Content-Length: 130356 | pFad | http://hu.wikipedia.org/wiki/Sell%C5%91_a_pecs%C3%A9tgy%C5%B1r%C5%B1n_(film)

Sellő a pecsétgyűrűn (film) – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Sellő a pecsétgyűrűn (film)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sellő a pecsétgyűrűn
1967-es magyar film
RendezőMihályfi Imre
AlapműBerkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn
Műfajfilmdráma, krimi, kémfilm, háborús film
ForgatókönyvíróLiska Dénes
Semsei Jenő
Thurzó Gábor
Főszerepben
ZeneHidas Frigyes
OperatőrKocsis Sándor
VágóSelmeczy Vera
HangmérnökPreisz Kálmán
JelmeztervezőKemenes Fanny
DíszlettervezőMátay Lívia
GyártásvezetőPásztor József
Gyártás
GyártóMagyar Televízió
Mafilm
OrszágMagyar Népköztársaság
Nyelvmagyar
Játékidő186 perc
Forgalmazás
ForgalmazóMOKÉP
BemutatóMagyarország 1967. március 23.
NDK 1967. augusztus 25.
Szovjetunió 1968. április 1.
Eredeti magyar adóMTV
Kronológia
Kapcsolódó filmKopjások
Kapcsolódó műsorSólyom a sasfészekben
További információk
SablonWikidataSegítség

Sellő a pecsétgyűrűn, 1965-ben forgatott, 1967-ben bemutatott kétrészes fekete-fehér magyar bűnügyi és kémfilm, Mihályfi Imre rendezésében, Berkesi András író, volt ÁVH-s tiszt 1964-es azonos című regénye alapján. A regény és a film első része a második világháborús náciellenes ellenállás szereplőinek harcát mutatja be, a második részben a szereplők a magyarországi kommunista állam elleni műveletekben konfrontálódnak. A korabeli magyar kultúrpolitika elvárásainak megfelelően a népi demokratikus állambiztonsági szervek győzelmét mutatja be, a Magyar Népköztársaság ellen kémkedni próbáló nyugat-európai titkosszolgálatok akciójának és egy volt náci tiszt személyes bosszútervének meghiúsításában. A filmben a kor kiemelkedő magyar színművészei szerepelnek.

Cselekmény

[szerkesztés]

Bevezető

[szerkesztés]

A film kezdő jelenetében Jan Pitkowski, sebesült ellenálló (Nagy Attila) fut az életéért egy város kihalt utcáin, de az őt üldöző német katonák bekerítik és lelövik. Parancsnokuk (Kálmán György) a halott ujjáról lehúzott, sellőt ábrázoló pecsétgyűrűt átadja civil kísérőjének, Helmeczynek (Somogyvári Rudolf).

1. rész

[szerkesztés]

A történet 1944 elején kezdődik, röviddel Magyarország német megszállása előtt. A Gestapo emberei már Budapesten dolgoznak, információt gyűjtenek, készülnek a magyar ellenállási mozgalom szétzúzására. Borsy Kálmán magyar királyi honvédtiszt (Latinovits Zoltán) megszökik a frontról. Borsy nagybátyja, Sávos Ignác főorvos a brit titkosszolgálat budapesti ügynöke, a britek Borsyt is beszervezték ügynöknek Harry Campbell álnéven, Sávos alárendeltségében. Sávos főorvos új identitást és búvóhelyet unokaöccsének: Suba Pál pszichésen sérült, leszerelt katona nevére szóló hamis papírokkal kertészi munkára jelentkezik dr. Káldy Zoltán egyetemi tanár (Ajtay Andor) villájában. Káldy az értelmiségi ellenzékhez tartozik, petíciókat fogalmaz a nemzetközi közvéleményhez. Leánya, Mariann (Szabó Tünde) a „fronton eltűnt” Borsy Kálmán menyasszonya, és titokban az illegális kommunista pártot támogatja. Borsy és Mariann viszonyát mindenki előtt rejtve tartják, mert a villa személyzetében sem bízhatnak meg. Ilonka szobalány (Halász Judit) hevesen udvarol „Suba Pálnak”; Rózsi néni (Gobbi Hilda), a nácikkal szimpatizáló szakácsnő féltékenyen leskelődik utánuk.

Dr. Sávos tájékoztatja Borsyt, hogy egyik ügynökük, Monty Picton, alias Helmeczy Tibor (Somogyvári Rudolf) gyaníthatóan a Gestapónak is dolgozik, a magyarországi letartóztatandók névlistáját állítja össze és már több brit ügynök lebukásáért lehet felelős. Utasítja Borsyt, derítse ki, Helmeczy áruló-e, és ha igen, ölje meg. Borsy (mint Harry Campbell) kapcsolatba lép Helmeczyvel, kezén meglátja a megölt Jan Pitkowski sellős pecsétgyűrűjét. Megszervezi az akciót, Sávos emberének, Dr. Endrődynek (Kozák András) segítségével. Az ágyába bebújt Ilonkának altatót ad, így senki sem veszi észre távozását a villából. A kivégzés végrehajtása után észrevétlenül haza is tud térni.

Salgó Oszkár (Pécsi Sándor), a magyar titkosrendőrség „főellenőre” (a „főfelügyelőnek” megfelelő rendőrtiszt) nyomoz a Budapesten tevékenykedő ellenséges ügynökök és kommunisták után. Főnöke, Vöröskőy ezredes (Greguss Zoltán) erőteljesebb intézkedésekre ösztökéli. Salgó gyermekkori barátja, Heinrich von Schlicken Gestapo-őrnagy (Kálmán György) Budapestre érkezik, hogy Magyarország megszállását előkészítse, és az ellenséges csoportokat felszámolja. Schlicken nem sejti, hogy Salgó nem szimpatizál a Horthy-rendszerrel, és a háborúellenes csoportokkal keresi a kapcsolatot. Kiderül, hogy a meggyilkolt Helmeczy „ezen az oldalon” is két gazdának dolgozott, egyfelől Salgó szigorúan fedett „C-76”-os ügynöke volt, másfelől Schlicken közvetlen barátja és bizalmasa volt. Az őrnagy személyes ügyének tekinti Helmeczy gyilkosának megtalálását.

Salgó és Schlicken, két kiemelkedő intellektus, látszólag együtt nyomoznak. Valójában nem bíznak egymásban, mindketten igyekeznek kijátszani a másikat. Több oldalú, bonyolult sakkjátszma kezdődik. Salgó szívós munkával rájön, hogy az eltűnt Borsy Kálmán, a Helmeczy gyilkossággal gyanúsítható Harry Campbell brit ügynök és a Káldy-villában feltűnt Suba Pál kertész egyazon személy. Felfedezését azonban nem közli Schlickennel. A vele párhuzamosan nyomozó Schlickennek viszont saját besúgója van a Káldy-villában, Ilonka szobalány személyében. Borsy érzi, hogy a nyomában vannak, ráadásul megtudja, hogy menyasszonya, Káldy Mariann a kommunistáknak dolgozik, titkos fegyverszállítási akcióba keveredett. A kommunistákat maga Borsy is ellenségnek tekinti, de szerelmét, Mariannt kétségbeesetten próbálja megmenteni a lebukástól.

Egy éjszaka megkezdődik a németek bevonulása. Salgó elégeti titkos dossziéit, köztük azt is, amely Borsy valódi személyazonosságának bizonyítékait tartalmazza. A Káldy-villában Mariann éppen telefonál felső kapcsolatának, Kara Ernőnek (Mensáros László), amikor Moltke német főhadnagy (Fülöp Zsigmond) letartóztatja. Moltke a kommunisták elrejtett fegyvereit követeli Marianntól. Váratlanul Salgó jelenik meg, aki saját jövőjét már a kommunistáknál keresi, lelövi a tisztet és megpróbálja Mariannt megszöktetni. Schlicken őrnagy csapata azonban rövid üldözés és tűzharc után mindkettőjüket elfogja.

2. rész

[szerkesztés]

A kommunista Mariannt a Gestapo kínozza, a lány mégsem vall rá elvtársaira. Schlicken őrnagy Salgót sem tudja együttműködésre bírni. Sikeresen lebuktatja viszont Borsyt, akire rábizonyítja, hogy azonos Suba Pállal és Harry Campbell brit ügynökkel, Schlicken barátjának, Helmeczynek gyilkosával. Hogy életét megmentse, Borsy nyilatkozatot ír alá Schlickennek, amelyben vállalja, hogy együttműködik a náci titkosszolgálattal. Amikor azonban megtudja, hogy szerelme, Mariann belehalt a rossz bánásmódba, Salgóval együtt megszökik. Útjaik itt elválnak: Salgó Nyugatra indul, Borsy itthon próbál tovább küzdeni.

Húsz év telt el. Borsy sikeres atomfizikusként él Budapesten, fontos kutatási terveken dolgozik. Új felesége, Judit (Tordai Teri) az asszisztense. Kara Ernő, a volt illegális kommunista most az állambiztonsági szervezet vezető tisztje. Borsyt Bécsbe küldik egy tudományos kongresszusra, ahol felkeresi őt korábbi brit titkosszolgálati elöljárója, dr. Sávos, aki most is egy nyugati állam ügynöke. Kémkedésre és államtitkok átadására szólítja fel. Bemutatja Borsy saját, ujjlenyomatokkal is hitelesített nyilatkozatát, amelyet Schlicken előtt írt alá. Sávos megzsarolja a férfit, hogy a magyar állambiztonság tudomására hozza Borsy náci kollaborálásának bizonyítékát. Borsy megtagadja az együttműködést, Sávos egy bérgyilkost küld az „árulóra”. Sávosnál megjelenik Salgó Oszkár, aki „Monsieur Oriol” francia üzletemberként mutatkozik be. Felajánlja Sávosnak a keresett államtitkokat, ha az visszavonja a Borsy likvidálásáról szóló parancsot.

Hazatérve Borsy eltitkolja a beszervezési kísérletet Kara Ernő és a hatóságok elől. A bérgyilkos azonban megjelenik Budapesten. Thomas Solomon angol életrajzíró képében Borsy bizalmába férkőzik. Városnézés ürügyén a Mátyás-templom kriptájába csalja. Itt felfedi magát: ő Schlicken őrnagy, aki már régóta készül, hogy leszámoljon Helmeczy gyilkosával, Sávos szigorú utasítása ellenében is. Schlicken többször rálő Borsyra, majd eltűnik a Vár alagútrendszerében, amelyet még az ostrom idejéből jól kiismert. Salgó Oszkár, valójában a magyar rendőrség nyomozója, azonban megtalálja és letartóztatja. A volt Gestapo-tisztet átadják Kara Ernő állambiztonsági embereinek. Schlicken, mielőtt elvezetik, még látja, hogy Borsy sértetlen maradt, mert mégis szólt Karának, aki Schlicken revolverében vaktöltényre cserélte az éles lövedékeket. Schlickennél megtalálják az általa meggyilkolt ellenálló, Jan Pitkowski sellős pecsétgyűrűjét, amelyet csatolnak a Schlicken elleni bizonyítékokhoz.

Szereposztás

[szerkesztés]
Szerep Színész[1]
Suba Pál / Borsy Kálmán / Harry Campbell Latinovits Zoltán
Heinrich von Schlicken őrnagy / Thomas Solomon Kálmán György
Salgó Oszkár főellenőr / Monsieur Doriol Pécsi Sándor
Káldy Mariann / „Mókus” kommunista ügynök Szabó Tünde
dr. Káldy Zoltán erkölcstan-professzor Ajtay Andor
dr. Sávos Ignác főorvos Várkonyi Zoltán
Endrõdy Noémi szobrász Temessy Hédi
Dr. Endrődy (Noémi fia) Kozák András
Monty Picton / Helmeczy Tibor / „C-76-os” ügynök Somogyvári Rudolf
Ilonka / „Tulipán” német ügynök Halász Judit
Rózsi néni Gobbi Hilda
Vöröskőy ezredes Greguss Zoltán
Rendőrfogalmazó Szatmári István
Civilruhás rendőrnyomozó Farkas Antal
Német tiszt, rádiófelderítő Csurka László
Moltke főhadnagy Fülöp Zsigmond
Kara Ernő / kémelhárító ezredes Mensáros László
Busa, kommunista aktivista Molnár Tibor
Jan Pitkovski brit ügynök Nagy Attila
Topolya Balázs Pethes Ferenc
Peigl Henrik hentesmester Szendrő József
Tot német százados Szilágyi Tibor
Amerikai ügynök Bárány Frigyes
dr. Horváth Judit, Borsy menyasszonya (1964) Tordai Teri
Dr. Imer Raksányi Gellért
Topolyáné Bod Teréz
Gömöriné Lázár Mária
Az MTA elnöke Győrffy György
Kémelhárító százados Kovács István
Turistalány Medveczky Ilona

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A film első részében Harry Campbell illegális brit ügynök (azaz Borsy Kálmán szökött magyar honvédtiszt) parancsot kap, hogy keresse fel és likvidálja az árulónak tartott Helmeczyt, azaz Monty Picton brit ügynököt. Borsy úgy veszi fel kapcsolatot Helmeczyvel, hogy egy budapesti kávéházban elmegy az asztala mellett. Helmeczy felismeri rég látott ügynöktársát a háború előtti brit ügynök-tanfolyamról. Hangos „Harry! Harry!” kiáltásokkal Borsy után szalad ki az utcára, és ott „Harry! Harry Campbell, te vagy az?” kiáltásokkal üdvözli. Ez igen bizarr viselkedés illegális brit ügynökök részéről, 1944-ben, a német megszállás előestéjén, a Nagy-Britannia ellen harmadik éve háborúban álló Magyarországon.
  • A könyv és a film cselekményének egyes részleteit Démy-Gerő Sándor egykori ÁVH-s tiszt jelentései ihlették, hasonlóan a Sólyom a sasfészekben című sorozat, illetve a Kopjások című film egyes részleteinél.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

A film klipje

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]









ApplySandwichStrip

pFad - (p)hone/(F)rame/(a)nonymizer/(d)eclutterfier!      Saves Data!


--- a PPN by Garber Painting Akron. With Image Size Reduction included!

Fetched URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sell%C5%91_a_pecs%C3%A9tgy%C5%B1r%C5%B1n_(film)

Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy