Dominikai Közösség

Dominikai Közösség
Commonwealth of Dominica
A Dominikai Közösség zászlaja A Dominikai Közösség címere
Nemzeti mottó: After God is the Earth Nemzeti himnusz: Isle of Beauty, Isle of Splendour
Fővárosa	Roseau
é. sz. 15° 18′, ny. h. 61° 23′15.3, -61.383333333333
Államforma	Parlamentáris köztársaság
Vezetők
Elnök	Sylvanie Burton
Miniszterelnök	Roosevelt Skerrit
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	francia alapú kreol
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
Tagság	Lista A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint	74 656 fő (2023)
Rangsorban	210
Népsűrűség	95 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
Összes	300 millió dollár (178) PPP: 457 millió dollár
Egy főre jutó	4 181 dollár (79) PPP: 6 764 dollár
HDI (2004)	0,802 (60) – magas
Földrajzi adatok
Terület	754 km²
Rangsorban	129
Víz	1,6%
Időzóna	UTC−4 Atlantic Time Zone America/Dominica (UTC-4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Kelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijel	WD
Hívószám	1-767
Segélyhívó telefonszám	999
Internet TLD	.dm
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	AC power plugs and sockets: British and related types BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Dominikai Közösség témájú médiaállományokat.

A Dominikai Közösség (angolul Commonwealth of Dominica, vagy röviden csak Dominica) Dominika kis szigetén terül el a Kis-Antillák szigetívében. (Ez a szigetív vulkanikus eredetű, így gazdag földje kiváló földművelésre.) Nevét Kolumbusztól kapta, amely latinul vasárnapot jelent. A terület később Nagy-Britannia gyarmata lett, 1978-ban nyerte el a függetlenségét.

A sziget nagyrészt domb- és hegyvidék. Trópusi éghajlatú földjén banánt, citrusféléket, kakaót, vaníliát, fűszernövényeket termesztenek. Jelentős bevételi forrása az idegenforgalom. Speciális bányakincse a tajtékkő (habkő), amelyből többek között pipa és szipka készíthető.

Földrajz

A szigetet nyugatról a Karib-tenger, keletről az Atlanti-óceán övezi. A Kis-Antillákon belül a Szél felőli szigetek legészakibb tagja. Martinique és Guadeloupe szigetek között helyezkedik el.

• 
  Tájkép a sziget belsején
• 
  Tájkép

Domborzat

A vulkanikus eredetű sziget hegyvidék. A hegyoldalak meredekek, a völgyek szűkek. Legmagasabb pontja: Morne Diablatins, 1447 m.

Vízrajz

365 patakot tartanak számon. Ezek meredeken, vízeséseken át érik el a tengert. A szigeten található a világ második legnagyobb, állandóan forrásban lévő tava (Boiling Lake). Ennek mélysége is, átmérője is 60 m. A tó és környezete természeti világörökség.

A partok előtt korallzátonyok alakultak ki. Az északkeleti part homokos.

• 
  Boeri-tó
• 
  Forrásban lévő kis tó

Éghajlat

A sziget éghajlata trópusi. Nyár végén előfordulhat hurrikán.

Élővilág, természetvédelem

A meredek hegyek sokáig megóvták a szigetet az európaiak nagyobb arányú betelepülésétől, a földművelés elterjedésétől. Manapság pedig tudatosan igyekeznek korlátozni a tömegturizmus káros hatásait.

A máig érintetlen esőerdőkben több olyan növény- és állatfaj él, amelyek a közeli szigetekről már kipusztultak. A közeli tengereken olyan gyakoriak a nagy testű cetfélék, hogy a bálnamegfigyelés a turizmus önálló ágává vált.

• 
  Scotts Head

Nemzeti parkjai

• Cabrits Nemzeti Park – a sziget északnyugati csúcsa, trópusi esőerdő és korallzátonyok.
• Morne Diablotin Nemzeti Park – vulkán a sziget északi részén.
• Morne Trois Pitons Nemzeti Park – vulkanikus vidék sok érdekességgel.

A nemzeti parkokon kívül is vannak védett erdők a szigetországban.

Természeti világörökségei

• Morne Trois Pitons Nemzeti Parkot 1997-ben vette fel az UNESCO a világörökség-listára.

Történelem

Tengeri csata a szigetnél az 1700-as években, festmény

Dominika legkorábbi lakói az arawakok voltak. Őket a XV. században a karibok követték.

Kolumbusz Kristóf egy vasárnapi napon (vasárnap latinul (dies) Dominica) érkezett Dominikára, 1493. november 3-án. Miután vereséget szenvedtek a kariboktól, ő és legénysége elhagyta a szigetet. 1627-ben Anglia kísérelte meg sikertelenül a sziget elfoglalását. 1635-ben a franciák jelentették be igényüket, misszionáriusokat küldtek, de nem tudták elragadni Dominikát a kariboktól. Az 1660-as években a franciák elhagyták a szigetet, Saint Vincentre távoztak. A következő évszázadokban Dominika elszigetelt maradt, és egyre több olyan karib telepedett le itt, akiket a térségbe érkező európai hatalmak elűztek a környező szigetekről.

1763-ban a sziget birtokát Franciaország formálisan átadta Nagy-Britanniának. Az angolok 1805-ben nyilvánították gyarmattá a szigetet és szervezték meg igazgatását. A Brit Birodalomban 1834-ben szabadították fel az afrikai rabszolgákat, és 1838-ban a karibi térségben Dominika volt az első brit gyarmat, ahol a feketék többségbe kerültek a helyi törvényhozásban.

1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció része volt, majd 1967-ben teljes belső önkormányzatot kapott Nagy-Britannia társult államaként. A teljes függetlenséget 1978. november 3-án nyerte el Dominikai Közösség néven.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Államformája parlamentáris köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A jogrendszer az angol mintán alapul.

Politikai pártok

2020 táján a jelentősebb pártok:

• Dominikai Munkáspárt vagy DLP
• Dominikai Szabadságpárt vagy DFP
• Dominikai Egyesült Munkáspárt vagy UWP

Közigazgatási beosztás

Közigazgatásilag 10 parókiára osztják a katolikus szentek angol nevei után (zárójelben a 2011-es népsz. adatokkal):

• Saint Andrew Parish (9,471)
• Saint David Parish (6,043)
• Saint George Parish (21,241)
• Saint John Parish (6,561)
• Saint Joseph Parish (5,637)
• Saint Luke Parish (1,668)
• Saint Mark Parish (1,834)
• Saint Patrick Parish (7,622)
• Saint Paul Parish (9,786)
• Saint Peter Parish (1,430)

Népessége

A főváros, Roseau

Roseau egy utcaképe

Népességének változása

A népesség alakulása 1960 és 2023 között

Lakosok száma	60 016	66 305	71 737	74 923	73 640	70 849	70 756	70 325	71 167	74 656
	1960	1966	1972	1979	1985	1991	1997	2004	2010	2023

Adatok: Wikidata

Etnikumok

A szigetlakók túlnyomó többsége afrikai eredetű fekete (a 2014-es népszámláláskor 75%). A vegyes házasságok miatt jelentős kevert népesség van (kb. 19%), valamint egy kicsi európai származású kisebbség (0,8%; francia, brit és ír gyarmatosok leszármazottai), továbbá kelet-indiaiak (0,1%) és kis számban libanoni/szíriaiak (0,1%) és más ázsiaiak.

Nyelv

Az ország hivatalos nyelve az angol, de a mindennapi élet nyelve a francia alapú kreol.

Vallási összetétel

A lakosság 61%-a római katolikus, 6%-a adventista, 6%-a pünkösdista, 4%-a baptista, 4%-a metodista, 8%-a egyéb keresztény, 11%-a egyéb vallásokhoz tartozik vagy nem vallásos. A vudu vallás is jelen van^[forrás?].

Gazdaság

Piackép

Általános adatok

A dominikai gazdaság az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságtól - elsősorban a banántól - függött, de egyre inkább a turizmus felé hajol el, és a kormány a szigetet mint "ökoturisztikai" célpontot kívánja népszerűsíteni.

2017 szeptemberében az itt áthaladó Maria hurrikán elpusztította az ország mezőgazdaságának nagy részét, és nagy kárt okozott a közlekedési és fizikai infrastruktúrájában.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Főbb termények: banán, jamsz, grapefruit, taro, kókuszdió, yautia, cukornád.

Ipar

Főbb ágazatok: szappan és kókuszolaj gyártása, bútorok, cementtömbök, cipők készítése.

Kereskedelem

• Exporttermékek: banán, kopra, citrusfélék, növényi olaj, zöldség.
• Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Karib-tengeri Közösség, Egyesült Királyság, USA, Hollandia, Kanada.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Út a sziget nyugati partján (Colihaut és Coulibistrie között)

Közlekedés

• Közutak hossza: 780 km (baloldali közlekedéssel)
• Repülőterek száma: 2
• Kikötők száma: 2

Telekommunikáció

Hívójel prefix	J7
ITU zóna	11
CQ zóna	8

Kultúra

Karneváli jelmezek

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

Gasztronómia

A helyi konyha jellegzetes kreol gasztronómia, amelynek különlegessége a benne felhasznált, szigeten termő sajátos fűszerek.

A dominikai konyha közeli rokonságban áll Trinidad (sziget) és Saint Lucia konyhájával.

A reggeli az első legfontosabb étkezés. Legjellemzőbb reggeli fogás a szárított-sózott tőkehal, tésztával és/vagy olajban sütött süteménnyel. A gyorsétkezdékben is gyakran szolgálnak fel könnyű harapnivaló gyanánt sózott halat és süteményeket, sőt az utcai árusoktól egész nap lehet venni hal- és csirkefalatokat, valamint ízletes turmixokat.

További jellemző, könnyű ételek még a kukoricakása, amit finom kukoricadarából főznek, valamint tej és sűrített tej, amiket sokszor édesítenek cukorral. Az angol konyha hatását tükrözik a szalonnás tojásrántotta és a pirítós megléte.

Az ebéd készülhet zöldségek széles választékából, mint a jamgyökér, burgonya, rizs, borsó, útifű és tánia. A hal- és baromfihúson túl fontos alapanyag a marhahús is. A húsokat általában hagymával, sárgarépával, fokhagymával, gyömbérrel és gyógynövényekkel, például kakukkfűvel párolják le. Egy sajátos módszerrel pedig egy sűrű, sötét mártást csinálnak így. További ebédre felszolgált népszerű ételek a rizs, borsó, párolt csirke, sült marhahús, sült és párolt hal, valamint sokféle kiadós halleves és leves gazdagon ellátva gombócokkal, sárgarépával és őrleményekkel.

A sziget egzotikus gyümölcsei, mint a banán, kókusz, papaya, guáva, ananász és mangó kitűnők desszertnek, levükből pedig frissítőket készítenek. A hegyi csirké-nek nevezett montserrat-i békából (Leptodactylus fallax) készül Dominika nemzeti étele. Mivel az állat mostanra védett faj, ezért elejtése és fogyasztása engedélyhez kötött.

A legfőbb italkülönlegesség Dominikán a cukornádból készült rum, amiből puncsot és turmixot csinálnak. Angol hatásra terjedt el a teafogyasztás és a sörfőzés. A hagyományos fekete tea mellett rengeteg különféle gyógynövényből főzött teát fogyasztanak a szigeteken. A sziget saját sörmárkája a Kubuli.

Turizmus

Batalie-öböl

A 21. század elején a turizmus még viszonylag fejletlen, amit a sziget erre alkalmatlan partjai és a nemzetközi repülőtér hiánya okoz. Ha mégis ezt a helyet választja valaki üdülésre, akkor kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik.

Sport

Az olimpiai játékokon eddig még nem nyert érmet az ország.

• Bővebben: Dominikai Közösség az olimpiai játékokon

Az országnak nincs labdarúgó-válogatottja.

Állami ünnepek

Dátum	Név
január 1.	újév
január 2.	újév másnapja
február/március	Karnevál (rózsahétfő)
február/március	hamvazószerda
tavasz	nagypéntek
tavasz	húsvétvasárnap és hétfő
május 1.	a munka ünnepe
május	pünkösdvasárnap és -hétfő
augusztus 1.	az emancipáció napja
november 3.	a függetlenség napja
november 4.	a népi választás napja
december 25-26	karácsony

Források

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• ↑ CIA World Factbook: : Dominica

További információk

• Karte von Dominica (www.lonelyplanet.com)
• Hivatalos weboldal
• A turizmus hivatalos oldala