Atlétika

tágabb értelemben: futó, gyalogló, ugró és dobó vagy lökő sportágak összefoglaló elnevezése
(Atléta szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 23. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

Az atlétika futó, gyalogló, ugró és dobó vagy lökő sportágak összefoglaló elnevezése. A szó az ógörög athlon (görög betűkkel αθλόν) szóból származik, melynek jelentése „díjért folyó harc”. E díjazásos versenyeken az ókori görögök általában a mai könnyű- és nehézatlétikához tartozó sportágakat űzték, amelyek az egyéni erőnlétet és gyorsaságot, a harc legfontosabb kellékeit igénylik.

Női 400 méteres gátfutás Helsinkiben, az Olimpiai Stadionban

Története

szerkesztés

I. e. 776: az első ókori olümpiai (olimpiai) játékokon csak egyetlen atlétikai szám, a stadionfutás szerepelt.

1850-ben rendezték meg az első nyilvános atlétikai versenyt Oxfordban. 1896-ban az első újkori olimpia Athénban volt, ahol a maratonon Szpirídon Luísz lett a győztes. 1912-ben alakult meg a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF). 1934-ben rendezték meg az I. Európa-bajnokságot Torinóban. 1955-ben Iharos Sándor világcsúcsot állított fel 1500 m-től 10 000 m-ig, összesen hét távon. 1966-ban a 8. Európa-bajnokságot Budapesten, a Népstadionban rendezték. 1970-ben Bécsben rendezték az első fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságot.

1983-ban megrendezték az első atlétikai világbajnokságot Helsinkiben. Carl Lewis három aranyat nyert.

  • 1985: Párizsban rendezték az első IAAF fedett pályás atlétikai világjátékokat, amiből kinőtt a fedett pályás világbajnokság.
  • 1989: Fedettpályás világbajnokság Budapesten.
  • 1991: A tokiói világbajnokságon Mike Powell 895 cm-rel győzött távolugrásban, amivel megdöntötte Bob Beamon korszakos csúcsát.
  • 1996: Carl Lewis távolugrásban sorozatban negyedik olimpiai bajnoki címét nyerte. Pályafutása során kilenc olimpiai aranyat, egy ezüstöt, a világbajnokságokon hat aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzot nyert. 2 évvel később ismét Európa-bajnokságot rendeztek Budapesten, a Népstadionban.

2004-ben fedett pályás világbajnokság volt Budapesten.

Versenyszámai

szerkesztés

Az alábbi versenyszámok az IAAF (és a tagszervezetek) legrangosabb viadalainak, azaz a szabadtéri világversenyeknek (olimpia, világbajnokság, kontinensbajnokságok) a versenyszámai. Egyéb versenyszámok ezeken a világversenyeken nem, de más atlétikai versenyek műsorán gyakran szerepelnek.

  • Síkfutás: 100 m, Sablon:Szám200, 400 m, 800 m, Sablon:Szám1500, 3000 m, 5000 m, 10 000 m, maraton, 4x100 m váltó, 4x400 m váltó
  • Gát-, akadályfutás: 100/110 m gát, 400 m gát, 3000 m akadály
  • Női: 20 km, 35 km
  • Férfi: 20 km, 50 km

Összetett atlétikai versenyszámok

szerkesztés
  • Hétpróba (100 m gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 m síkfutás, távolugrás, gerelyhajítás, 800 m síkfutás)
  • Tízpróba (100 m síkfutás, távolugrás, súlylökés, magasugrás, 400 m síkfutás, 110 m gátfutás, diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás, 1500 m síkfutás)

Korosztályok és versenyszámok

szerkesztés
  • Gyermek: U11 (9-10 év), U13 (11-12 év)
  • Újonc: U14 (13 év)
  • Serdülő: U16 (14-15 év)
  • Ifjúsági: U18 (16-17 év)
  • Junior: U20 (18-19 év)
  • U23: (20-21 év)
  • Felnőtt: (22 év felett)

Hazai atlétikai egyesületek

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy