Rusze
| Rusze (Русе) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Bulgária | ||
| Megye | Rusze | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Plamen Paszev Sztojlov | ||
| Irányítószám | 7000 | ||
| Körzethívószám | 082 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 156 578 fő (2024. jún. 15.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 45 m | ||
| Terület | 127,124 km² | ||
| Időzóna | EET, EEST | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 43° 50′ 40″, k. h. 25° 57′ 14″43.844532°N 25.953907°EKoordináták: é. sz. 43° 50′ 40″, k. h. 25° 57′ 14″43.844532°N 25.953907°E | |||
| Rusze weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rusze témájú médiaállományokat. | |||
Rusze (bolgárul: Русе, korábban Ruszcsuk, törökül Rusçuk, régies magyar neve Oroszcsík[2]) város Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Gyurgyevó (Giurgiu) román várossal szemközt. Rusze megye és Rusze község székhelye. 2005 végén 157 540 lakosa volt, amivel Bulgária 5. legnépesebb városa.
Földrajz
[szerkesztés]Rusze Bulgária északkeleti részén található, Bukaresttől 75 km-re délre, a Fekete-tenger partjától 200 km-re nyugatra, a fővárostól, Szófiától pedig 320 km-re északkeletre. A Duna jobb partján fekszik,[3] amely három folyóterasszal rendelkezik 15–22, 30–66 és 54–65 m magasságban. Átlagos tengerszint feletti magassága 45,5 m. Belterülete mintegy 11 km hosszan nyúlik el a folyó partján ellipszis alakban, nyugaton a Ruszenszki Lom folyó torkolatától keleten a Szrabcseto (Сръбчето) nevű dombig. A város déli részén emelkedik a 159 m magas Leventa (Левента), más néven Szarabair (саръбаир) nevű domb.
Történelem
[szerkesztés]A legkorábbi, újkőkorszaki települések nyomai a Kr. e. 3. és 2. évezredből származnak. A későbbi trák település Vespasianus uralkodása idején (69–79) római katonai és hajózási központtá fejlődött a Sexaginta Prista („Hatvan hajó”) néven[3] Moesia (és a Római Birodalom) északi határát védő erődrendszer részeként, védelmül a Dunán túlról érkező támadásokkal szemben.[4] A Singidunum és a Duna-delta közötti úton fekvő erődöt a 6. században pusztították el avar és szláv támadások.
A második bolgár birodalom alatt, a 12–14. században Ruszétől 30–35 km-re délre épült meg Cserven városa, és ez lett a bolgár püspökök székhelye.
A török hódítás és rombolás után Cserven lakói áttelepültek Ruszcsukba, amely élénk török kikötővárossá vált. Az Oszmán Birodalom egyik fő városának számított.[3]
A 19. században Rusze a Tuna-vilajet székhelyeként fejlődött tovább. Az Oszmán Birodalom első vasútvonala, a Rusze–Várna-vasútvonal 1866-ban nyílt meg; ennek részeként a városban épült a mai Bulgária első vasútállomása is.[3] Midhat pasa uralma alatt létesült a városban az első nyomda, amely török és bolgár nyelvű újságot nyomtatott. A felvilágosult pasa közigazgatási reformot hajtott végre, újjászervezte az oktatást, városrendezéssel foglalkozott és szőlészeti mintagazdaságot hozott létre. Több európai ország nyitott konzulátust,[3] szállodák és könyvtárak létesültek.
Az 1878-ban a török uralom alól felszabadult Bulgária legnépesebb városa Rusze lett,[3] 26 000 lakosával. Gazdasága gyorsan fejlődött, a Duna által biztosított európai kapcsolatnak is köszönhetően. Az olasz, osztrák, német és bolgár építészek tervei alapján emelt épületek miatt „kis Bécsnek” is nevezték.[3]
A várost a túlparti Gyurgyevóval összekötő közúti és vasúti híd, a Duna híd az 1950-es években épült.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés]
Népesség
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]
Közlekedés
[szerkesztés]A várost érinti az észak–déli irányú E85-ös és a kelet–nyugati irányú E70-es európai út. Bukarest és Rusze között a két út fonódik (DN5-ös főút (Románia)), Gyurgyevótól a Duna hídon át érik el a várost, majd előbbi déli irányba, Veliko Tarnovo felé, utóbbi pedig délkeleti irányba, Várna felé vezet.
Rusze vasúthálózata
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vasútállomása csomóponti szerepű; az 1866-ban megnyitott Rusze–Várna-vasútvonal mellett Gorna Orjahovicán át Szófia, valamint a Duna hídon át Bukarest felé is vezet vasútvonal. A vasútállomás mellett működik az Avtogara Jug, a város fő távolsági autóbusz-állomása.[5] A központi állomástól délnyugatra található Dolapite megállóhely; a központi állomás és a Duna híd elágazása között Rusze-Tovarna megállóhely és Rusze-Razpredelitelna vasútállomás; innen délnyugatra pedig Obrazcov Csiflik vasútállomás, Cservena Voda megállóhely és Jasztrebovo megállóhely. A város ipari területeit és létesítményeit számos iparvágány szolgálja, köztük a Duna híd lábánál található Rusze-Szever vasútállomás.
Rusze tömegközlekedését 8 trolibusz- és 18 autóbuszvonal biztosítja.
Érinti az EuroVelo 6 részét képező Duna menti kerékpárút.[6]
A legközelebbi nemzetközi repülőtér a 70 km-re északra található Henri Coandă nemzetközi repülőtér (Bukarest–Otopeni). A Ruszei repülőtér kisgépes és cargo forgalomra rendelkezik engedéllyel.
A Ruszei kikötő a legnagyobb dunai kikötő Bulgáriában; közúti és vasúti kapcsolattal is rendelkezik.[3][7]
Kultúra
[szerkesztés]Itt működik a Ruszei Angel Kancsev Egyetem.
Turizmus
[szerkesztés]
A város főbb nevezetességei:
- Múzeumok: Nemzeti Szállítási Múzeum, Helyi Történeti Múzeum (a Battenberg-palotában), Nemzeti Hősök Pantheonja, Kaliopa-ház, Zaharij Sztojanov-múzeum, Tonka anyó múzeuma
- Templomok: Szentháromság-templom, Szent Theotohosz-templom, Szent György-templom, Szent Mihály arkangyal-templom, Szent Petka-templom, Csodatevő Szent Miklós-templom, római katolikus templom, örmény templom, metodista templom, Szeid pasa-mecset
- Szabadság-szobor: a New York-i szobor mása, 1908-1911-ben épült
- Ruszei tévétorony, 2001-ig a Balkán legmagasabb tévétornya
- Régi zenei gimnázium, műemléképület
- A várostól nem messze található a világörökség egyik színhelye, az ivanovói sziklatemplomok.
Személyek
[szerkesztés]- Itt született Tonka Obretenova (Baba Tonka, Tonka anyó) (1812–1893) 19. századi forradalmár
- Itt született Michael Arlen (1895–1956) író
- Itt született Elias Canetti (1905–1994) Nobel-díjas író
- Itt született Sztefan Canev (1936) író
- Itt született Radi Nedelcsev (1938) festő
- Itt született Tanyu Kirjakov (1963) kétszeres olimpiai bajnok sportlövő
- Itt született Veszelin Topalov (1975) sakknagymester, a FIDE világbajnoka
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Gyurgyevó
Huajnan
Perisztéri
Pozsony
Saint-Ouen-sur-Seine
Volgográd
Budapest XI. kerülete (Újbuda) (2010)[8][9][10]
Trogir[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.grao.bg/tna/t41nm-15-06-2024_2.txt
- ↑ Zaicz Gábor: Helységnévhasználat és kultúrpolitika a Kárpát-medencében (magyar nyelven) (doc). (Hozzáférés: 2018. július 5.)
- ↑ a b c d e f g h City of Ruse (angol nyelven). Official Tourism Portal of Bulgaria. [2018. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
- ↑ Sexaginta Pristát először a pesti születésű Felix Philipp Kanitz azonosította Ruszéval.
- ↑ Автогара Юг - Русе (bolgár nyelven). Avtogara Jug. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
- ↑ Bulgaria (angol nyelven). EuroVelo. (Hozzáférés: 2018. július 5.)
- ↑ The port of Ruse (angol nyelven). Ruszei kikötő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
- ↑ Együttműködési megállapodás (magyar, angol nyelven) (pdf). Budapest XI. kerülete, 2010. augusztus 19. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
- ↑ Partnervárosok (magyar nyelven). Budapest XI. kerülete, 2018. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
- ↑ a b Rusze (magyar nyelven). Budapest XI. kerülete, 2013. augusztus 1. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
Források
[szerkesztés]- Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ruse, Bulgaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- A város honlapja
- Képek: [1] [2] [3] [4]
