Erseka

albániai város
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 16.

Erseka (görög Erszéka / Ερσέκα) kisváros, egyúttal községközpont Albánia délnyugati részén, Korça városától légvonalban 32, közúton 45 kilométerre dél–délnyugatra, a Gramoz-hegység nyugati lankáit képező Kolonjai-fennsíkon(wd). Korça megyén belül Kolonja község(wd) székhelye, Erseka alközség központja, egyúttal egyetlen települése is.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, azaz Erseka város népessége 3746 fő.[2] Az ország legkisebb népsűrűségű területének fiatal kisvárosa kevés látnivalóval.

Erseka
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKorça
KözségKolonja
AlközségErseka
Irányítószám7401
Népesség
Teljes népesség3746 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1000 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 20′, k. h. 20° 41′40.333333°N 20.683333°EKoordináták: é. sz. 40° 20′, k. h. 20° 41′40.333333°N 20.683333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Erseka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Erseka Albánia legmagasabban fekvő városa kb. 1020 méteres tengerszint feletti magasságával.[3] A várostól keletre húzódó Gramoz-hegység lábát képező Kolonjai-fennsíkon (albán Gropa e Kolonjës, a. m. ’Kolonjai-árok’) fekszik. Északról és északnyugatról az Osum forrásvidéke, a Psari- és Kodrasi-dombság vonulatai teszik védetté a várost, az ezeken túl húzódó Qafa e Qarrit (’Csertölgy-hágó’, 1123 m) biztosítja az összeköttetést az északra elterülő Korçai-medencével.[4] A városkát átszeli a Korçából kiinduló SH75-ös jelű főút, amely déli–délnyugati irányban, Leskovikon és Përmeten keresztül Albánia délnyugati vidékeivel biztosítja összeköttetését.

Története

szerkesztés

Benedetto Ramberti(wd) itáliai utazó 1534-ben az „albániai szandzsákok” egyikeként említette Ersekát,[5] és bár a település valójában soha nem volt szandzsákszékhely, e feljegyzés arra utal, hogy a török hódoltság évszázadaiban már regionális központként, esetleg piachelyként létezett.

Az 1912-ben függetlenné vált Albánia határainak kijelölésekor a görög megszállás alatt lévő települést Albániának ítélte a nemzetközi határbizottság.[6] 1914. május 2-án görög katonák támadtak meg és pusztítottak el egy közeli falut,[7] majd az első világháború során, 1917. február közepétől a francia és olasz megszállási zónák határán feküdt a település.[8]

A második világháborúban az országot megszálló olaszok lettek a település urai. 1940 augusztusában a közelből származó Xhafer Ypi igazságügy-miniszter titokban a megszállók ellen küzdő szabadcsapatot szervezett Erseka környékén.[9] 1940. november 19-én az albán területre lépő görög hadsereg foglalta el Ersekát, de az először Berat irányába visszavonuló olaszok egyre hevesebb támadásokat intéztek ellenük, és a görög csapatokat végül 1941. április 17-én evakuálták.[10] 1942-től a Nemzeti Front vezetőségi tagja, Safet Butka által vezetett különítmény tevékenykedett Korça és Kolonja vidékén. 1943. március 25-én sikeres támadást hajtottak végre az Ersekában állomásozott olaszok ellen, raktárukból pedig nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak.[11]

A kommunizmus évtizedeiben élelmiszer- és szeszipari üzemegységeket telepítettek Ersekába.[forrás?]

Nevezetességei

szerkesztés

Az alpesi környezetben fekvő kisváros látnivalókban szűkölködik, a városképet a 20. század második felében épített négyszintes blokkházak határozzák meg. Egy kisebb néprajzi múzeum működik Ersekában, előtte szocialista realista szobor, amely az ütközetek között olvasni tanuló második világháborús kommunista partizánt ábrázolja.[12] A bektásik korçai régióján belül Erseka a szúfi rend második számú vallási központja.[13]

Nevezetes ersekaiak

szerkesztés
  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. Gloyer 2012 :140.
  4. Nagel 1989 :82.; Pasha 2006 :102.
  5. Jacques 2009 :201.
  6. Jacques 2009 :339.
  7. Jacques 2009 :350.
  8. Pearson 2004 :105.
  9. Pearson 2005 :36.
  10. Pearson 2005 :65., 72., 78., 143.
  11. Pearson 2005 :242.
  12. Gloyer 2012 :140–141.
  13. Jacques 2009 :456.
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. június 14.  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy