Kaja államszövetség

(Kumgvan Kaja szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 20.

Kaja hat kisebb államból álló államszövetség volt a Koreai-félsziget déli részén 42 és 562 között. A Szamhanhoz tartozó Pjonhan államszövetség lazán szövődő 12 államából alakult. Több néven is ismeretes még, úgy mint: Karak (가락, 駕洛), Kara (가라, 加羅), Kuja (구야, 狗邪/拘邪) vagy Imna (임나, 任那). A városállamok közül a két legerősebb Tegaja és Kumgvan Kaja volt, utóbbit a legendákból ismert Szuro alapította.[1][2]

Kaja
가야 (加倻)
42562
Általános adatok
Hivatalos nyelvekkaja nyelv
Vallássámánizmus, buddhizmus
Kormányzat
Államformaállamszövetség
Uralkodókirály
ElődállamUtódállam
 Pjonhan államszövetségSilla (ókori királyság) 
Pekcse 
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaja témájú médiaállományokat.

A Kaja államszövetség tagjai voltak:[1]

  • Ara Kaja (아라가야, 阿羅伽耶)
  • Korjong Kaja (고령가야, 高寧伽耶)
  • Tegaja (대가야, 大伽耶)
  • Szongszan Kaja (성산가야, 星山伽耶)
  • Szogaja (소가야, 小伽耶)
  • Kumgvan Kaja (금관가야, 金官伽耶)

Története

szerkesztés

A legenda szerint kilenc falusi vezető felmászott egy dombra Kimhe mellett, ahol elénekelték a „teknős dalát”, melyet követően hat aranytojás ereszkedett alá az égből. Az elsőből kelt ki Szuro, ő lett Kumgvan Kaja uralkodója, a többi ötből kikelt vezér pedig a másik öt államé.[3]

A kajai emberek rendszeresen jártak át a japán szigetekre, Kjúsú északi és Honsú déli csücskében településeket alapítottak. A kínai történetírók ezeket a népeket vo (japánul: va, koreaiul ve) néven nevezték. A 7-8. századot követően a va kifejezés már kizárólag a japánokat jelölte.[3]

Kaja fejlődésének gátat szabott, hogy két erős állam, Silla és Pekcse közé szorult. Először Pekcse befolyása alá került, majd Silla fokozatosan magába olvasztotta az államait és 562-ben az államszövetség végleg megszűnt létezni.[3]

Uralkodók listája

szerkesztés
# Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa Megjegyzés
Kumgvan Kaja (금관가야)[4]
1. Szuro 42–199 수로왕
Szuro vang
首露王 [5]
2. Kodong 199–259 거등왕
Kodong vang
居登王 [6]
3. Maphum 259–291 마품왕
Maphum vang
麻品王 [7]
4. Kodzsilmi 291–346 거질미왕
Kodzsilmi vang
居叱彌王 [8]
5. Isiphum 346–407 이시품왕
Isiphum vang
伊尸品王 [9]
6. Csvadzsi 407–421 좌지왕
Csvadzsi vang
坐知王 [10]
7. Cshühi 421–451 취희왕
Cshühi vang
吹希王 [11]
8. Csildzsi 451–492 질지왕
Csildzsi vang
銍知王 [12]
9. Kjomdzsi 492–521 겸지왕
Kjomdzsi vang
鉗知王 [13]
10. Kuhjong 521–532 구형왕
Kuhjong vang
仇衡王 [14]
Tegaja (대가야)[15]
1. Idzsinasi ?–? 이진아시왕
Idzsinasi vang
伊珍阿豉王 [16]
? Hadzsi ?–? 하지왕
Hadzsi vang
荷知王 [17]
? Kasil ?–? 가실왕
Kasil vang
嘉悉王 [18]
9. Inö ?–? 이뇌왕
Inö vang
異腦王 [19]
10. Volgvangthedzsa ?–? 월광태자 月光太子 [20]
16. Toszoldzsi ?–562 도설지왕
Toszoldzsi
道設智王 Tegaja utolsó uralkodója.[21]
  1. a b Doopedia
  2. Nahm 29. o.
  3. a b c Kim 47-48. o.
  4. Ez a szakasz részben vagy egészben a(z) 금관가야 című koreai Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  5. 수로왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  6. 거등왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  7. 마품왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  8. 거질미왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  9. 이시품왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  10. 좌지왕 (koreai nyelven). Britannica Encyclopedia. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  11. 취희왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  12. 질지왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  13. 겸지왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  14. 구형왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  15. Ez a szakasz részben vagy egészben a(z) 대가야의 역대 국왕 című koreai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  16. 이진아시 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 e. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  17. Prof. Kim Taesik: 김해에서 고령까지 땅 위에서 읽는 가야 (koreai nyelven). Hongik University. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  18. 가실왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  19. 이뇌왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  20. 월광태자 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  21. 도설지왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy