 1000 után sikerült visszanyernie hírnevét, kialakult önkormányzata (kommuna), 1167-ben szabad városállamként csatlakozott a Lombard Ligához és részt vállalt a Rőtszakállú Frigyes elleni háborúban.
Már a 13. században létrejött a Padovai Egyetem, egyik elsőként Európában. A várost falakkal vették körül. 1337-ben a Scaligerik rövid uralma után a Da Carrara nemesi család vette át a hatalmat. 1405-ben a város elveszítette függetlenségét, és Velence hatalmába került. 1508-ban itt született Andrea Palladio neves építész. 1509-ben a cambrai-i liga első háborújában I. Miksa császár foglalta el. A 17. században itt tanított Galileo Galilei. A Velencei Köztársaság bukása után rövid ideig francia uralom alatt állt, majd a Habsburg Birodalomhoz tartozott. 1866 óta Olaszország része. 1919-ben bevezették a nevezetes nemzetközi vásárokat számos kiállítással minden év júliusában.
Demográfia
[szerkesztés]Politika
[szerkesztés]A város polgármesterét 1945 és 1993 a képviselőtestület választotta meg. Ebben az időszakban a várost 1945-1947 között kommunista , 1947 és 1993 között kereszténydemokrata városvezetés vezette. 1993 és 1995 között a közvetlenül megválasztott Flavio Zanonato volt a polgármester a Baloldali Demokratikus Párt színeiben. Zanonatót 1995-ben ismét megválasztották, majd 1999 és 2004 között a Forza Italia jelöltje vezette a várost. 2004 és 2014 között ismét a baloldal vezette a várost, 2014 és 2016 között az Északi Liga- Forza Italia közös jelöltje Massimo Bitonci volt a polgármester. 2017 óta baloldali ismét a városvezetés.
Közigazgatási beosztása
[szerkesztés]Padova városnegyedei a következők:
- Quartiere 1 Centro (Központ)
- Quartiere 2 Nord (Észak)
- (Arcella – S. Carlo – Pontevigodarzere)
- Quartiere 3 Est (Kelet)
- (Brenta-Venezia, Forcellini-Camin)
- Quartiere 4 Sud-Est (Délkelet)
- (S. Croce-S. Osvaldo, Bassanello-Voltabarozzo)
- Quartiere 5 Sud-Ovest (Délnyugat)
- (Armistizio-Savonarola)
- Quartiere 6 Ovest (Nyugat)
- (Brentella-Valsugana)
Látnivalói
[szerkesztés]- Aréna tere
- A római Aréna alapjai
- Scrovegni-kápolna vagy Madonna dell'Arena-kápolna, Giotto di Bondone 38 freskójával, a közelmúltban restaurálták.
- Eremitani, az Ágoston-rend temploma a XIII. századból
- Szent Antal tere
- Szent Antal-bazilika (Basilica di Sant'Antonio): XIV. század
- Gattamelata lovas szobra: Donatello alkotása, 1447-1453, a velencei signoria kérte fel a művészt a szobor megalkotására
- San Giorgio-kápolna
- Scuola di Sant'Antonio
- Museo Civico
- Botanikus kert (Orto Botanico), 1514-ben alapították, Európa legrégibb botanikus kertje
- Prato della Valle: amfiteátrumhoz hasonlító tér szobrokkal.
- Szent Jusztinia-bazilika (Basilica di Santa Giustina)
- Piazza delle Erbe
- Igazságügyi Palota (Palazzo della Ragione): XIII. századi épület, figyelemreméltó 80 méter hosszú terme, s annak falfreskói
- Városháza (Municipio)
- Padovai Egyetem: Európa legősibb felsőfokú oktatási intézményeinek egyike, 1222-ben alapították. Legérdekesebb és legismertebb épületrésze az ún. Teatro Anatomico, ahol először végeztek nyilvános boncolást az 1500-as években (ez ekkor szigorúan tilos volt). Az egyetem prominens tanárai között szerepel Galileo Galilei neve is.
- Piazza dei Signori
- Óra-torony
- Palazzo del Capitanio
- Loggia del Consiglio
- Dóm és Battistero
2021 óta a Scrovegni-kápolna, a Palazzo della Ragione kápolnája, az Ágoston-rendi kolostor temploma, a Loggia dei Carraresi, a székesegyház keresztelőkápolnája, a Szent Antal-bazilika, a Szent György-kápolna és a Szent Mihály-kápolna freskói a Padova 14. századi freskói világörökségi helyszín részeit képezik.[7]
Híres személyek
[szerkesztés]- Publius Clodius Thraseus Paetus (Padova, ? – 66), római szenátor, sztoikus filozófus
- Titus Livius (Patavium – ma Padova –, Kr. e. 59 – Patavium, Kr. u. 17) római történetíró
- Marsilius of Padua – késő középkori politikai gondolkodó (1275-1342)
- Riccardo Patrese Formula–1-es versenyző
Magyar vonatkozásai
[szerkesztés]- I. Lajos magyar király első nápolyi hadjárata során, 1347 decemberének első napjaiban érintette Padova városát kíséretével. A város akkori ura, Jacopo Carrara nagyon szívélyesen fogadta a magyar királyt, és azzal „hogy szolgáljuk a magunk és mieink javát, barátságosan eléje megyünk a nagy királynak”. Carrara feltehetően a Velencei Köztársaság ellen (amellyel néhány évvel azelőtt Lajos is háborúzott Dalmáciában) szövetségesének akarta megnyerni a fiatal királyt. Carrara meghívta Lajost a városba és 500 lovast ajánlott fel neki a hadjáratához. Lajos a felajánlást elfogadta, a meghívást viszont Velencére tekintettel – amellyel 1346-ban 8 éves fegyverszünetet kötött – elutasította.[8]
- 1454-től 4 évig a padovai egyetemen hallgatott kánon- és római jogot Janus Pannonius.
- Buda 1684-es keresztény ostromakor a budai zsidók a törökök oldalán hősiesen védték Buda várát. Amikor ennek híre Padovába eljutott, a keresztények mozgolódni kezdtek az ott élő zsidók ellen, de végül a zsidók megmenekültek a pogromtól. A padovai zsidó hitközség máig megüli a „budai purimot” (minden év Elul hó 10-én) (V.ö. Kohn Sámuel: Héber kútforrások, 124-128. old.; További részletek itt Archiválva 2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- Ebben a városban írták alá az Osztrák–Magyar Monarchia képviselői az első világháborús szereplésüket lezáró padovai fegyverszünetet.
- Itt hunyt el 1576-ban a brassói születésű Bakfark Bálint, kora ünnepelt lantművésze és zeneszerzője.
- A padovai egyetemen tanult Báthory Miklós szerémi (kői – banostori) majd váci püspök, szobra a szoborparkban található, valamint Szamosközy István történész.
Közlekedés
[szerkesztés]A város repülőtere Via Sorio mellett található. Legközelebbi nemzetközi repülőtér a Velence Marco Polo repülőtér.
Két autópályán közelíthető meg. Az A4-es Milánó-Velence és az A13-as autópálya Bologna – Padova közötti szakaszán. A városnak 4 kihajtója van, valamint az A13-as autópályának közvetlen az ipari területeket is feltáró átkötése az A4-es Velence irányába.
A városon halad keresztül a Milánó–Velence-vasútvonal is.
Közösségi közlekedés
[szerkesztés]Az első lóvasút 1883. július 5-én nyílt meg, amelyet 1907-ben elektromos rendszerűre építettek át. A villamoson 18 ülő és 20 állóhely volt, maximális sebessége 18 km/h volt. 1954-ben a városon belül a villamossíneket felszedték.
2006. december 6-án kezdte meg a Translohr rendszerű villamos a működését, majd 2009. december 5-én meghosszabbították a vasútállomástól Pontevigodarzeréig. Az első vonal 6,7 km-ről így 10,3 km hosszú lett és 14 jármű szállítja az utasokat. A tervekben négy útvonalból álló hálózat kiépítése szerepel.
A város közösségi közlekedését az APS Holding üzemelteti.
Egészségügyi intézmények
[szerkesztés]A város legjelentősebb egészségügyi intézménye az Ospedale Giustinianeo, mely egyben a Padovai Egyetem Orvosi Karának egyetemi kórháza. A kórházat az egyetemmel közösen az AOP (Azienda ospedaliera di Padova) szervezet üzemelteti. A kórháznak 1.632 aktív betegágya van és 50 ágy az intenzív osztályon van. A kórháznak 4.782 fő dolgozója van.
A kórház rendelkezik kardiológiai, sebészeti, sürgősségi, neurológiai, szülészeti , toxikológiai, közegészségügyi osztállyal.
További számottevő egészségügyi intézmények az Ospedale S. Antonio kórház, amelynek traumatológiai és ortopédiai osztálya jelentős. Padovában székel az I.O.V ( Istituto Oncologico Veneto) intézet, amely egyben Veneto régió onkológiai központja, 160 betegággyal rendelkezik. Az intézet számos kutatómunkában is részt vesz.
Helyi média
[szerkesztés]Napilapok
[szerkesztés]A városnak két helyi, jelentős napilapja van, az Il Gazzettino venetoi regionális napilap és a Mattino di Padova. 2002 óta a Corriere della Sera napilap helyi kiadása, a Corriere del Veneto is a városban jelenik meg. Helyi, ingyenes újságok a Leggo, Metro és City lapok.
A város legfőbb egyházi napilapja, a La Difesa del Popolo, ami a Padovai egyházkerület hivatalos lapja.
Testvértelepülések
[szerkesztés]- Franciaország, Nancy, 1964
- Németország, Freiburg im Breisgau, 1967
- USA, Boston, 1983
- Kína, Handan, 1988
- Románia, Jászvásár, 1995
- Mozambik, Beira, 1995
- Portugália, Coimbra, 1998
- Olaszország, Cagliari, 2002
- Horvátország, Zára, 2003
Források
[szerkesztés]- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest 1980) ISBN 963-243-235-5
- Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete (ford. Zsámboki Zoltán, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.) ISBN 963-596-256-8
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://demo.istat.it/?l=it
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Botanical Garden (Orto Botanico), Padua (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2023. szeptember 2.)
- ↑ http://www.padovaurbspicta.org/home-page-2/ (it-IT nyelven). (Hozzáférés: 2023. szeptember 2.)
- ↑ Velence és Veneto tartomány. Touring Club Italiano - Merhavia Könyvkiadó, 183. o. (2002). ISBN 9639172553. Hozzáférés ideje: 2015. október 8.
- ↑ Padova a Google térképén. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
- ↑ Euganei-hegyek. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Padua’s fourteenth-century fresco cycles. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
- ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986, 84. oldal